2020. szeptember 22. keddMóric
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Meghalt az Orban, éljen az Orban! Bonyolult időszak következik

k. á. 2020. február 07. 11:28, utolsó frissítés: 12:38

Azt sem tudni, alkotmányos-e Ludovic Orbant másodszor is jelölni. Ha nem, akkor dugába dőlhet a PNL-terv, és mindenkinek kaparnia kell a következő időszakban.


Most, hogy három hónapon belül másodszor is bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg a kormányt Romániában, egyre nehezebb kitalálni, hogy mi fog következni. Mindenesetre a nemzeti liberálisok egy igen kockázatos tervet vállaltak be, de úgy tűnik, olyannyira biztosok a dolgukban, hogy még meg is kértek néhány szenátort és képviselőt, legyenek szívesek megszavazni a bizalmatlansági indítványt ők is saját pártjuk ellen. De mi következik, és ki mire játszik?

Szabadott-e volna egyáltalán ismét Ludovic Orbant jelölni?

Klaus Johannis
államfő konzultációja a pártokkal, amelyben azt tudakolja, hogy ki kit szeretne államfőnek, pusztán formális volt, hiszen tudni lehetett, hogy ismét Orbant fogja megnevezni. Orban meg előzőleg már bejelentette, hogy a jelenlegi miniszterekkel szeretné folytatni a munkát. A PSD párton kívüli embert szeretett volna Remus Pricopie személyében, az USR Dacian Cioloșt, ami azért különösen mókás, mert úgy néz ki, Cioloș bármikor otthagyná a Renew Europe EP-Frakció vezetését Brüsszelben. Ez kb. azt jelenti, hogy nem nagyon számíthatunk arra, hogy nemzetközileg meghatározó politikusa legyen az országnak hosszú távon, meg hogy Cioloș úgy végzi a munkáját, hogy közben sejtik róla, hogy tulajdonképpen nem érdekli az az egész. Képzeljük el, milyen lenne ez egy magánszférában dolgozó ember esetében.

Az más kérdés hogy egyáltalán alkotmányos-e, hogy Klaus Johannis már megint Orbant javasolja miniszterelnöknek. A PSD szerint nem, és be is jelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy akár igazuk is lehet, az Alkotmánybíróság ugyanis 2014-ben kimondta, hogy alkotmánysértő lenne ugyanazt a személyt felkérni kormányalakításra, akitől megvonták a bizalmat. Egyrészt, mert amennyiben a parlament megvonta már tőle a bizalmat, úgy ez etikai szempontból semmi alapja, hogy ő legyen már megint a miniszterelnök, másrészt az elnöknek nem az a dolga, hogy legyúrja a jelöltet a parlament torkán, hanem, hogy ajánlást tegyen egy olyan párt által javasolt személyre, aki várhatóan össze tudja gyűjteni maga köré a többséget. No persze, Johannist nem különösen szokta zavarni, hogy éppen a dolgát látja-e el, és államelnökként a pártok közötti párbeszédre sarkall, sokkal inkább ő a jobboldal szuperfegyvere, amivel a PSD-t szőnyegbombázák.


Viszont az is igaz, hogy volt már rá példa, hogy egy bizalmatlansági indítvány után az államfő a bukott miniszterelnököt jelölte, mégpedig Emil Boc személyében. Csakhogy egyrészt ez még a 2014-es alkotmánybírósági döntés előtt volt, másrészt nem is támasztott senki alkotmányossági kifogást ellene, így gyakorlatilag nincs meg a jogi precedens se az esetre. Mindenképp izgalmas menet lesz.


Mi lesz az előrehozott választásokkal?

Nem tudni, ugyanis a PNL-t leszámítva senkinek nem tenne jót. Az RMDSZ-nek elvileg mindegy, de minden más párt szabadesésben van. Amennyiben mégsem lesz alkotmányellenes felkérni kormányt alakítani Orbant, úgy nagyobb az esélye az előrehozott választásoknak is.

Ahhoz ugyanis, hogy Klaus Johannis államfő fel tudja oszlatni a parlamentet, és ki tudja írni az előrehozott választásokat, a képviselőknek és szenátoroknak kétszer vissza kell utasítani a miniszterelnök-jelölt személyét. Nehéz azonban elhinni, hogy a PSD hagyná ennyire elfajulni a dolgokat, valószínűleg inkább megszavazzák a második jelöltet, mintsem május-júniusban az urnák elé álljanak, hiszen történelmi mélyponton vannak népszerűségben. Annyiban lenne nekik rossz, ha mégis Orban lenne mindkétszer Johannis jelöltje, hogy az előrehozott választások elkerüléséhez meg kellene szavazniuk azt, akik nemrég megbuktattak.

Mindenesetre a bizalmatlansági indítvány előtti héten olyan hírek keringtek, ami szerint a PSD és a PNL megegyezett volna abban, hogy lesznek előrehozott választások, és cserében nem lesznek kétfordulósak az önkormányzatiak, így - ha minden kötél szakad - inkább az tűnik valós forgatókönyvnek, hogy a PSD mégiscsak Orban ellen szavaz.

És akkor nem lesz két fordulós a polgármester-választás?

A Nemzeti Liberális Párt ugyan felelősségvállalással elfogadta az erre vonatkozó kormányrendeletet, de mivel a kormány megbukott, egyelőre egész biztosan nem lesz ebből semmi. Ludovic Orban azonban utalt már rá, hogy amennyiben újra miniszterelnök lesz, sürgősségi rendeletet fog hozni erre vonatkozóan: ilyen körülmények közt a PSD és az RMDSZ abban reménykedhetne, hogy az Alkotmánybíróságon fog elakadni a dolog. Igaz, Ludovic Orban azt is mondta, hogy amennyiben idén nem sikerül, akkor a következő választásokon már úgy lesz. Alkotmánybírósági döntés is van rá, hogy hat hónappal a választások előtt nem szabad a törvényen módosítani. Nehéz elhinni, hogy az Alkotmánybíróság most mást mondana és néhány hónap alatt valahogy mégis át lehetne ezt vinni.

A másik vonatkozás, hogy a PNL-nek valószínűleg esze ágában sincs a kétfordulós választásokat idén bevezetni, hiszen nekik a mostani rendszer is tökéletesen megfelel: vihetik jó eséllyel a legtöbb nagyvárost, a PSD-nek maradnak a regáti falvak. Amennyiben a PNL tényleg akart volna két fordulót, akkor még novemberben felelősséget vállalt volna a törvényért, akkor, amikor még több mint fél év volt a helyhatósági választásokig, és a PSD-nek is annyira szét voltak zilálva a sorai, hogy nem tudott volna összeszedni egy bizalmatlansági indítványra elég “honatyai” tömeget. Ehhez képest ők inkább törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentben, amiről jó előre lehetett tudni, hogy semmi esélye sincs. Ráadásul, amikor végül februárban felelősséget vállaltak érte, akkor világos volt, hogy megvan már a többség, hogy megbuktassák őket emiatt.

És még egy dolog: a PNL egy olyan törvényért vállalt felelősséget, amely nagyon könnyen alkotmányellenesnek bizonyulhatott volna, tekintve, hogy szerepelt egy olyan rész is a szövegben, hogy nem szavazhatnak új lakhelyükön azok, akik nem régebb, mint kilencven napja változtattak lakcímet. Ez elvileg a választási csalásokat kellene meggátolja, de tulajdonképpen elég valószínű, hogy alkotmányellenes lett volna, hiszen a szavazáshoz való jog korlátozásával jár.

A PNL bőszen hirdeti, hogy ők a demokrácia élharcosai és hogy a kétfordulós választás jobban tükrözi a népakaratot, és mint ilyen, demokratikusabb lenne. Csakhogy gyakorlatilag az erre vonatkozó tervek előre úgy voltak kitalálva, hogy könnyen elkaszálhatóak legyenek. A PNL demokratikus hajlandóság pedig jól megmutatkozik abban is, hogy képes egy éjszaka alatt 25 sürgősségi rendeletet elfogadni, holott őszi beiktatásakor Orban azt mondta: "mi nem az a kormány leszünk, amelyik sürgősségi rendeletekkel fog kormányozni".

Végeredményben annyi szűrhető le, hogy nagyon bonyolult időszak előtt állunk, amit az Alkotmánybíróság döntései nagyban meg fognak határozni, és a PNL-t leszámítva mindenkinek az az érdeke, hogy őszig ne történjenek meg a parlamenti választások és mindenki ennek fényében is fog cselekedni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS