2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Digitális eszközökkel segítené a Magyar Szülők Szövetsége, hogy minden gyerek hozzáférjen az online oktatáshoz

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. április 22. 12:53, utolsó frissítés: 13:13

Két-három iskolás gyerek esetében már gyakran eszközhiány lép fel, mert sokszor a szülők is otthonról dolgoznak, véli Csíky Csengele.


Múlt héten döntő házként szavazott a szenátus az oktatási törvény módosításáról, ami a szükségállapot ideje alatt biztosítja a törvényes keretet az online oktatásnak az óvodákban, az iskolákban és az egyetemeken. Bár a módosított törvény még Klaus Johannis államfő kihirdetésére és egy módszertan elkészítésére vár, már szorgalmazza a minisztérium, a tanfelügyelőségek és a civil szféra az esélyegyenlőség megteremtését célzó kezdeményezéseket.

Mint írtuk, az online oktatás esélyegyenlőtlenséghez vezet a diákok körében, mert egyeseknél a digitális eszköz (okostelefon, számítógép, laptop, tablet stb.) nem áll rendelkezésre, másoknál – főleg vidéki településeken – az internetkapcsolat minősége, vagy hiánya nem teszi lehetővé, hogy bekapcsolódjanak a közoktatásba.

Az egyik ilyen kezdeményezés a Magyar Szülők Szövetségétől származik, akik Szeretetvonal – Digitális oktatás elnevezésű projektjük keretében digitális eszközöket biztosítanak a nagycsaládosok és az olyan, szociálisan hátrányos helyzetű (de nem mélyszegénységben élő) családok számára, melyek rendelkeznek interneteléréssel. Azokon, akiknél nincs internet, bár szeretnének, mégsem tudnak segíteni.

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíky Csengele szerint sok családban van számítógép és okostelefon, viszont két-három iskolás gyerek esetében már eszközhiány lép fel, mert sokszor a szülők is otthonról dolgoznának olyankor, amikor az online órák zajlanak.




A szülők szövetségét erdélyi vállalkozók és családok keresték meg, hogy felajánlanák nem használt készülékeiket az online oktatásból kimaradó diákok számára. Ennek továbbgondolása odáig vezetett, hogy a protestáns püspökségekkel és a katolikus érsekségekkel felvéve a kapcsolatot elkezdődött a hálózatépítés az adományozók és az igénylők között. Nem összegyűjteni szeretnék ugyanis az adományokat, hanem hálózatot építenének ki, amelyben a szövetség felé az adományozók jelzik szándékukat, a történelmi egyházak képviselői pedig a rászorulókról nyújtanak tájékoztatást. Ezeket aztán összekötnék, lehetőleg minél kisebb földrajzi távolságon belül, és a futárcégek, valamint szeretetszolgálatok segítségével juttatnák el a digitális eszközöket a „megfelelő helyre a megfelelő személynek”. Azért oldanák meg így, mert említetteknek egyrészt van mozgási jogosultságuk, másrészt már előző tapasztalataik révén könnyedén meg tudják oldani logisztikailag az elosztást a bevásárláshoz, az ételkihordáshoz, az idősek és betegek ellátásához hasonlóan.

Csíky hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy épüljön ki a kapcsolat felajánló és kedvezményezett között, ami elsősorban nem a háláról szól, hanem a közös munkáról. Illetve azt, hogy ne csak eljusson a diákokhoz a digitális eszköz, hanem valóban a rendeltetésnek megfelelően használják fel, és általa kapcsolódjanak is be az online oktatásba.

Ezért határozták meg azt is, hogy olyan személyekhez kerüljenek az eszközök, akik rendelkeznek internetkapcsolattal. A másik kritérium pedig a felajánlásokra vonatkozik. Az elnök szerint a szeretetvonal nem egy szemetes kuka, nem a kidobni szánt készülékeket szeretnék eljuttatni a rászorulókhoz, hanem azokat, amelyek rendelkeznek az online oktatáshoz használt platformok és applikációk kompetenciájával. Ezeknek ugyanis zökkenőmentesen kell működniük, hogy a gyerekek dolgozni is tudjanak velük. Tehát a sérült, javításra szoruló, hiányos készülékeket nem fogadják el.

„Ezeket az eszközöket nagyon erőteljesen meg kell szűrjük és meg kell találjuk azt a nagyon emberi és tiszta kommunikációs formát, ami senki nem sért meg és valódi segítség tud lenni” – mutatott rá Csíky Csengele.

Érdeklődésünkre, hogy meddig tart a projekt, azt a választ kaptuk, hogy nincs határidő, mivel a Magyar Szülők Szövetsége (melynek jelenleg Marosvásárhely és Kolozsvár környékén van kiépült bázisa), el szeretne jutni a szorványosodó vidékekre és a tömbmagyarság eldugott falvaiba is. Mivel az online oktatás valószínűleg a járványt követően is használatban marad, az elkövetkezendőkben is igyekszenek majd segíteni a hálózat által.

Arra is rákérdeztünk, hogy miért nem a pedagógusok hálózatán keresztül működtetik a projektet. Az elnöktől megtudtuk, az első gondolatuk az volt, hogy a pedagógusokon, tanintézményeken és tanfelügyelőségeken keresztül működjenek, azonban a pedagógusok hivatalos adatbázisa általában a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekről szól, rajtuk viszont a szülők szövetsége csak minimálisan tudna segíteni.

A másik ok, hogy kb. 3 000 ezer tanító és kb. 7 000 osztályfőnök van a romániai magyar közoktatásban, „ennyi emberrel pedig képtelenség egyénenként felvenni és tartani a kapcsolatot, és a pedagógusok nincsenek rendszerbe szerveződve”. Mint mondta, a Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége is csak egy bizonyos részét öleli fel a pedagógusnak. Ezért keresték meg azt a formát és intézményes rendszert, amelyik át tudja hidalni ezeket a nehézségeket. Ezért esett a választásuk az egyházakra.

A harmadik szempont pedig az volt, hogy - ismerve a szülői közösségeket -, szerették volna elkerülni annak a lehetőségét, hogy a pedagógusokat a szülők megvádolják részrehajlással. Akkor, amikor ennek a projektnek egy próbáját elvégezték, már kialakult egy ilyen jellegű vita.

„Lógott a levegőben, hogy milyen kritériumok alapján fogja majd eldönteni a tanci vagy az oszi, hogy ki legyen a kedvezményezett, ki lehet az, akinek jogosultsága lehet. Meg szeretnénk a pedagógusokat ettől kímélni. Persze, nem gondoljuk, hogy az egyházakon keresztül ez sokkal könnyebb lesz, mert az számunkra egy még ismeretlenebb terep, és elég valószínű, hogy megoldandó feladatokba fogunk majd ütközni. De azt gondoljuk mégis, hogy felépített, intézményesített rendszerről beszélünk, és rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyeknek a segítségével a megfelelő helyre, a megfelelő emberekhez jutunk el” – magyarázta Csíky Csengele. Hozzátette, a pedagógusok szerepe ott mutatkozik majd meg a projekt során, amikor jelzik a történelmi egyházak képviselői felé, hogy a gyerek valóban online oktatásra használja-e az adományba kapott eszközt.

Magyar Szülők Szövetsége kezdeményezte korábban, a román nyelvű TeleȘcoala indulásakor, hogy a romániai magyar oktatásban résztvevő diákok nyelvén is legyen a közszolgálati televízióban adás. A Telesuli volt a magyar 8. és 12. osztályos diákok távoktatásának másik eszköze.

Nyitókép: szekesfehervar.hu

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS