2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Addig fogjuk Magyarországot népszavaztatni, míg beadja a derekát"

kérdezett:Balázs D. Attila 2004. november 10. 15:00, utolsó frissítés: 14:30

Patrubány még nem tud konkrétumokat a kettős állampolgársággal járó jogokról: a népszavazás csak kezdete a törvényhozási folyamatnak. Az anyaországiak félelmeiről és a határon túliak biztonságérzetről beszélt a Transindexnek az MVSZ elnöke.





December 5-én szavaz Magyarország a kettős állampolgárságról. Megkezdődött a kampány az "igen" mellett, illetve ellene is. Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét (aki maga is román állampolgár), Budapesten, a Magyarok Világszövetségének Semmelweis utcai székházában faggattuk a jelenlegi helyzetről.

– Hétfőn mutatták be a kettősállampolgárság.hu honlapot, ami egyfajta válasz a kormánypártok azon kijelentésére, hogy a magyar társadalom nincs kellőképpen tájékoztatva a kettős állampolgárság kérdésében. Kérem, mondja el, hogy pl. egy jelenleg Budapesten tanuló határon túli magyarnak milyen jogai lesznek, ha megkapja a magyar állampolgárságot is?

– Mi teljes körű magyar állampolgárságot céloztunk meg. Az elmúlt nyolc évben már tettünk kompromisszumos ajánlatokat a magyar politikum számára a külhoni magyar állampolgárság fogalmának megalkotásával törvénytervezet formájában. Miután elutasították, a mostani népszavazási indítványunk teljes körű állampolgárságról szól.



Ennek dacára én nem tudom megmondani, hogy milyen jogok fogják megilletni a külföldön élő magyar állampolgárokat, ha ez a népszavazás sikerrel jár. Mert csak akkor kezdődhet el igazán az a folyamat, amelyet a magyar nagypolitika mindvégig halogatott, ugyanis már 1990-ben létre kellett volna hozni a magyar-magyar integráció intézményeit.


Erre volt hivatott

az Antall-kormány által létrehozott Határon Túli Magyarok Irodája nevű intézet, de ez megrekedt a határon túliság fogalmánál. Majd ebből az irodából lett a Határon Túli Magyarok Hivatala, magasabb fizetésekkel, magasabb állami tisztségekkel, de ez az intézmény sem lépett az integráció irányába. Ha a nevét is megváltoztatták volna magyar-magyar integrációs irodává, akkor előbbre lennénk.

Mi 1996, vagyis a magyarok negyedik világkongresszusa óta mondtuk, hogy még Magyarország EU csatlakozása előtt meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, nehogy a Kárpát-medencében újból vasfüggöny ereszkedjék le magyar és magyar közé. Ez a függöny 2004. május elsejével leereszkedett.

Miután ez a munka nem egy nap feladata, mert törvények sorát kell megváltoztatni, hogy ez az integráció semmiféle hátrányt ne jelentsen, ezért most nem tudjuk megjövendölni, hogy a magyar országgyűlés milyen ütemben és hogyan fogja végrehajtani ezt. Tény az, hogy egy ügydöntő és kötelező népszavazás eredményét végre kell hajtania. Ha a népszavazás sikeres lesz, a törvényhozás haladéktalanul el kell kezdje ezt a munkát.


A dolgok mai állása szerint,

ha csak az állampolgársági törvényt változtatnák meg, és a többi törvényhez nem nyúlnának, akkor ez azt jelentené, hogy Magyarországon jogosultságai csak azoknak lesznek, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek és magyarországi adófizetők.

Éppen ezért javasoltuk mi a Külhoni Magyar Adóalap létrehozását. Ebbe azok a magyarok fizetnének be, akik Magyarországon adófizető kötelezettséggel bírnak, tehát akik itt szerzik a jövedelmüket. A külhoni magyarok ebből az alapból részesülnének.

A magyar állam jelenleg, ha mindent összevetünk, vagyis a státustörvényt, az Erdélyi Magyar Egyetemet, a külföldi ösztöndíjakat, akkor egy évben összesen nem nyújt 20 milliárd forintnyi támogatást a határon túli magyaroknak egy évben. Ha ez a külhoni magyar adóalap létrejön, akkor már az első évben 50 milliárd forintra nő ez a pénzösszeg, mert kb. ennyit tesznek ki a Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külhoni magyarok befizetései.


– Vagyis visszafordítanák a határon túli magyarokra az általuk leadózott jövedelmet?


– Nyilván. Ezt a különbözetet feléli a magyar költségvetés. Látjuk, hogy nem is a magyar állam támogatja a határon túli magyarokat ma sem, hanem fordítva, a határon túliak többet fizetnek be, mint amennyit a magyar állam számukra összesen visszafizet. Egy ilyen külhoni magyar adóalapban ez is láthatóvá válna.



– Ma reggel járt önnél az osztrák ORF (Österreichischer Rundfunk) televízió és rádió. Hogy látják az európaiak, jelen esetben az osztrákok a kettős állampolgárság ügyét? Hogy álltak a kérdéshez az ORF riporterei?

– Elég értetlenül viszonyultak a magyar nemzet egységtörekvéséhez. Körülbelül ugyanazokat a szólamokat puffogtatták kérdés formájában, amelyeket a kormányzati pártok mondanak, hogy nem félünk-e a történelmi területek kiürülésétől, nem-e félünk a magyarországi adórendszer túlzott leterhelésétől.

Mind ismeretes, jobboldali és baloldali félelmek egyaránt léteznek, ami az elvándorlás kérdéskörét illeti. A jobboldal részéről általában azt emlegetik, hogy milyen baj lesz, hogy ha kiürül a történelmi magyar szállásterület, a baloldali félelmek pedig arról beszélnek, hogy micsoda terheket jelent majd ez az országra. Az ORF kérdéseiből is ez a félelemsorozat sugárzott. Nehezen tudtam velük megértetni, hogy gyakorlatilag ez egy lélektani jóvátétel, lelki hiánypótlás, ami tulajdonképpen messzemenően megerősítené otthonmaradásukban az elcsatolt területeken élő magyarokat, de az Újvilágba elszármazott magyaroknak is egy nagyon fontos támasz lenne.

Hétfőn hallhattunk egy telefoninterjút a TV2 Mokka című műsorában, a Szabadkáról Magyarországra menekített Sötét család fejével. Mikor a riporter Havas Henrik rátért a kettős állampolgárság kérdéskörére a családfő elmondta, ha meg lett volna a magyar állampolgársága, akkor lehet, hogy soha nem kellett volna elhagyják szülőföldjüket.

Ezt Havas értetlenkedve fogadta, az interjúalany elmagyarázta, hogy ha magyar állampolgár lett volna, akkor valószínűleg nem kerül sor a megveretésére. Mert ha tudják, hogy egy védtelen emberrel állnak szemben, akkor rárontanak, de ha egy állam áll a védtelen ember háta mögött, akkor százszor meggondolják a vele szembeni atrocitást.


– Tehát a kettős állampolgárság egyfajta védelmet is kíván nyújtani az utódállamokkal, Romániával, Szerbia Montenegróval szemben?

– Igen, egy közjogi támaszt ad mindenképpen, ami erőforrás a kisebbségi lét elviseléséhez. Mert így érdemesebb beruházni, érdemesebb az otthont, a szülőföldet fejleszteni, ha tudja az a magyar ember, hogy Magyarország, amelynek a mai meglétéhez őseinek vére, verejtéke és adófizetése is hozzátartozik, elismeri az ő magyarságát, és hogy itt neki ebből fakadó jogai vannak.


– Mi haszna származik a magyar állampolgárságból annak a több százezer erdélyi magyarnak, aki sem Magyarországra nem akar költözni, se külföldre nem utazik majd, azon kívül, hogy talán olyan biztonságot ad, ami elébe ment volna a délvidéki magyarveréseknek?

A Transindex olvasói számára ismétlem, hogy aki kisebbségben élt és él, az ugyebár pontosan tudja, hogy mik az elvárásai, és mit érez egy kisebbségi magyar Magyarországgal szemben. Pontosan tudja, mennyire rosszul esik, ha a határon átjön, és azt mondják neki, hogy román, vagy megkérdezik tőle, hogy hol tanult meg ilyen jól magyarul. Voltaképpen ennek a tarthatatlan állapotnak a felszámolása mindenki számára elégtételt jelenthet, és


hogyha messzebbre mennék,

akkor azt mondanám, hogy a jövőkép alakulásában is döntő szerepet játszhat azok számára, akik nem akarnak Magyarországra utazni és áttelepedni, akik nem akarnak az Európai Unióba utazni. Gyakran értesülünk arról Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából, hogy milyen megrázkódtatás az elcsatolt területekről odaérkező magyarok számára, hogy ott is románok, szlovákok és szerbek maradnak, hiszen az illető államok hatóságai sosem ismerik el az ő magyar mivoltukat, csupán a származási országuk alapján ítélik meg őket.


– Az ön véleménye szerint mittől félnek az anyaországi magyarok a magyar állampolgárság megadása kapcsán?

– Ők szenvedő alanyai egy súlyos, megtévesztő politikának. Az, amit egynémely MSZP-s politikus megengedett magának a múlt héten, mint például Lendvai Ildikó, aki a magyarországi társadalombiztosítási rendszer összeomlásával fenyegetőzött, kimeríti a Büntető Törvénykönyv néhány paragrafusát, vagyis a közveszéllyel való fenyegetést.

Azért félnek, mert most is nehéz körülmények között élnek. Hivatalos statisztikai adatok szerint több millióra rúg azoknak a száma, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, és ők valóban féltik saját életüket a további nehézségektől.

Miközben minden évben arról vitatkoznak, hogy évente állítólag hány százmilliárdba kerülnek a külföldi magyarok, aközben senki nem kérdezi meg, hogy miért kell minden évben 1000 milliárd forintos kamatot fizetnie Magyarországnak. Kinek, miért és meddig kell még fizetni?

Ezt a kérdést nem juttatják el a magyar adófizetőkhöz, jóllehet tízszer nagyobb összegről van itt szó. Az az oldal, mely azzal riogat, hogy mekkora pénzbe fog kerülni a külhoni magyarok állampolgársága, 15 éve mondja, hogy a demokrácia nem pénz kérdése. A népszavazás is a demokrácia alapintézménye, és a magyar nemzet egységének a helyreállítása pedig a demokrácián is túlmutató.



– A magyar lakosság hányada kell igennel szavazzon ahhoz, hogy megkaphassuk a magyar állampolgárságot?

– Akkor eredményes a népszavazás, hogy ha a választójoggal rendelkező állampolgárok egy negyede plusz egy fő igennel válaszol és az igenek száma nagyobb, mint a nemek száma. Ez azt jelenti, hogy 8 millió szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár közül, ha két millió plusz egy ember igennel szavaz, akkor ez a népszavazás eredményre juttatta azt a dilemmát, amit a politikum képtelen volt 15 év alatt megoldani, és meg sem mert ragadni.


Azoknak a politikai erőknek

pedig, akik támogatták a kettős állampolgárság intézményét, de az elmúlt napokban azzal hozakodtak elő, hogy a népszavazás kérdését felelőtlenségnek tartják, azoknak üzenjük, hogy a népszavazás nem holmi felelőtlenség, hanem a nép felségjogának gyakorlása.

De ezen túl, míg az országgyűlésben kétharmados többség kell egy törvénynek az elfogadásához, és mint azt láthatjuk, a baloldali pártoknak eszük ágában sincs egy ilyen törvényt támogatni, ezért még hosszú ideig az országgyűlésben lehetetlen volna egy ilyen típusú törvényt meghozni.

Miközben a kettős állampolgárság kérdése egy kétharmados parlamenti lehetetlenség, aközben népszavazással csupán egy negyedrésznyi hozzájárulással el lehet dönteni a kérdést. Ennek fényében mi nem jártunk el felelőtlenül, mert 8 év munka után az utolsó lehetséges lépésként határoztunk a népszavazás mellett.


– Mihez kezd az MVSZ, ha nem jön össze a szükséges kétmillió igen szavazat?

– A Magyarok Világszövetsége úgy áll ehhez a kérdéshez, mint az Európai Unió hívei, akik valamelyik országot nem tudják beléptetni az EU-ba. Mint pl. a norvég, vagy a svájci eu-pártiak, akik azt vallják, addig fogjuk népszavaztatni az országot, ameddig beadja a derekát, és belép az Európai Unióba. Mi is azt valljuk, hogy addig fogjuk népszavaztatni Magyarországot, míg beadja a derekát és befogadja a külföldi magyarokat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS