Románia visszamondta az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Kell-e még ezért is aggódni?
k. á. 2020. március 26. 15:27, utolsó frissítés: 15:47Minderről ráadásul egy francia hírügynökség alapján értesült a hazai közvélemény. Csoma Botondot és Eckstein-Kovács Pétert kérdeztük.
A romániai közvélemény egy francia hírügynökség révén értesült arról, hogy Románia kérte az Emberi Jogok Európai Egyezményének részleges felfüggesztését a koronavírus-fertőzés időszakára. Sokan élesen kezdték el bírálni a kormányt, szerintük egyrészt erre semmi szükség nem volt erre, másrészt azért is, hogy a hivatalosan nem számolt be erről egy hét alatt.
Az egyezmény az Európa Tanács égisze alatt jött létre 1950-ben, a kelet-európai államok a rendszerváltások után csatlakoztak hozzá, miután tüzetesen megvizsgálták a jogrendjeiket, és ahol kellett, változtatások eszközöltek. Az egyezmény gyakorlatilag az emberi- és az alapvető szabadságjogok védelméről szól.
Románia most nem minden cikkelyt függesztett fel, például a 2. és 3,s cikkelyt nem, ezek az élet védelméről és a kínzás megtiltásáról szólnak, ahogyan megmaradt a 4. cikkely is, a rabszolgaság tiltása. Hatályon kívül helyeződtek viszont olyanok, amelyek a tisztességes tárgyaláshoz való jogot garantálják, vagy a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot szavatoló passzus, ahogyan a véleménynyilvánítás szabadságához való jog vagy pedig a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rész is felmondásra kerül.
Amint a kormány lépése kiderült, többen is tiltakozni kezdtek, például a Helsinki Bizottság, vagy Cristi Dănileț kolozsvári sztárbíró is szóvá tette, mondván, hogy amikor Recep Tayyip Erdogan török elnök börtönbe akart csukatni az ellenzékieket, akkor ugyanezt tette.
Az eset a nemzetközi sajtó figyelmét is elérte, a Deutsche Welle például arról cikkezett, hogy sok ellenzéki hang aggódik az országban a jogállamiság aláásásának lehetősége miatt. A Helsinki Bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a döntést a kormány nem közölte az állampolgárokkal, pedig a vészhelyzetek eseten legjobb az átláthatóság
Az általunk megkérdett Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, expolitikus viszont nem gondolja úgy, hogy a kormány “nagyon titkolta volna a felfüggesztést". Elmondása szerint nem is nagyon lehet ezt titkolni attól a perctől fogva, hogy kérték az Európa Tanácsnál.
“A kérdés magának a bejelentésnek (notifikálásnak) a szükségességét veti fel elsődlegesen. Az Európa Tanács (ET) válaszolva 5 tagország, köztük Románia bejelentésére, hogy a szükségállapot idejére felfüggesztik az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását, arra az álláspontra helyezkedett, hogy erre nem volt formailag szükség, magában az egyezményben be van cikkelyezve, hogy bizonyos rendkívüli esetekben, időlegesen bizonyos emberi jogokat fel lehet függeszteni, négy kivételével” - mondta az ügyvéd.
"Elhamarkodott lépésnek tartom a kormányét, a jelenlegi helyzet nem indokolja, hogy ezt megtegyék. Ha már mégis megtették, akkor tájékoztatni kellett volna az állampolgárokat. Különös ez a sietség furcsa, hogy miért így jártak el. Lettországgal, Litvániával, Örményországgal és Moldovával vagyunk egy kategóriában most. Úgy gondolom, hogy a szükségállapotot kihirdető rendelet, amelyet a parlament is megszavazott, kellőképpen tudja kezelni a járványügyi helyzetet" - szögezte le a Transindexnek Csoma Botond jogász, parlamenti képviselő.
Kérdés, hogy van-e félnivalója a román állampolgároknak. Mint kiderült, félni nincs, aggódni talán egy kicsi. Ugyanis önmagában semmit nem jelent egy ilyen egyezmény felfüggesztése, ha itthon, elnöki rendeletben nem függesztenek fel bizonyos jogokat is emellett.
“Az emberi jogok felfüggesztése, csorbítása mindig rejt veszélyeket magában, még akkor is, amikor a veszélyhelyzet egy létező valóság és a megszüntetésére való fellépés okot adhat rendkívüli (jogszabályi) intézkedések meghozatalára” - véli Eckstein-Kovács.
Az ügyvéd jelezte, hogy a szükségállapot bevezetését elrendelő elnöki rendelet tételesen felsorolja, mely alkotmányba foglalt emberi jogokat függesztik fel: “kezdve a teljesen indokolatlanul felfüggesztett családi és magánszférához való joggal, de nem említve a sajtó és véleményszabadságot. Aggódni bőven lehet, ismerve a végrehajtó hatalom "humánus" jogalkalmazását, például az augusztus 10- események kapcsán.”
A kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy például korlátozni fogják a véleménynyilvánítás szabadságát, Csoma Botond kifejtette, hogy különbség van a vélemény és a ténykérdés között. "A véleménynyilvánítás szabadságát nem tartom indokoltnak, hogy korlátozzák, viszont sok olyan portál működik, amelyik álhíreket terjeszt, ezek nagyon veszélyesek. Azt teljesen indokoltnak látom, hogy a kormány például autoriterebb módszerrel lépjen föl azokkal szemben, akik álhíreket terjesztenek" - szögezte le.
Románia akár választhatta volna azt is, hogy marad az egyezménynél. Ennek 15. cikke háború vagy a nemzet létét fenyegető, más rendkívüli állapot esetén lehetővé teszi a részes államok számára, hogy az egyezményben foglalt kötelezettségeiktől eltérő intézkedéseket tehessen a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben. Az egyezmény 15. cikkének alkalmazása esetében az élethez való jog, a kínzás, a rabszolgaság és kényszermunka tilalma továbbra is érvényesül, emellett továbbra sem lehetne büntetést kiszabni törvényi rendelkezés nélkül.
A lényeg, hogy amennyiben Románia bármit nem tart be az egyezményből, az Európai Emberjogi Bíróság már nem lesz illetékes erről ítéletet mondani. Természetesen abban az időben történt esetekre vonatkozik, amíg a felfüggesztés érvényben van.
Felvetésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy esetleg a kisebbségi jogok is sérülnek ebben az időszakban, a parlamenti képviselő azt mondta, az elméleti lehetősége ugyan ennek megvan, de ő nem sejt rossz szándékot az intézkedések mögött. "Nem hiszem, hogy a kormány nemzeti vagy más kisebbségek ellen akarná kijátszani ezt a helyzetet" - mondta.
Nyitókép: Christian Lue on Unsplash