Miért nem szavazta meg az RMDSZ, hogy a magyar diákoknak ne kelljen románból érettségizniük?
Kulcsár Árpád 2019. október 22. 17:34, utolsó frissítés: 17:41Az RMDSZ szerint a differenciált érettségi sokkal inkább megoldaná a magyar diákok helyzetét. Vajon megsértődött-e az RMDSZ-frakcióban ülő MPP-s Kulcsár-Terza József emiatt?
Elutasította a szenátus hétfőn Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő törvénykezdeményezését, amely eltörölte volna a román nyelv és irodalom érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolák végzősei számára.
A javaslatot annyira egyöntetűen szavazták le, hogy a kilencven jelenlevő szenátorból mindenki ellene szavazott, azaz még a hat RMDSZ-es is, akik pedig egy frakcióban ülnek Kulcsár-Terzával, az MPP politikusa ugyanis az RMDSZ jelöltlistáján jutott képviselői mandátumhoz.
Az MPP politikusa (és a párt maga is) az oktatási kerettörvény módosítását javasolta, oly módon, hogy mindenki csak az anyanyelvéből vizsgázzon. Az MPP szerint így lehetne megszüntetni azt a hátrányos megkülönböztetést, amely a kisebbségi tannyelvű iskolák tanulóit éri, hiszen ők minden felmérőn eggyel több tantárgyból - azaz román nyelvből is - vizsgáznak.
A módosító javaslat azt is előírta volna, hogy a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, illetve a 8. osztály végén tartott képességvizsgán minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázzon: a román tanulók román nyelvből és irodalomból, a kisebbségi iskolák diákjai pedig az anyanyelvük irodalmáról és nyelvtanáról szóló tantárgyból.
A törvénykezdeményezés ugyanakkor a szórványban élő kisebbségek számára is kiterjesztette volna a román többségnek Székelyföldön járó pozitív diszkriminációt, így azokon a településeken, ahol létezik kisebbségi nyelvű oktatás vegyes iskolákban vagy óvodákban, ott önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézmények létrehozását irányozta volna elő a kisebbségi közösségek számára.
A kezdeményezést sok kritika érte a sajtóban, mondván, hogy a célja tulajdonképpen, hogy a magyar diákok ne kelljen megtanulják az állam nyelvét. Az MPP erre azzal védekezett, hogy szó sincs ilyenről, csupán a diszkriminációt szeretnék megszüntetni, és hogy egy későbbi törvénymódosítással meg lehetne oldani, hogy minden kisebbségi diák tegyen kötelezően le legalább egy másodfokú nyelvvizsgát románból.
A Transindex megkeresésére Kulcsár-Terza elmondta, hogy az RMDSZ szenátorainak legalábbis meg kellett volna említeniük, hogy a jelenlegi érettségi struktúra diszkriminatív a magyar diákokkal szemben.
"Az RMDSZ frakció rá kellett volna világítson, hogy igazán diszkriminációról van szó, ugyanis a magyar gyerekeknek több tantárgyból kell érettségizni, mint a román tanulóknak. Ezentúl magyarázkodjon az RMDSZ, hogy miért nem szavazta meg. Én jó kezdeményezésnek tartom, a Magyar Polgári Párt helyesen cselekedett, amikor benyújtotta" - mondta a képviselő kérdésünkre, hogy mit szól ahhoz, hogy saját frakciótársai sem támogatták a javaslatot.
Kérdésünkre, hogy volt-e a frakción belül egyeztetés, Kulcsár-Terza elmondta, hogy ő felvetette a módosítás kérdését, de az RMDSZ-eseknek "nem sikerült meggyőzniük magukat arról, hogy támogassák".
A politikus a kérdésünkre, hogy okozott-e ez valamiféle feszültséget a két MPP-s képviselő és az RMDSZ között, elmondta, hogy "a politikában meg lehet haragudni és ki lehet békülni, és nem ezen a kezdeményezésen fog bukni az együttműködésük. Vannak fontosabb problémák, mint például az autonómia kérdése."
Az RMDSZ inkább a saját koncepcióját viszi végbe:
"Azért utasítottuk el, mert az RMDSZ-nek van egy saját javaslata a kétszintes érettségivel kapcsolatban, mivel a magyar diákok másfajta tankönyvből tanulnak. Szerintem Romániában kell románból érettségizni, hiszen nekünk előny, ha anyaelvi szinten tudunk románul"- mondta el megkeresésükre Fejér László Ödön, az RMDSZ a szavazásnál jelenlevő szenátora.
Szerinte nem kell emiatt az MPP-seknek megbántódniuk, hiszen többször van olyan javaslat, amelynek benyújtói között párttársak is vannak, és a frakció végül mégis leszavazza. Fejér ugyanakkor nem emlékszik, volt-e egyeztetés erről frakción belül, és ha volt is olyan frakciógyűlés, ahol szóba került, ő biztosan nem volt jelen.
Az RMDSZ javaslatát, amelynek értelmében 2021-ben már külön tételsor szerint érettségizhetnek és kisérettségizhetnek a diákok, már egy éve elfogadta a parlament, miután egyszer az államfő alkotmányossági kifogást emelt ellene.
Akkor Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: „a Szövetség kezdeményezése egy teljesen logikus lépést vezet be az oktatásban, és egy diszkriminációt szüntet majd meg, hiszen a magyar diákok, akik speciális tanterv alapján tanulják a román nyelvet és irodalmat, hátrányt szenvednének, ha ugyanazt a tételt kapnák, mint román anyanyelvű társaik, holott más a tananyaguk, más tankönyvből készülnek.
Az RMDSZ-nek korábban már sikerült belefoglaltatnia az oktatási törvénybe, hogy a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok speciális tanterv alapján tanulják a román nyelvet. Az elkövetkező években végzős osztályokba cseperednek azok a magyar diákok, akik ezen új, számukra készített tanterv alapján tanulják a románt, ezért fontos, hogy mielőbb bevezessük számukra a differenciált vizsga lehetőségét.”
Cseke Attila, az RMDSZ szenátus frakcióvezetője akkor hangsúlyozta, a differenciált érettségi bevezetése mellett a Szövetség módosítása tisztázza a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításának jogi keretét is.
„A tanügyi rendszer a pedagógusok számára különböző továbbképzéseket ír elő, ezek elvégzését bizonyos pontszámmal honorálja. A magyar továbbképző központ lehetőséget teremt majd a magyar pedagógusoknak, hogy a képzéseket anyanyelvükön végezzék. Az itt megszerzett pontok a pedagógusok szakmai előmenetelét segítik, a vezető tisztségek betöltésére szervezett versenyvizsgákon elengedhetetlenek. A magyar továbbképző központ megszervezésére két éve biztosított az anyagi keret, de az intézmény beindításához szükség volt a jogi háttér tisztázásra” – magyarázta Cseke.
Nyitókép: Roman Mager on Unsplash