Szociológus Napok: Milyen elvárásokkal indult a tanügyi reform és meddig jutott?
szerk. 2020. május 05. 16:41, utolsó frissítés: 2020. május 07. 02:07Milyen változások történtek a román nyelv tanításában és ezeknek milyen hatása volt a magyar tanulókra? – erről tartott online előadást Magyari Tivadar.
Magyari Tivadar szociológus és csapata kb. 300 pedagógus véleményét követi 2017 óta, hogy megtudják milyen változásokat okoz a román nyelv tanításában az oktatási rendszer reformálására tett kísérlet és milyen hatást gyakorol a magyar tanulókra az oktatási reform? A felmérés részeredményeit a 10. Szociológus Napok alkalmával ismertette.
A szociológus elmondása alapján 2013-ban az országban egy hosszan tartó, fokozatos tantárgy-reform kezdődött, amelynek jelenleg a tanügyi rendszer a kétharmad részénél tart. Így a következő tanévtől a nyolcadikos tantárgyakat éri el ez a reform. Ennek eredeti célja az volt, hogy a tanítás és tanulás hatékonyabb legyen, ez viszont Magyari Tivadar szerint csak felemásra sikerült, viszont ennek ellenére megtörtént a román nyelv tanításának a reformja: annak a román nyelvnek, amit a magyar anyanyelvűek számára tanítanak a magyar tannyelvű osztályokban.
A reform első fordulója 2012-13-ban volt, amikor a szakértők újra gondolták a román nyelv tanítását az elemi osztályokban, új tankönyvek születtek (viszont a tankönyvkiadás bonyodalmai miatt a reformnak ez a része komoly károkat szenvedett). A második pedig 2017-ben, amikor kidolgozták az ötödik-nyolcadik osztályosok román tanításának kereteit és tartalmát.
Mint Magyari elmondta, három évvel ezelőtt az ötödikes-nyolcadikos osztályok reformjának elején meghatározták, hogy a tanulók, szülők, pedagógusok hol szeretnének változásokat elérni, az utóbbi időben pedig a változások tanulságait összegezték.
Ebben a fordulóban három egymással összefüggő elvárásuk volt, mégpedig az, hogy 1. a tanítás-tanulás könnyebbé kellene váljon; 2. az országos vizsgákon javuljon a magyar tanulók román nyelv eredménye; 3. a magyar anyanyelvű gyermek jobban kellene boldoguljon az olyan mindennapi helyzetekben, amikor román nyelvet kell használnia.
A szociológus szerint a reform lényeges változtatást eredményezett, mert az új jogszabály alapján a magyar tanulókat a román tanulóktól eltérő módon és tartalmakkal (elsősorban eltérő szókészlettel, szövegekkel) tanítják románul. Ugyanakkor a háromszáz pedagógus arra is rávilágított, hogy a három év során, hogy a tanulás ez idő alatt könnyebbé és motiváltabbá vált-e? Magyari szerint ezzel kapcsolatban komoly visszajelzések érkeztek és a szakmai körökön belül is vitákat szült, ezt leszámítva azonban az derült ki, hogy a pedagógusok részben jónak tartják a megreformált tanterveket.
A második elvárásra, az országos vizsgák eredményeire egyelőre nem kaptak választ, mivel arra még várni kell, hiszen az idén induló nyolcadikosok fognak elsőként országos felmérésen részt venni jövő évben. Ami viszont a harmadik elvárást illeti, hogy a tanulók boldoguljanak a köznapi, de akár a későbbi iskolai román nyelv órai helyzetekben – a visszajelzések zöme arról szól a szociológus elmondása alapján, hogy a tanulóknak egy kisebbsége esetén segített, segít a román nyelv reformált tanítása – ami azt is feltételezi a másik oldalról nézve, hogy a többségében nem. Ennek az okait továbbra is tanulmányozni fogják a további változások érdekében.
„Jó lett volna az új tantervet előzetesen kipróbálni, hogy jobban össze lehessen hasonlítani a régi módszert az újjal. A többség véleménye szerint pedig az iskola önmagában nem tudja ezt a problémát megoldani, ha nincs kellő mennyiségű spontán kilépés az anyanyelvi környezetből a román környezetbe a mindennapokban” – mutatott rá a szociológus.
Az élő közvetítés a Szociológus Napok 2. napjáról itt követhető: