2020. május 31. vasárnapAngéla, Petronella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Összegyűlt az egymillió aláírás az SZNT-nek. Ez siker, de még messze nem győzelem

k. á. 2020. május 07. 14:52, utolsó frissítés: 2020. május 11. 09:55

Az első lépés megvan, de az Európai Bizottság jóindulatán múlik, hogy sikerülhet-e külföldön is összegyűjteni az aláírásokat. Izsák Balázs nem tudja mire vélni az utolsó napok nagy hajráját.


Szerda estére összegyűlt az egymillió aláírás, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyűjtött azért, hogy az Európai Unió a kohéziós politikájában kezelje különös figyelemmel a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságokkal rendelkező régiókat. Az EU-s polgári kezdeményezésnek elvileg május 7-én jár le a határideje, addig online és papíron is alá lehet írni. Miután lejár, úgy három hónapja van a kezdeményezőknek összegyűjteni, rendszerezni és benyújtani az Európai Bizottságokhoz és az ellenőrző hatósághoz.

Izsák Balázs, az SZNT elnökének elmondása szerint eddig 220.000 aláírást vettek át a magyar agrárkamarától és az RDMSZ-ről, ezt pedig ha összevetjük a kezdeményezés online formájával, ahol 880 000 fölötti a szám, akkor láthatjuk, hogy túllépte az egymilliót. Néhány héttel ezelőtt az SZNT (de nemcsak ők, hanem például a magyarországi Momentum párt is), érzékelve a koronavírus okozta nehézségeket, arra kérték az EB-t, hogy tolja ki az aláírások összegyűjtésének határidejét. Erre egyelőre egy előzetes válasz érkezett, amelyben a bizottság azt mondja, látják a nehézségeket, de nem döntöttek még arról, megengedik-e a határidő kitolását.

Pedig fontos lenne még egy kis idő, mert hiába a nagy szám, ez még nem elég

Különösen azért kellene az SZNT-nek a hosszabbítás, mert amennyiben ezt jóváhagynák, úgy a kezdeményezők koncentrálhatnának külföldre is, ott ugyanis nagyon hiányos az aláírásszám, és eddig a szükséges hétből csak három országban van meg a minimum. Magyarországon kívül csak Romániában és Szlovákiában mutatható ki érdemi aktivitás. Míg Magyarországon a szükséges 15.750 aláírás helyett már 650 ezer gyűlt össze, Romániában 24 ezer helyett 142 ezer, Szlovákiában pedig 9750 helyett 22 ezer, addig a negyedik legerősebb támogató ország, Svédország is csupán 3000 aláírást gyűjtött a szükséges 15 ezerből.


Az SZNT azt kérte, hogy a többlet időt a korlátozó intézkedések megszüntetése után kapják, így elvileg elképzelhető, hogy amennyiben rábólint a bizottság, lesz még egy gyűjtési időszak valamikor, ha Európában véget ér a járvány. “Egyszerű hosszabbítással nem tudnánk megtenni még azt sem, hogy utazzunk, és leadjuk a meglévő aláírásokat, nemhogy azt, hogy külföldre utaztassuk az embereket, és ott is gyűjtsünk” - magyarázza megkeresésünkre Izsák.

"Mi csütörtök estig az első feltételt próbáljuk meg teljesíteni, azaz összegyűjteni az egymillió aláírást. Amennyiben megkapjuk a halasztást, akkor megpróbáljuk a partnerszervezeteinkkel együtt összegyűjteni külföldön is, úgy gondolom, elsősorban a baszkokra és a katalánokra számíthatunk ebben” - fejtette ki. “Számítunk arra, hogy partnereinkre is ösztönzőleg fog hatni, ha azt látják, hogy már megvan a szükséges szám, és most már csak rajtuk múlik” - tette még hozzá Izsák.

Utolsó hétre nagyon fellendült az aláírások száma

Kérdésünkre Izsák Balázs elmondta, ő sem érti, hogy történhetett, hogy a kezdeményezés a határidő előtt ennyire fellendült. Azt mondja, valószínűleg szociológusnak kellene lenni ahhoz, hogy ennek okát megmondhassuk. Azt is mondja, ők nem változtattak a kampányon, hónapok óta következetesen azt csinálják, mint az utolsó héten, nem mozgósították jobban a kapcsolatrendszerüket az utóbbi időben és nincs a kezükben “csodafegyver” sem.

Mindenesetre az utolsó napokban nemcsak politikusok, hanem sportolók és zenészek is buzdítani kezdtek az aláírás mellett, például Hosszú Katinka és Bölöni László is. Arra a kérdésre, hogy vajon Klaus Johannis elmúlt héten tett nyilatkozatai segítettek-e a mozgósításban, Izsák azt mondta, hogy “ártani nem ártottak”, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy már azelőtt elkezdett felfele ívelni az aláírások száma, hogy az elnök a magyarok ellen hangolt volna.

Ha össze is gyűl, nem lesz könnyű menet

A kezdeményezésnek nehéz útja volt: a bizottság 2013-ban visszautasította az iktatását, arra hivatkozott, hogy nem tartozik a hatáskörébe ebben az esetben jogi aktus elfogadására tenni javaslatot. A kezdeményezők pereltek, de az Európai Unió Törvényszéke 2016-ban elutasította a felperesek keresetét, mondván, hogy a szervezők nem bizonyították azon veszélyek és hátrányok fennállását, amelyet megjelöltek a kezdeményezésben.

Tavaly aztán az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a korábbi ítéletet, arra hivatkozva, hogy a kezdeményezés ezen fázisában a bizottságnak nem lett volna joga még azt elutasítani. Azonban emellett az indoklásban a bíróság megerősítette a törvényszéknek azt a megállapítását, amely szerint a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői nem tartoznak a „súlyos és állandó demográfiai hátrány” fogalmi körébe, következésképpen a kohéziós politika céljából nem vehetők figyelembe e fogalom keretében.

Vagyis hiába gyűl össze akármennyi aláírás, az EB simán mondhatja majd azt, hogy nem kezd ezzel semmit, konkrétabban, hogy az ügyben nem tesz törvényalkotási javaslatot, mint ahogyan eredetileg sem akart.

Izsák Balázs viszont úgy véli, hogy a bíróság döntése éppen hogy megerősítette, hogy az az ügy a bizottság hatáskörébe tartozik, az pedig rosszul értelmezi a közösségi jogot. “Ha a kolozsvári egyetemen egy másodéves diák a jogon rosszul vizsgázik közösségi jogból, akkor meghúzzák, és vissza kell menjen ősszel" - élcelődött ennek kapcsán Izsák.

Arra a felvetésre, hogy a bíróság azt is kimondta, hogy az EB-nek ebben az esetben nem tartozik a hatáskörébe a törvényalkotás, Izsák azt mondja, ez éppen nekik segít, mivel ennek "nincs semmilyen releváns következménye", hiszen magára a törvényszék ítéletére vonatkozik, amely azt mondja ki, hogy “nem mindig és nem kötelezően” hátrányos a sajátos etnikai, kulturális stb. régiókra nézve a kohéziós politika alkalmazása. Izsák úgy véli, ezzel a bíróság kvázi elismeri a nemzeti régiók létezését, de a joghézag kizárása már kívül esik a hatókörén, ezt a bizottságnak kell megtennie.

Fotó: Nethuszár

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS