2020. november 29. vasárnapTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Feminista szervezet-e az RMDSZ Nőszervezete?

Babos Krisztina kérdezett: Babos Krisztina 2019. december 09. 17:26, utolsó frissítés: 17:57

Bogya Anna frissen megválasztott ügyvezető elnök szerint igen. De melyek a nőszervezet konkrét eredményei és tervei? Nagyinterjú.


Bő egy hete tartotta országos küldöttgyűlését az RMDSZ Nőszervezete, ahol célul tűzték ki, hogy a jövő évi választásokon 500 nő képviselje az önkormányzatokban az erdélyi magyar közösség érdekeit. Amennyiben sikerül, hány százalékot tesznek majd ki az RMDSZ-ben a női vezetők?

- Az RMDSZ érdeke, hogy hasznosítsa a nők szaktudását. Kiváló szakemberek vannak közöttünk, akik mind-mind bizonyítottak a maguk szakterületén. Ha komolyan gondoljuk az erdélyi magyar politikai élet megújulását, akkor feltétlenül teret kell engednünk ezeknek a nőknek, akik tudnak segíteni abban, hogy megfelelően tudjunk válaszolni a közösségünk előtt álló kihívásokra.

Ma a nők aránya a helyi önkormányzatokban 11.63%, ezt az arányt növelnünk kell. A nőknek meg kell adni a lehetőséget a közösségi szerepvállalásra. Ezért tűztük ki célul a szimbolikus 500-as számot. Amennyiben ez sikerül, elérhetjük a 19,57%-os részarányt, és ez fontos előrelépés. Persze nem állunk itt meg, a célunk, hogy kiegyensúlyozottá váljon a nők és férfiak jelenléte a politikában.

Jelenleg hány százalékot tesznek ki a nők az RMDSZ-ben a helyi- illetve a megyei önkormányzatokban, a helyi képviselő-testületekben, hány százalékban vannak a szövetségnek női polgármesterei, alpolgármesterei, parlamenti képviselői és szenátorai?


- A jelenlegi adatok szerint az RMDSZ színeiben tevékenykedő önkormányzati képviselők 11.63%-a nő. A polgármesterek esetében ez az arány 2.56%, alpolgármestereknél 7.69%, a helyi tanácsoknál 13.08%, a megyei tanácsok esetében 9.76%-ról beszélünk, emellett 4 női képviselő dolgozik a parlamentben a szövetség képviseletében.

Mi a véleménye a kvótáról? Be kell-e vezetni az RMDSZ-ben a nők közéleti arányának növelése céljából? Ha igen, milyen kvótát látna szívesen, hány százalékot kellene kitegyenek a nők? Hogyan látná ezt megvalósíthatónak, a cipzár-elvet alkalmazná (különböző nemű jelöltek követnék egymást) vagy más megoldást látna jónak?

- 2017-ben az RMDSZ zilahi kongresszusán elfogadtuk a kötelező kvótát. Eszerint a szövetség helyi döntéshozó testületeiben az egyharmados arányt, a területi és országos testületekben pedig 15 százalékos kvótát kell biztosítani az RMDSZ Nőszervezet jelöltjeinek. Vannak akik kifogásolják a női kvóta-szabályt, és ne feledjük, hogy Erdély társadalma tradicionális, vannak előítéletek. A kvótarendszer egy első lépés. Hiszek abban, hogy ha a nőknek lesz lehetősége megmutatni szaktudásukat, rátermettségüket, akkor már nem szükséges a kötelező kvóta alkalmazása, mert igenis elnyerik a közösség bizalmát, mandátumuk alatt bizonyítani tudnak. Hiszem, hogy a jövő évi választások lehetőséget teremtenek, hogy a nők is aktívan jelen legyenek a helyi döntéshozó testületekben.

Hogy véli, a Nőszervezetnek sikerült elmozdítania az RMDSZ politikáját a nőket inkább érintő témák irányába (esélyegyenlőség, diszkrimináció megszüntetése a bérezés terén, családon belüli munkamegosztás, otthoni munka láthatóvá tétele/elismerése, a nők közéleti-politikai szerepvállalásának támogatása)?

- A Nőszervezet kiemelten támogatja a nők széleskörű véleménynyilvánítását, szakmai és politikai továbbképzésüket, és nem utolsó sorban megerősíti a női és férfi közszereplők közötti szakmai együttműködést is. Programjaink között szerepel a nők számára fontos problémák előterjesztése és megoldása, és egy szociális támogatási hálózat kiépítésén is dolgozunk. Erről szól a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom, valamint a családpolitikáról szóló állásfoglalásunk is. Mindezeket pozitívan fogadta a közvélemény, és programjaink az RMDSZ általános politikájára is hatással vannak.

Hogy látja, a hagyományosan férfiak által uralt RMDSZ-ben felmerülnek a nőket inkább érintő témák akkor is, ha a nőszervezeti tagok nincsenek jelen?

- Akárcsak a román politikában, ha nincs ott az RMDSZ, akkor a kormánypártok nem fognak foglalkozni a kisebbség ügyeivel. Ha az RMDSZ nem hívja fel a figyelmet a hiányosságokra, ha nem követel jogokat, akkor a kormánypártok nem tudják helyesen felmérni sem a helyzetet, sem a problémákat. Ugyanígy az RMDSZ Nőszervezet kötelessége felhívni a szövetségben dolgozó többi kolléga figyelmét a kifejezetten nőket érintő problémákra.

Feminista szervezet az RMDSZ Nőszervezet? Ha igen: miért látják szükségesnek ezt a politikai vonalat behozni a szövetség munkájába?

- Először is szögezzük le azt, hogy mi is az a feminizmus, mert a köztudatban negatív kicsengése vannak ennek a kifejezésnek. A feminizmus egy olyan mozgalom, vagy nevezzük politikai eszmerendszernek, amely a nők egyenjogúságáért, azaz esélyeiért küzd. A mi esetünkben arról szól, hogy a nőket képességeik alapján ítélje meg a társadalom, és ne érje negatív diszkrimináció csupán azért, mert nők. Ha ilyen értelemben vesszük a feminizmust, akkor igen, az RMDSZ Nőszervezet egy feminista szervezet. Ha nem lenne az, akkor komoly kérdőjelek merülhetnének fel a szervezet hitelességével kapcsolatban.

Ön feministának tartja magát?

- A feminista mozgalmaknak köszönhető az, hogy ma a nőknek szavazati joga van, hogy munkahelyük lehet, hogy gépjárművet vezethetnek és sorolhatnám. Minden egyes nő, aki egyet ért azzal, hogy a nőknek a férfiakéhoz egyenlő esélyeik kell legyenek, - a terminus szigorú értelmezése alapján - feministának nevezhető, így én is.

Miért választotta a Nőszervezetet? Miért nem célzott meg inkább az RMDSZ-ben vezetői tisztséget?

- Nyolc éve aktívan részt veszek az ifjúsági szervezetekben, hat éve munkálkodom az RMDSZ Nőszervezetben, így ugyanennyi ideje az RMDSZ-ben. Az RMDSZ és az RMDSZ Nőszervezet nem két különálló, párhuzamos szervezet, hanem ugyanazon szövetség részei, ugyanazon célok megvalósításért küzdünk, szorosan együttműködve. Számomra természetes, hogy ahol szükség van a szaktudásomra és tapasztalatomra, ott feladatot vállalok. Most úgy éreztem, hogy a Nőszervezet célkitűzéseinek elérésében szerepet tudok vállalni, de ez nem zárja ki azt, hogy az RMDSZ munkájában továbbra is aktívan részt vegyek, és a későbbiekben akár más tisztséget is megpályázzak.

Egyes vélemények szerint az RMDSZ Nőszervezet mindössze kampánycélokat szolgál, elsősorban a női szavazók mozgósítását, tényleges hatalommal nem rendelkezik. Mit üzen nekik?

- Az RMDSZ Nőszervezete sokkal többet jelent a női szavazók mozgósításánál. Mi az esélyegyenlőségen és a közösségépítésen dolgozunk, képviseljük a családok érdekeit, és mindezek mellett – vagy ezekkel együtt – azon dolgozunk, hogy az erdélyi magyar nők a nekik kijáró megbecsülésnek és tiszteletnek örvendhessenek, megtalálhassák és megállhassák a helyüket az élet bármelyik területén.

Ezek érdekében konkrét lépéseket is tettünk: az elmúlt években a célkitűzéseink a közösségépítésre, a nők érdekképviseletére és érdekérvényesítésére, a romániai magyar közösséget átszövő problémák enyhítésére, megoldására, illetve a társadalmi összefogás építésére irányultak. Az említett tevékenységi területek több országos kezdeményezést, rendezvénysorozatot foglalnak magukba. A már említetteken kívül számos programot kezdeményeztünk és bonyolítottunk le. A Sorsfordító nők az elmúlt 100 évben projektünk keretében összesen 61 sorsfordító nő életútját, szakmai eredményeit mutattuk be tárlatok és beszélgetések révén, ők példaképként szolgálhatnak az erdélyi magyar nők számára.

Kiemelten fontosnak tartjuk a nők szakmai felkészítését, ezért a tavaly nagy sikernek örvendő Nő az esély! – képzéssorozatot követően, idén a National Democtratic Institute-tal közösen megszerveztük a Rólunk szól, értünk van! – képzéssorozatot is, amelyen több mint 100 önkormányzati képviselő és nőszervezeti vezető vett részt. De megemlíteném a Girl2leader mozgalmat is, amelyet a fiatal nők szerepvállalásának megerősítéséért indítottunk el, és amelynek keretében Erdély több városában szerveztünk találkozókat középiskolás lányokkal, akikkel a sikeres női szerepvállalásról beszélgettünk.

Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy nem csak a fiatal nőket/lányokat, de az aktív időseket is megszólítottuk programjainkkal. Tavaly felmértük a magyar közösségünkben működő nyugdíjas mozgalmakat és felvettük velük a kapcsolatot. Az idei évben 9170 időshöz jutottunk el ünnepségeink, rendezvényeink által.

Mindemellett, kiemelném azt is, hogy számunkra különösen fontos, hogy ne csak Romániában, hanem Európában is hallassuk a hangunkat. Éppen ezért együttműködünk a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek Nőszervezeteivel, és programokat dolgozunk ki közös céljaink megvalósítására. Bíró Rozália, az EPP Women alelnöke is egyben, így EU szinten hangot ad az erdélyi magyar nőket érintő problémáknak.

A felsoroltak alátámasztják azt, hogy az RMDSZ Nőszervezete célkitűzései messze túlmutatnak a kampányon, és az erdélyi magyar közösség mindenkori érdekeit és értékeit képviseli.

Múlt szombaton elfogadtak egy családpolitikai állásfoglalást, ez mit tartalmaz és hogyan kívánják gyakorlatba ültetni a benne foglaltakat?

- A romániai családpolitika szükségességéről és irányvonalairól elfogadott nyilatkozatban hangsúlyozzuk, hogy a gyermekvállalást csak egy nemzeti konszenzussal elfogadott, koherens és stabil családpolitika által lehetséges tartósan ösztönözni. Ennek értelmében fogalmaztuk meg azt, hogy szükség van a gyermeket nevelő családok tehermentesítésére.

Felkérjük a román politikai pártokat, hogy támogassák az RMDSZ erre vonatkozó törvénykezdeményezését: a gyermeket nevelő családok számára elérhető adó–, és illeték kedvezmények bevezetését, a gyermeket nevelő családok kedvezményes lakásvásárlási–, lakásbővítési– lakásépítési hitelprogramot, a többgyermekes családok autóvásárlási támogatását, és a bölcsődei ellátás normatív finanszírozását szabályozó törvény azonnali életbe léptetését.

Ugyanakkor arra buzdítjuk az RMDSZ színeiben megválasztott polgármestereket és tanácselnököket, hogy lehetőségeikhez mérten kezdeményezzenek családtámogató, gyermekvállalást ösztönző intézkedéseket. A tejes határozat az rmdsz.ro honlapon elérhető.

A Nőszervezet egyik nagy eredménye a családon belüli erőszak visszaszorítása céljából kieszközölt törvénymódosítás volt, az új jogszabály másfél éve lépett hatályba. Milyen eredményeket hozott a változtatás, mit mutatnak a statisztikák számszerűleg?

- Mint tudjuk, a családon belüli erőszak megelőzését és visszaszorítását szolgáló, 2003/217-es törvényt módosító tervezet tavaly júliusban lépett érvénybe. A változások között szerepel, hogy a bántalmazót azonnal kitilthatják akár a saját lakásából is, míg megérkezik a bírósági távoltartási végzés, illetve kötelezik a helyi hatóságokat, hogy azonnali és széleskörű védelmet biztosítsanak a bántalmazottnak és a bántalmazott gyerekeinek, és hosszú távon is kövessék a sorsukat. Ez nagy előrelépés, ha arra gondolunk, hogy eddig a rendőrök csak korlátozottan intézkedhettek, csak a megtörtént bántalmazást volt joguk megállapítani, a további bántalmazás veszélyét nem.

A régi jogszabály szerint az erőszakosan fellépő családtag ideiglenes távoltartására vonatkozó végzést csak bíró állíthatta ki, legtöbb 72 órával az erőszakos tett megállapítása után. Ez a három nap azonban sokszor kritikus, akár életveszélyes is lehet a bántalmazott fél számára. Vegyünk egy példát: 2017-ben például 2892 rendeletből 1011-et szegtek meg. De a törvénymódosítás érvénybe lépése még nem volt elegendő, ahhoz, hogy rögtön alkalmazható legyen a sürgősségi távoltartási rendelet kibocsátása, szükség volt egy módszertanra is.

Ennek eredménye, hogy 2018 december 28-tól ideiglenes távoltartási végzést állíthatnak ki a rendőrök. Szeretnék néhány statisztikai adatot mondani a sürgősségi távoltartási rendeletekre vonatkozóan. Már a 2o19-es esztendő első tíz napjában 15o sürgősségi távoltartási rendeletet bocsájthattak ki. Áprilisig 1326 távoltartási végzés született, városon kétszer annyi mint falun, az első félévben összesítve 3616 sürgősségi távoltartási rendelet és 3520 távoltartási rendelet lett a törvényszék által kibocsájtva.

Hány bántalmazott nő fordult családon belüli erőszak miatt a Nőszervezethez és miként segítettek rajtuk?

- Többen fordultak hozzánk, hiszen nagyobb biztonságérzetet nyújt egy bajban levőnek, ha olyan valakihez fordul legelőször aki szívén viseli a gondját és akiben megbízik, el meri mesélni, hogy mit élt át, valamint tanácsot mer kérni. Ilyen esetekben felvesszük a kapcsolatot a menedékhelyekkel, szakemberekkel, intézményekkel, és azonnal megoldást próbálunk találni számukra : legyen az egy menedékhely, de akár pszichológiai tanácsadás.

De! A nők elleni erőszak visszaszorítása nemcsak a nők ügye, hanem a férfiaké is, az egész közösségé. Mentalitásváltásra van szükség a romániai társadalom minden szintjén. Ennek érdekében született meg a neeem.ro honlap, melynek fő célja a tudatosítás, a tájékoztatás és a segítségnyújtás. Ezen a felületen az áldozatok választ kaphatnak kérdéseikre: Ki véd meg? Hogyan védd meg magad? Hová menekülj? stb.

Továbbá a weboldalon elérhető egy térkép, amelyen megyékre leosztva megtalálható a menhelyek és illetékesek adatbázisa, így könnyebb segítséget kérni. Fontosnak tartottuk a prevenciót a fiatalok körében. Ezért a NEEEM- kampány keretében, szakemberek bevonásával rendhagyó osztályfőnöki órákat tartottunk, amelyek célja felhívni a figyelmet a téma fontosságára, a kölcsönös tiszteletre, és jól működő, erőszakmentes kapcsolatok kialakítására bátorítani a fiatalokat, információt adni számukra a családi, iskolai és párkapcsolati erőszak formáiról és következményeiről.

Fordultak-e önökhöz családi erőszak áldozatául esett férfiak? Ha igen, hányan és miként segítettek rajtuk?

- Ezidáig nem fordultak, ha ez megtörténne egészen biztosan találnánk módot arra, hogy mediátori szerepet vállaljunk és megpróbáljunk segíteni annak ellenére, hogy nem ez a fő célkitűzésünk.

A törvénymódosítás kapcsán vita volt arról, hogy már az első bántalmazásos esetet követően közbelépjenek-e a hatóságok automatikusan, vagy ne intézkedjenek amennyiben a felek kibékülnek. A liberális párt javaslatában a szigorúbb szabályozás mellett érvelt, az RMDSZ Nőszervezet viszont nem. Végül az került bele a törvénybe, hogy az első, nyilvánosságra került bántalmazást követően, amennyiben a felek kibékülnek, nem intézkednek a hatóságok. Mi a véleménye erről? És mit mutatnak a statisztikák, az első bántalmazást követő kibéküléstől megszelídült az agresszor vagy általában ezt újabb bántalmazás követte?

- A rendőrség hivatalból is közbe léphet családon belüli erőszak esetén, vagy intézkedhet azt követően, hogy ezt a 112-es egységes segélyhívószámon jelezték a bántalmazást. Tavaly novemberben külön tanfolyamokat szerveztek a távoltartási végzés alkalmazásáról, amelyen országszerte 4.500 rendőr vett részt és a kiképzés folyamatos. 

A Csép Éva-Andrea parlamenti képviselő által kezdeményezett tervezet eredeti formájában az szerepelt, hogy az első kibékülés (a feljelentés visszavonása) megengedett, viszont másodjára már nem alkalmazható az eljárás megszakítása érdekében. Tehát az RMDSZ szigorítani akart, kizárólag egy egyszeri kibékülést engedett volna meg az általunk javasolt forma. A kormány által kezdeményezett tervezet, amely többek között a sürgősségi távoltartási rendeletet is szabályozza, a mi tervezetünkből lett átvéve, a kibékülés kérdését nem tartalmazta, azóta sem került szó róla, tehát jelen pillanatban a PNL egy hasonló kezdeményezésével együtt a fiókban ül, nem tűzik őket napirendre, hiszen úgy vélik, hogy a tavaly elfogadott módosítás kimeríti az igényeket. Holott ez távolról sincs így.

Csoportkép. Fotó: Kiss GáborCsoportkép. Fotó: Kiss Gábor


Részt vettek a Nemluxustáska-kampányban is, melynek során szerény anyagi körülményekkel rendelkező nőknek adományoztak az alapvető higiénéhez szükséges csomagokat. Hány nőnek sikerült enyhíteni a problémáin? Hogy véli, a nők hány százalékának jelent gondot az alapvető higiéné, mennyien vannak, akiknek nem futja például tamponra, betétre?

- A más országokban már jól működő modell alapján, az RMDSZ Nőszervezete az adománygyűjtést a NEEEM-kampány részeként indította el. Azt tapasztaltuk, hogy sokakat megmozgatott ez a típusú jótékonykodás, hiszen összesen 548 táskát sikerült összegyűjtenünk és átadnunk. Arról azonban, hogy a nők hány százalékának jelent gondot az alapvető higiéné szükségletek ellátása, nincs pontos statisztika és ennek felmérésére nem is rendelkezünk megfelelő eszközökkel.

Az említetteken kívül milyen egyéb eredményeket mutatott fel a Nőszervezet hatéves pályafutása alatt?

- Valóban számos további eredményről beszélhetünk. Kiemelten fontos volt számunkra, hogy a közéletben szerepet vállaló nőket megfelelő knowhow-val segítsük, ezért különböző témakörökben szakértők bevonásával szerveztünk képzéseket. A hat év során több száz nőt vontunk be képzéseinkbe, mert meggyőződésük, hogy a megfelelő felkészültség alapfeltétele a sikeres szerepvállalásnak.

Emellett az elmúlt hat évben az RMDSZ Nőszervezet fontos közösségépítő munkát végzett. Sok olyan nőszervezeti tagunk is van, aki nem kíván közéleti szerepet vállalni, viszont szívesen részt vesz közösségi tevékenységekben, ezek többnyire az ünnepekhez kötődnek. Ilyen volt a Mosolygós Karácsony, Húsvéti zsongás, gyereknapi programok, vásári rendezvények, karitatív rendezvények. Kiemelném a nagy népszerűségnek örvendő Mága Zoltán 100 templomi jótékonysági koncertsorozat erdélyi turnéját. De más, folyamatos közösséget érintő programjaink is vannak.

Indítottunk közvélemény-formáló programot is, a Sikeres Nők Iskoláját, azzal a céllal, hogy az erdélyi magyar közéletben, politikában, üzleti világban, illetve különböző szakmai körökben tevékenykedő nők szélesebb körben is ismertté váljanak. Mindemellett fontosnak tartottuk a nőket érintő egészségügyi kampányok megszervezését is. A mellrák és a méhnyakrák megelőzése érdekében szűrésekkel kapcsolatos információkkal láttuk el a nőket.

Amit még szeretnék megemlíteni, hogy kiemelten fontosak voltak számunkra a partnerségek. Ezért a hat év során együttműködési hálózatot építettünk ki az erdélyi civil és egyházi szervezetekkel, hiszen nekik is fontos szerepük van a társadalomszervezésben, a közösség gondjainak felvállalásában, együttműködve jobb eredményeket tudunk elérni.

Mi módon készülnek a jövőben tenni a nők munkaerő-piaci egyenlőségéért, különös tekintettel az alsóbb osztályokba tartozó nőkre?

- 2018-as adatok szerint Romániában a 20-64 évesek nemek szerinti foglalkoztatottsági aránya határozottan azt mutatja, hogy a nők munkaerő-piaci helyzete merőben különbözik a férfi munkavállalóéktól. Míg a férfiak 78,9% aktív, addig a nők 60,6 %-a. Ez problémát jelent az egész Európai Unióban, nem beszélve a bérezési különbségekről. Ennek okai összetettek, elsődleges akadálya a magánélet és szakmai élet összeegyeztetésével járó nehézségek, még mindig aránytalanul oszlanak el a feladatok a háztartásban, a gyereknevelés is főként az anyákra hárul, valamint a társadalmi elvárások is komoly terhet tesznek a nők vállaira.

A társadalom hozzáállásán kell változtatnunk, ez pedig hosszú folyamat. Idén, az RMDSZ Nőszervezet javaslatára a zágrábi EPP kongresszus határozatot fogadott el, amely értelmében március 20-át a Work Life Balance európai napjává nyilvánították, így akarjuk felhívni a figyelmet ezen problémára európai szinten. Erről beszélnünk kell, semlegesíteni az ezzel kapcsolatos társadalomban élő sztereotípiákat.

Ez az első lépés, de a munkaerő-piac normalizálásához az is elengedhetetlen, hogy az állam részéről meglegyenek azok a feltételek, amelyek biztosítják az esélyegyenlőséget. Ennek okán szorgalmazzuk a bölcsődei helyek megtízszerezését, a család-barát munkahelyek megteremtését és azokat a programokat amelyek a nőket vállalkozásra ösztönzik.

Hogyan készülnek segíteni a képesítéssel nem rendelkező nőkön annak érdekében, hogy anyagi függetlenségre tehessenek szert?

- Ez egy összetett kérdés, ami nemcsak a nőket érinti, nemcsak a magyarokat és nemcsak országos szinten. Én úgy gondolom, hogy a Nőszervezet nem tudja ezt a problémát megoldani, de tevékenységeivel tud enyhíteni a helyzeten. Akkor, ha bevonja őket egy közösségbe, ha motiválni tudja, hogy képesítsék magukat, hogy visszanyerjék önbecsülésüket, akkor az már egy nagy előrelépés számukra. Természetesen vannak szociális segítséget nyújtó programjaink, de ezek alkalmiak, és nem jelentenek végleges megoldást. A jelenlegi céljaink megvalósítása viszont azt az utat építi, ami nagyban hozzájárul a szociális problémákkal küzdő nők megsegítéséhez.

Terveznek-e programokat indítani a házimunka láthatóvá tétele, megbecsülése, érdekében (esetlegesen anyagi szempontból is), illetve van-e elképzelésük arra nézve, hogy miként lehetne elérni azt, hogy a családokon belül megosztva végezzék a házimunkát?

- Erre a kérdésre konkrétan válaszolni felelőtlenség volna. Ez egy olyan bonyolult téma, amit sok szempont szerint lehetne elemezni és nem gondolom, hogy létezik egy képlet arra, hogy a családokban milyen arányú kellene legyen a házimunka megosztása. A nő megbecsülése viszont általános célunk, nem csak egy közintézményben, hanem a háztartásban is, nem csak cégvezetőként, hanem alkalmazottként, feleségként, háziasszonyként és anyaként is.

Milyen egyéb tervekkel rendelkeznek a nők társadalmi helyzetének javítása érdekében?

- Az RMDSZ Nőszervezete elsődleges feladata a romániai magyar nők támogatása, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése. Az elmúlt években is ezen dolgoztunk, a továbbiakban is tartjuk magunkat a prioritásainkhoz. Programjainkkal továbbra is a nők társadalmi megbecsülését szeretnénk elősegíteni, és a jövőben is arra ösztönözzük őket, hogy merjenek szerepet vállalni a politikai döntéshozatalban, hiszen szükség van az értékes, szakértelemmel rendelkező, tenni akaró nőkre a közéletben!

Nyitókép: Kiss Gábor

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS