2020. aug. 6. csütörtökBerta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Inkább csak jól hangzanak, mint valós lépések az oktatási miniszter debürokratizáló intézkedései?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. január 15. 14:53, utolsó frissítés: 2020. január 21. 16:49

A pedagógusok kételkednek abban, hogy a Monica Anisie tanügyminiszter intézkedései valóban tehermentesítenék őket.


A Transindex több olyan szakembert kérdezett meg, akik a nemrég kiadott új tanügyi rendelet érintettjének mondható. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják ők Monica Anisie oktatási miniszter hétfői bejelentését. Mint korábban írtuk, a tanügyminiszter bejelentette a pedagógusok bürokratikus terheinek csökkentését célzó első intézkedéseket, amelyek a jegyzőkönyv-készítés és a szintfelmérő tesztek opcionálissá tétele mellett az osztályfőnöki tisztséggel járó feladatokat is csökkentenék.

A tanfelügyelőségek hétfőn kapták kézhez a tanügyminiszter által kért intézkedések átiratát, ami Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint nem túl részletes. A pontos változtatásokra vonatkozó dokumentumokat sem nevezi meg ez az átirat, csupán öt gyűjtőpontba sorolja a „bürokrácia mentesítésének” kijelölt területeit.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség tanulmányozta az oktatási minisztérium által küldött átiratot, elolvasták és jegyzeteket is írtak hozzá, mielőtt továbbküldték az iskoláknak elvárásaikat.

„Aki aktív tanárként, tanfelügyelőként dolgozik a tanügyben, első ránézésre azt mondja, hogy igazából ez nem tehermentesíti a pedagógusok és a tanfelügyelők tevékenységét” – jelentette ki a Transindex megkeresésére a Kovászna megyei főtanfelügyelő. Kiss Imre ezt azzal indokolta, hogy egyrészt az eltörlésre szánt tevékenységek közül többet a tanárok és az osztályfőnökök továbbra is folytatni fognak. Szerinte a tanárok eddig sem csak azért készítettek jegyzeteket a diákjaikról, mert a bürokrácia ezt megkövetelte, hanem, hogy a diákjaikat jobban megismerjék. Másrészt például a tanügyminiszter rendelkezése eltörölné az év eleji szintfelmérő teszteket, viszont ezeket a tanárok azért íratják a diákokkal, hogy a képességeikhez mérten oktassanak, és észrevegyék a lemaradást, így valószínűleg a számonkérés hiányában is íratni fogják.




„Egy magára valamit is adó tanár a diákjairól mindent szeretne tudni, és mindig képben szeretne lenni velük kapcsolatban. Ezek a változtatások valamilyen mértékben csökkentik a bürokráciát, de nem igazán hozzák el azt a tehermentesítést, amit nagyon sokan vártak” – vonta le a következtetést a főtanfelügyelő.

Hozzátette, hogy nagyon sok tanügyi szereplő más dolgokon szeretne változtatni, például szeretnék, hogy az iskolai kirándulásokhoz ne legyen szükséges ekkora mennyiségű dokumentum. Vagy például szeretnék azt is, hogy a Romániai Közoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIP) túlbürokratizált kritériumrendszerén változtasson az oktatásügyi miniszter, mert jelenleg az a helyzet, hogy amikor egy iskola szeretne valamilyen új oktatási szintet, vagy szakmát bevezetni, akkor az ARACIP-hoz kell folyamodniuk. Ez az intézmény „kényszeríti rá” az iskolákat, hogy az elvárásoknak megfelelően minden egyes kritérium le legyen papírozva és megindokolva.

Ferencz-Salamon Alpár-László, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke szerint a legnagyobb probléma az a következetlenség, amellyel az egymást váltó oktatási tárcák hol megszabják mi az, ami kötelező, hol eltörlik egymás intézkedéseit. Úgy látja, Monica Anisie oktatásügyi miniszter minden jóindulata ellenére inkább csak megpróbálkozik azzal, hogy debürokratizálja a tanügyet, mert az pont attól válik bürokratikussá, hogy ilyen gyakoriak a változások, és mert ilyen körülmények között az oktatási miniszterek meglehetősen a végletek között mozognak: vagy köteleznek, vagy engedményeket tesznek .



„A tanügyminisztérium több pontban és területen megfogalmazta, hogy mi az, amit egyszerűsíteni kellene az oktatási rendszeren belül. Legtöbbjével bizonyos mértékig egyet tudunk érteni, de amit mi igazából várunk, azok a konkrétumok, hogy pontosan mit is értsünk a változtatások alatt, melyek lesznek azok a gyakorlatok, amik továbbra is szükségesek lesznek, és melyek lesznek azok, amikről a tanügyminiszter azt gondolja, hogy haszontalanok” – szögezte le az RMPSZ alelnöke.

Ferencz-Salamon úgy véli, hogy a megengedés és a tiltás között a tanügyminisztérium munkacsoportjainak nemcsak kigyomlálnia kellene, amit nem tartanak szükségesnek, hanem abba is energiát kellene fektessenek, hogy a meglévő hasznosak közül is megőrizzenek intézkedéseket, ha pedig vannak rendeletek, amelyek nem voltak hasznosak, akkor azzá alakítsák őket, úgy, hogy elsősorban a diákok, másodsorban a pedagógusok hasznára váljanak.

„A kérdés az, hogy a változtatás hogyan szolgálja majd a közoktatás érdekét? Arra tesszük-e a hangsúlyt, hogy csak látszólag eltöröljünk dolgokat, hogy ezzel kedvében járjunk valakiknek, és esetleg népszerűnek tűnjünk, vagy abból a szemszögből közelítjük meg a témát, hogy mikor és milyen helyzetben kellene jegyzetbe foglalni dolgokat” – hangsúlyozta Ferencz-Salamon, aki a hasznosság kultúráját hiányolja a tanügyminiszterek döntései mögül.

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke szerint külső szemnek nem igazán van betekintése abba, hogy egy pedagógus milyen adminisztratív munkákat kell elvégezzen. Bíznak abban, hogy az oktatási miniszter tudja, mit csinál, elvégre ezek nem olyan döntések, amelyek egyik napról a másikra meghozhatóak, hanem kemény szakbizottságok és szaktanácsadók állnak egy-egy ilyen döntés mögött.

„Higgyünk egyelőre neki, és idővel a pedagógusok fogják jelezni, hogy segíti, vagy nem segít a munkájukat. Mi azt szeretnénk, hogy gyermekeink több időt, energiát és odafigyelést kapjanak, ha ezekkel az intézkedésekkel ezek megtörténnek, és a pedagógusok kevésbé lesznek fáradtak és leterheltek, akkor ennek csak örülni tudunk” – mondta a szövetség elnöke.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS