2020. október 1. csütörtökMalvin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csoma Botond: vagy élhetőbb lesz Kolozsvár, vagy bele fogunk fulladni a nagy fejlődésbe

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. március 10. 10:20, utolsó frissítés: 2020. március 11. 09:44

Élhetőbb várost szeretne az RMDSZ polgármesterjelöltje, ugyanakkor hidat teremtene a román és magyar közösség között még mindig meglévő szakadékon át.


Kolozsvár polgármesteri székének elnyerésében nem igazán bízhat, ennek a ellenére a kampány kiváló alkalom az olyan üzenetek átadására, amelyek máskor a híráramlásban könnyen elvesznének. Ilyen téma lehet a mélyszegénységben élő patarétiek helyzete, az előítéletek, a szelektív hulladékgyűjtés kérdése és a stagnáló vagy éppen fejlődő infrastrukturális beruházások, amelyekről Csoma Botonddal, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjével beszélgettünk.

Miért önt válasszák polgármesterüknek a kolozsváriak Emil Boc helyett?

- Nem szeretném ezt személyekre kihegyezni, így Emil Bocra sem, inkább arról beszélnék, hogy én miért lennék jó polgármester. Úgy vélem, azért, mert megvan hozzá a kellő tapasztalatom. Régóta figyelem, hogy milyen változásokon megy keresztül a város. Tősgyökeres kolozsvári vagyok, szinte negyvenöt évet töltöttem eddig itt. Nyilván Kolozsvár egy befogadó város, így önmagában az nem jelent előnyt, hogy valaki itt született, ezt csak abból a szempontból vetettem fel, hogy mivel évek óta itt élek, kisebb megszakításokkal: mint amikor Budapesten tanultam és most, amikor a hétnek a felét parlamenti képviselőként Bukarestben töltöm.

Tíz évig önkormányzati képviselő voltam Kolozsváron, ezért is ismerem a felmerülő gondokat. Láttam az önkormányzat szempontjából, hogy nagyon sok kérdés hogyan kerül terítékre. Egy nyitott embernek tartom magam és úgy gondolom, hogy közvetíteni tudnék a magyar és a román közösség között. Úgy érzem, le tudnám bontani azokat az előítéleteket, amelyek jelenleg is léteznek a két közösség között. Környezettudatos életformát képviselek, így hatékonyan tudnék tenni azért is, hogy Kolozsvár egy élhető város legyen, a gazdasági fejlődés ne menjen az élhetőség rovására.


Fotók: Csoma Botond Facebook-oldalFotók: Csoma Botond Facebook-oldal


Több téma is elhangzott már. Részletekbe menően milyen konkrétumokat fog tematizálni a kampánya során?

- Kolozsvár 2004 óta gazdaságilag óriásit fejlődött, ami azt követően indult be, hogy Gheorghe Funar eltűnt a politikai színtérről. Kiépült Szászfenes és kiépült Kisbács is, még ha nem is olyan mértékben, mint Szászfenes. Sajnos azonban ehhez a gazdasági fejlődéshez – ami egy populációs növekedést is előidézett – infrastruktúra szempontjából nem tudtunk felzárkózni. Kolozsvár egy belső migráció célpontjává vált Romániában. Nagyon sokan jönnek ide munkát vállalni – még Bukarestből is – és van 70 000 diák. Ha mind összeszámoljuk, már majdnem fél millió ember él Kolozsváron és ezt a gazdasági növekedést nem sikerült sem az infrastruktúra szempontjából, sem az élhetőség szempontjából valahogy utolérni.

Kolozsvárnak van egy nagy adóssága, ami a déli körgyűrű. Sajnos évek óta beszélünk róla, és bár történtek bizonyos lépések – a nyomvonal már megvan –, de a munkálatok még most sem kezdődtek el. Emlékszem, amikor még 2006-2016 között tanácsos voltam, mennyit beszéltünk erről, és azóta semmi nem történt. Még komolyabban kell venni ezt az ügyet, mert amíg a déli körgyűrű nem épül meg, addig nem álmodozhatunk arról, hogy újabb városrészeket zárjunk le az autós forgalom elől.

Ha ez megépül, lehetőség nyílik arra, hogy tehermentesítsük a belvárost az autós forgalomtól. Le kell tenniük az embereknek az autóikat. Nem fog menni míg a világ, hogy mindenki mindenhova autóval jusson el a városban, mert bele fogunk fulladni. Azonban ehhez tovább kell fejlesztenünk a közszállítást, hogy reális alternatívát kínáljunk fel az emberek számára az autójuk helyett.

Ugyanakkor zöldövezetek kell kialakítani. Én örvendek annak, hogy végül úgy néz ki, hogy az önkormányzat lemond az aquapark megépítéséről a Tóköz negyedben és a bukaresti Văcărești park példájára természetvédelmi parkot alakítanak ki az ott lévő élővilág védelméért. Nyilván a lakosok számára is egy remek oázis lenne a Keleti park. Az ilyen megoldásokat kell keresni ahhoz, hogy élhető legyen a város, mert ellenkező esetben tényleg bele fogunk fulladni ebbe a nagy fejlődésbe. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a városlakóknak nem lenne igénye egy aquaparkra, mert van, de máshol.

Ezek a projekteket különböző módon ugyan, de már zajlanak. Az aquapark ötletét Emil Boc a szakemberek és a civil szféra nyomására elengedte, és már ő is a Keleti park kialakítását szorgalmazza. Mivel lenne az ön polgármestersége megfelelőbb a kolozsváriaknak?

- Ha én lennék a polgármester, akkor nemcsak a kampányban, hanem valóban komolyan gondolnám, hogy hangsúlyt kell fektetnünk a környezetbarát megoldásokra. Az életmódom által is elkötelezett vagyok a környezetbarát megoldások iránt. Amellett, hogy elég sokat biciklizem, sportolok és kirándulok, tiszteletem és szeretem a természetet. Ezért nagyon régóta csak akkor használom az autómat Kolozsváron, ha el kell mennem valahova vidékre, vagy egy másik településre. Különben biciklivel vagy gyalog járok, de nem tegnaptól, hanem több mint 10 éve.

Emlékszem, hogy amikor a Munka sugárúton bicikliztem a teherautók között az akkori munkahelyem felé, még 2007 környékén, nagyon kevés biciklist láttam, főleg azon a szakaszon. A kollégáim meg is kérdezték, hogy vajon azért járok biciklivel, mert nem tudom megengedni magamnak, hogy üzemanyagot tankoljak az autóba? Azóta sokat változott a világ, Kolozsváron is elfogadottabbá váltak a biciklisek és épültek bicikliutak. Nyilván problémák is vannak velük, nem összefüggőek, ezen is dolgoznék, mert fejleszteni kellene a bicikliút-hálózatot. Vannak olyan emberek most is, akik biciklire ülnének, de nem merik ezt még megtenni.



Egy másik alternatíva lenne, ha fejlesztenénk a tömegközlekedést és parkolóházakat építenének a város szélére, mert azoknak, akik autóval megközelítik Kolozsvárt, így nem kellene bejönniük a városba. Ehhez viszont biztosítani kell, hogy tömegközlekedéssel bárhova el tudjanak jutni. Bécs erre egy nagyon jó példa, mert ott nincsenek rákényszerülve a sofőrök, hogy autóval járjanak be a városba. Ezt Kolozsvár sem kerülheti meg. Bécshez hasonlóan parkolóházakat kellene építeni, ahol az emberek letehetik az autóikat, de ha arról akarjuk meggyőzni a városlakókat és ide érkezőket, hogy ne használják az autókat, akkor a parkolóházakat nem a központban kellene létesíteni, hanem a város szélén.

Ugyanakkor én a magyar közösség jelöltje is szeretnék lenni, ezért egy olyan kampányt szeretnék, ami a jövőről szól. Azokról a kérdésekről, amelyek érintenek románokat, magyarokat egyaránt és olyanokról is, amelyek specifikus csak a magyar közösséget érintik, amelyekkel a románok nem kell szembenézzenek. Azt szeretném, ha egy olyan élhető város lenne Kolozsvár, mondjuk 50 év múlva is, ahol a magyar közösség is identitását megőrizve - nem asszimilálódva - jól érezné magát. Ezért szeretném folytatni, amit Oláh Emese alpolgármester elkezdett, hogy még több helyen megjelenjen a magyar nyelv. Bár azért most már elég sok helyen látható, például a közszállítási vállalat és a Visit Cluj turisztikai honlapján már magyarul lehet olvasni az információkat. Különböző magyar nyelvű szórólapok jelentek meg és a karácsonyi vásárnak is volt magyar programfüzetje, de van még tennivaló. Egy 50 000-es magyar közösség él ebben a városban, és ha nyilvánosan is meg akarnak szólalni az anyanyelvükön, akkor az nem jelenti, hogy a román többség ellen fordulnak, vagy a román többség ellen terveznek valamit. Ez egy természetes dolog kellene legyen. Nyilván ez semmiféleképpen nem azt jelenti, hogy a magyar közösség nem akar beszélni románul, vagy nem akarja megtanulni a nyelvet.

Olyan dolgokról fogok beszélni, amelyek közelebb vihetik egymáshoz a román és magyar közösséget. Meg fogok próbálni ebben a kampányban az előítéletek lebontásán is dolgozni, amelyek élnek még úgy a román, mint a magyar közösségben.



Pataréttel kapcsolatban is?

- Szociális kérdésekkel is foglalkozni fogok és Patarét a másik dolog, amiről szó lesz. Azt látom, hogy van egy olyan városrész, ami abszolút leszakadóban van, marginalizálódtak az ott élő emberek. Nyomorban élnek a társadalom perifériáján. Ebben a fejlődő városban valamilyen megoldást nekik is kell találni, mert Patarét helyzete egy szégyenfolt Kolozsváron. Erről is fogok beszélni a kampányban, és megpróbálom ezt a kérdést is tematizálni. Nyilván még a kampány előtt szakemberekkel is fogok egyeztetni, hogy mit lehetne tenni, melyek azok a lépések, amelyekkel valahogy az önkormányzat segíthetne, hogy ezt a mélyszegénységet és marginalizációt, amivel jelenleg a roma közösség Pataréten szembenéz, valahogy meg lehessen szüntetni.

Kolozsváron július elseje óta szelektíven gyűjtik a szemetet, azonban ez a projekt az eddigiekben lassan egy év alatt nem tudott működőképessé válni. Egyrészt a tömbházakban még mindig vannak olyan szemetesek, ahol egy helyre gyűjtik a szemetet, másrészt a szelektív kukák esetében sem tudja a két szeméthordó szolgálat biztosítani a lakók számára, hogy időben külön-külön kiüríti a szemeteseket, ezért sok helyen felgyűl és végül egy helyre kerül.

- Igen, természetesen valamilyen eszközzel az önkormányzatnak kényszeríteni kell ezeket a kereskedelmi társaságokat, amelyek a hulladék szállítással foglalkoznak, hogy jól végezzék ezt a munkát. Én házban lakom, de nálam is napokig ott van a kapu előtt a hulladék kiválogatva, mert nem viszik el azon a napon, amikor program szerint jönniük kellene. Itt egy erélyesebb fellépésre van szükség a hatóság és az önkormányzat részéről, mert nyilván az sem egy könnyű dolog, hogy az embereket hozzászoktassák a szelektív hulladékgyűjtéshez, de amennyiben azt látják, hogy a hulladékszállító társaság nem szállítja el időben a hulladékot, akkor ez el fogja venni az emberek kedvét. Itt valószínűleg a cégek részéről is további befektetésre van szükség ahhoz, hogy több autóval rendelkezzenek, esetleg plusz személyzetet is kell alkalmazniuk. Tudom, hogy Kolozsváron gond a munkaerőhiány, úgyhogy több szempontból meg kell vizsgálni ezt a kérdést, de az, ahogyan ez eddig történt, nem kedvez annak, hogy az emberek rászokjanak és egy habitussá váljon a szelektív szemétgyűjtés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS