Közvélemény-kutatási áttekintő az elnökválasztás első fordulója előtt

Borbáth Endre 2019. november 08. 13:50, utolsó frissítés: 2019. november 13. 09:59

Összességében a kutatások izgalmas versenyt vetítenek elő a második helyért, de arra is rávilágítanak, hogy mennyire nehéz a román közvélemény-kutatási piacon tájékozódni.

November 10-én, vasárnap elnökválasztást tartanak Romániában. A fő esélyes az öt éve megválasztott jelenlegi államfő, Klaus Iohannis (Nemzeti Liberális Párt, PNL). Ebben a cikkben elsősorban a választás előtt publikált közvélemény-kutatások elemzésével foglalkozom. Bár az első forduló győztese már borítékolható, a választás dinamikája nagyban függ attól, hogy ki jut majd a második fordulóba.

Az elmúlt időszak a mindig mozgalmas román politika mércéjével is izgalmas volt. A legutóbbi választások során nagy többséget szerző Szociáldemokrata párt (PSD) 2016 óta egy kisebb liberális párttal (ALDE) közösen kormányozta Romániát. Augusztus végén – többek közt az elnökjelölt nevesítése kapcsán kialakult – koalíciós viták miatt az ALDE kilépett a kormányból és nem támogatja a PSD jelöltjét, aki a jelenlegi ügyvezető miniszterelnök, Viorica Dăncilă. Egy PSD szakadár párttal (Pro Romania) szövetkezve, az ALDE nagy része megszavazta a Dăncilă-kormány elleni bizalmatlansági indítványt. Ezzel egy elhúzódó kormányválság vette kezdetét, aminek egy új, jobboldali PNL-kormány megválasztása vettet véget.

Az ALDE és új szövetségese, a Pro Romania közös elnökjelölt indítása mellett döntött, az ismert színész és korábbi Európa Parlamenti képviselő, Mircea Diaconu személyében. Dăncilă és Diaconu lettek Iohannis legnépszerűbb, nevükben a román szóhasználatban a „baloldalhoz” kapcsolódó kihívói.

A jobboldalon a 2016-ban első alkalommal mandátumot szerző és az idei Európa Parlamenti választásokon is meglepően jól szereplő – a magyar Momentumhoz sok tekintetben hasonló eredetű és profilú – USR-PLUS pártszövetség is saját jelöltet indított Dan Barna személyében. Ráadásul a volt államelnök, Băsescu által alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP) sem támogatja Iohannist, hanem saját jelöltjével, Theodor Paleologuval szállt versenybe. Az RMDSZ saját elnökét, Kelemen Hunort indítja a választáson.

Az első ábra mutatja az említett hat jelölt támogatottságát (további 8 jelölt is szerepel majd a szavazólapon, de az adatok szerint maximum 3-4%-ot érnek el) augusztus közepe óta. A pöttyök jelzik a jelöltek támogatottságát a valamely jelöltet választó „valószínű szavazók” között az egyes közvélemény-kutatásokban.

Iohannis elnök tehát biztosan, magasan és stabilan vezet,

de egyetlen kutatás sem mért neki 50 százaléknál magasabb támogatást, így a közvéleménykutatók kétfordulós választásra számítanak.

Ugyanakkor Iohannis még a rivális párt PSD által kiszivárogtatott állítólagos kutatás szerint is a szavazatok 40 százalékára számíthat (adatbázisom és az ábrák az érdekesség kedvéért feltüntetnek több olyan kutatást is, amelyek egy-egy párt által megrendelt és a sajtóval “belső források” által megosztott adatként láttak napvilágot).

A második helyért a verseny korántsem ennyire tiszta.

Bár a legtöbb kutatásban Dăncilă miniszterelnök vezet, a verseny közte és a második, illetve harmadik helyezett Dan Barna és Mircea Diaconu közt igen szoros. A legutóbbi kutatások szerint Dăncilănak sikerült növelnie az előnyét az általa vezetett kormány parlamenti bukása dacára is (vagy éppen azért). Dan Barna népszerűségének a kampány kifejezetten ártott. Október óta az összes – beleértve az USR által megrendelt és kiszivárogtatott kutatásokat is, amelyek másoknál rendre szorosabb állást mutatnak – Dăncilă népszerűsége alá mérte Barnáét. A legutolsó IMAS-kutatás szerint viszont Diaconu megelőzi mind Barnát, mind Dăncilăt. Barnát sem lehet azonban leírni még, mert ezek a kutatások nem számolnak a külföldön élő romániai állampolgárok szavazataival, akik túlnyomó többsége a múltban a PNL (Iohannis pártja) vagy az USR (Barna pártja) mellett szavazott.

Az ötödik helyért ismét a PMP és az RMDSZ jelöltje versenyez.

A két párt támogatása nagyon hasonló: a 2016-os parlamenti választások során az RMDSZ-nek sikerült majdnem egy százalékkel a PMP előtt végezni, a május végi Európa Parlamenti választásokon viszont a PMP került fél százalékkal az RMDSZ elé. A kutatások szerint most sem fog Kelemen Paleologu előtt végezni, bár még bízhat abban, hogy az országos kutatások rendszeresen alábecsülik az RMDSZ-t.

Összességében a kutatások izgalmas versenyt vetítenek elő a második helyért, de arra is rávilágítanak, hogy mennyire nehéz a román közvélemény-kutatási piacon tájékozódni. A nagyobb, a nyilvánosságban már vagy 25 éve szereplő cégek mellett (IMAS és CURS) olyanok is megjelennek, amiknek a hátteréről nem igazán lehet tudni semmit.

A Verifield nevű cég például egyetlen egy kutatást publikált ebben az időszakban, nem világos, kinek a felkérésére, augusztus végén, rögtön a kormánykoalíció bukása után. Bár a Verifield számai nem tértek el nagyon jelentősen, náluk elsőként nem Barna, hanem Dăncilă jelent meg Iohannis legesélyesebb kihívójaként. Akár igazuk volt, akár nem, az interneten hiába keresnénk, nincs a cégnek weboldala.

A pártok által végzett kutatások megjelenési módja nyilvánvalóan problematikus: bár az egész sajtót bejárják, még azt se tudni róluk, hogy melyik cég, pontosan mikor, mekkora mintán és milyen metodológiával készítette őket. Ha mindezeket az eltéréseket figyelembe vesszük, igazából az a meglepő, hogy a publikált kutatások ennyire egybecsengenek.

A cikkhez csatolom a jelöltek egyéni trendvonalait is. Az összegyűjtött adatok, ábrák, valamint kapcsolódó elemzés itt elérhető.

A szerző a Freie Universität Berlin és Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung kutatója, a cikk eredeti megjelenési helye a Vox Populi szakmai blog.