2020. szeptember 22. keddMóric
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan értékeli Markó és Frunda az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásait

szerkesztette: Tőkés Hunor 2020. május 22. 18:17, utolsó frissítés: 18:27

Gyenge feltételeket szabott az RMDSZ a PNL-kormány megszavazásakor, a Szövetség önmagában nem elég megállítani a magyarellenességet. De az is probléma, hogy Magyarország nemzetközi renoméja csökkent. Frunda György és Markó Béla beszélgettek.


Az RMDSZ túl könnyen támogatta a Dăncilă-kabinet megbuktatását, a magyarokat eszközként használja fel Klaus Johannis, de ebben a folyamatban nemcsak mi, hanem a demokrácia és a parlament is áldozatul eshetnek - többek között ezek voltak a tanulságai a Maros Megyei Magyar Diáktanács és a Miénk itt a tér? közös online fórumbeszélgetésének, amelyen Markó Béla és Frunda György volt a diákok meghívottja.

Mi történik jelenleg Romániában, hogy megnövekedett a magyarellenes diskurzusok száma – erre a kérdésre keresték a választ a fórumbeszélgetésén az említett szervezetek képviseletében Dull Bence és Szeppessy László moderátorok, akik arra kérték a rendszerváltás utáni Románia meghatározó magyar politikusait, hogy segítsék értelmezni a jelenséget.



Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke nem gondolja úgy, hogy jelenleg a ’90-es évek elejére jellemző magyar-román szembenállás vagy az etnikumközi feszültség ismétlődne meg, de balsejtelemmel töltik el az elmúlt időszak eseményei, mint például Johannis kijelentései Erdély kiárusításáról. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy visszajuthatunk oda, amennyiben a felelősségteljes politikusok és értelmiségiek nem szabnak ennek gátat.


Markó úgy látja, a ’90-es évek második felében és a 2000-es években az RMDSZ egy egyenrangú partneri viszonyt épített ki a román politikummal, és nagy befolyásra tett szert: azt is meg tudták határozni, hogy egy kormány milyen irányba mozduljon el. Most azonban az RMDSZ-nek önmagában nincs elég ereje ahhoz, hogy a magyarellenes hangulatot megállítsa, vélekedett.

Az RMDSZ volt elnöke szerint Klaus Johannis kijelentése is ezzel magyarázható, amit sokan annak tudtak be, hogy az államfő így akart politikai támogatottságot szerezni, de ami viszont nem csak ennyiről szólt. Markó úgy vélte, Johannis a román többség megteremtésére használta fel a magyarellenes retorikát, egy nagy egységet szeretne maga köré gyűjteni, amivel a következő négy és fél évben dolgozhat.

A volt államfőt, Traian Băsescut hozta fel példának, aki államelnöki mandátuma során azért nem próbálkozott ugyanezzel a módszerrel, mert az RMDSZ-hez fűződő érdekei miatt nem tehette meg, hiszen szüksége volt rá a koalícióban. Szerinte ki kell mondani azt, hogy az RMDSZ ezzel szemben gyenge feltételek mellett állt bele a Dăncilă-kormány megbuktatásába és később az Orban-kormány megszavazásába.

"Érzelmileg megértem, haragudtunk egy rossz kormányra, de ez nem érzelmi kérdés. Ha Klaus Johannisnak szüksége volt ránk egy kormánybuktatáshoz, akkor cserében Johannisnak és Ludovic Orbannak egyezséget kellett volna kötnie az RMDSZ-szel, hogy ez milyen feltételek mellett történjen meg, és nem arra, hogy csúnyán megtámadjon minket. Itt látok egy meglehetősen nagy problémát" - mondta. Párhuzamba állította a mostani helyzetet 1996-tal, amikor szerinte Frunda Györgynek rendkívüli sikere volt abban, hogy megváltozzon a hangulat. “Óriási szerepe volt abban, hogy feloldja a magyarok ellen irányuló közhangulatot, de volt emellett egy érdek is: Emil Constantinescunak a második fordulóban szüksége volt a mi szavazatainkra" - mesélte Markó az RMDSZ első kormányra kerülésének körülményeit.

Markó szerint a másik probléma, hogy manapság Magyarországnak sokkal kisebb a presztízse, így ebből a gyengébb pozícióból nem tudja meggyőzni a nemzetközi fórumokat (sem Brüsszelt, sem pedig Washingtont, mert állandó vitában van velük).

Az RMDSZ volt szenátora, Frunda György nem hiszi, hogy Romániában vagy az ország parlamentjében sovén hangulat alakult volna ki, vagy a román politikában magyarellenes, gyűlölködő attitűd lenne. Ugyanakkor Johannis megnyilvánulását elítélendőnek és elfogadhatatlannak tartja. Szerinte az RMDSZ túl gyengén válaszolt erre a lépésére. "Amikor Klaus Johanis ilyen módon beszélt a magyarokról és Erdély eladásáról, az RMDSZ-nek össze kellett volna hívnia az állandó tanácsot (SZÁT), és egy határozott állásfoglalással véleményt kellett volna mondania, amit le kellett volna fordítani franciára, angolra és el kellett volna küldeni Brüsszelbe és a bukaresti nyugati nagykövetekhez. Így az RMDSZ-nek lett volna egy hivatalos állásfoglalása" - mondta, megjegyezve, hogy Kelemen Hunornak volt ugyan, de a romániai magyarság képviselője az RMDSZ, ezért lett volna szerencsésebb a szervezet egésze részéről.

Frunda egyébként Johannist nem tartja magyarellenesnek. Felelevenítette, hogy régen, amikor a mostani államfő még polgármester volt, akkor úgy köszöntek egymásnak, hogy: "Guten Tag, Bürgermeister! - Jó napot, szenátor úr!" Szerinte inkább csak egy politikai eszköz volt a számára, de váratlan, mert általában a második mandátumban arra lehet számítani, hogy egy államfő már nyugodtabb, nem kell az újraválasztáson gondolkozzon és inkább szeretne dolgozni. Frunda szerint ezt a megnyilvánulást helyén kell kezelni, mert ha túl nagy kérdést csinálnak belőle, elcsúsznak a lényeg fölött, ami a parlamenttel kapcsolatos.

A parlamentben kellene ugyanis továbbvinni azokat a jogokat, amelyek 1996-ban elindultak, és a romániai magyarság érdekeit szolgálják. Aktív politikai tevékenysége során, mint mondta, nem volt olyan év, amikor ne léptek volna egyet előre az új jogok tekintetben. Szerinte ezt a román többség nem csak elfogadta akkoriban, hanem támogatta is. Rámutatott, hogy az RDMSZ nemcsak a Fidesszel tárgyalt, hanem például az MSZP-vel is, és Markó Béla akkori szövetségi elnöknek minden héten volt egy sajtóértekezlete Bukarestben, ahol véleményt mondott a román és a nemzetközi kérdésekről is.

Mi komoly hidakat építettünk Magyarország és Románia között: elértük, hogy volt egy együttes román-magyar kormányülés; a román kormány is hozzájárult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) felépítéséhez és finanszírozásához; autópálya, határátkelő, kulturális programok és befektetések voltak. Románia számára Magyarország a negyedik legfontosabb gazdasági partner volt. Ezen a vonalon kellett volna továbbmenni. A román pártoknak az RMDSZ továbbra is egy sziget maradt, amit nem tud eléggé kihasználni, a román pártok pedig csak akkor nyúlnak hozzá, amikor szükségük van rá a parlamentben. Ilyenkor muszájból elfogadnak törvényeket, amiket utána nehezen alkalmaznak, vagy nem alkalmaznak” – mutatott rá az egykori szenátor.

Markó egyetértett abban, hogy nincs spontán magyarellenes politika hangulat Erdélyben, és Johannis eszközként használja a magyarságot, hogy más dolgokat oldjon meg. "Ezek közül a legijesztőbb a parlament eljelentéktelenítése, kompromittálása és tulajdonképpeni szétverése" - mondja. Felelevenítette, hogy a magyarságot máskor is használták már eszközként, például 1990-ben az átalakulás lassítására és a Securitate hatalmának átmenésére.

"Most is eszközök vagyunk, ez igaz, de Klaus Johannis üzenetétől úgy megijedt a másik oldal is, a Szociáldemokrata Párt, hogy rögtön elkezdték bizonygatni, hogy ők is legalább annyira védik a román érdekeket az RMDSZ-szel szemben. Egyrészt leszavazták a közigazgatási törvénykönyv módosítását, amely megerősítette volna a nyelvi jogokat, másrészt benyújtanak egy olyan házszabály-módosítási tervezetet, hogy ne is lehessen autonómiával kapcsolatos törvénykezdeményezéseket benyújtani, mert azok amúgy is alkotmányellenesek. Ilyen viszont nincs, mindannyian tudjuk, hogy az alkotmányossági vizsgálat a törvényhozási tanács véleményezése után következhet csak. De hogy ne engedj be a parlamentbe egy javaslatot, mert egy szakbizottság valahol eldönti róla, hogy nem alkotmányos, ez a demokratikus rend felborítása. Tehát (Johannis magyarellenes nyilatkozatainak - szerk.) áldozatává válik most a parlament, a demokrácia, és áldozatává válhatunk mi is" - szögezte le az RMDSZ exelnöke.

A meghívottak ezután a moderátorok kérésre az elmúlt 100 év sikereiről és kudarcairól beszéltek. Frunda szerint a romániai magyarság legjobb periódusa az elmúlt 100 évben 1990 után volt, hiszen nemcsak sikerült hidat képezni a két nemzet között, hanem ugyanakkor bátorságot is adtak a magyaroknak: közel egymillióan mentek annak idején szavazni, ez pedig olyan erő volt, amire felfigyelt a románság is, és kapcsolatot akart kiépíteni vele. "Ezt kéne továbbvinni ma is. Nem nagy változásra van szükség, hanem a két Bukarestben dolgozó RMDSZ-frakciónak azt kellene csinálni, amit mi 1996 és 2012 között csináltunk" - mondta. Szerinte az RMDSZ-nek ma arra kellene törekednie, hogy újra létrehozzon egy magyar-román kormánytalálkozót.

Markó is egyetértett Frundával, annak mondandóját azzal egészítve ki, hogy 1990-ben az jelentett nagy előnyt, hogy a magyarok egységben képzelték el a képviseletet. "Ez nem jelenti, hogy mindenki egyetértett volna, a magyar emberek közt is vannak jobb- és baloldaliak, konzervatívok, liberálisok, szociáldemokratát stb, de Bukarestben, Brüsszelben vagy Budapesten mindig sikerült egységes álláspontot képviselni" - mondta. "1990-ben nagyon mélyről indultunk, kevesen remélték, hogy még egyszer talpra tud állni ez a magyar közösség" - ecsetelte, majd felsorolta mindazokat a tényezőket, amelyek miatt siralmas állapotban volt: kétnyelvűség teljes hiánya, önálló magyar iskolák hiánya, szinte csak románul zajló egyetemi oktatás stb. Ehhez képest sikerült törvényi szinten garantálni az anyanyelvi oktatást, az anyanyelv-használatot is, valamint megtörtént a "jóvátétel", azaz a restitúció, amivel még mindig vannak problémák.

Utolsó témaként az merült föl, hogy mi lehetne az erdélyi magyarokat képviselő legitim szervezetek válasza a mostani történésekre. Frunda úgy véli, megváltozott a világ, és az Európai Unióra nagyon kell vigyázni, mert enélkül Románia egészen biztosan megpróbálná például leállítani a magyar kormány erdélyi gazdasági és más támogatásait, vagy “Orbán Viktor és a Fidesz Tusványosát”.

“A román-magyar viszonyon javítani kell, az RMDSZ-nek reális, életszerű javaslatokat kell benyújtania. Például ez az autonómiatervezet, amit elutasított a parlament, nem autonómia-, hanem státustörvény volt, nem közigazgatási törvényeket tartalmazott, hanem államot képzelt el az államban. Ennek tényleg nincs realitása” - mondta Frunda. Szerinte inkább a regionalizációs tervezetet kellene továbbvinni, amit az RMDSZ a kétezres évek elején kidolgozott, és a mostani megyestruktúrákat alakítaná át kevesebb, de nagyobb területű régiókra.

Markó szerint is más most a helyzet. “Magyarként ma bárki megmaradhat, el lehet menni egy másik országba is, élhetünk a nyelvünkkel itt is, Magyarországon is. A nagy kérdés azonban nemcsak az, hogy magyarként, hanem Erdélyben magyarként megmaradni. A saját szülőföldünket kellene úgy megerősíteni, hogy ne legyünk hátrányos helyzetben. Székelyföld önkormányzatisága, az autonómia valamilyen formája azért fontos, hogy Székelyföld ne maradjon le, legyen versenyképes, dolgozza le a hátrányát” - mondta.

Szerinte emellett a gazdasági kérdés mellett a másik nagy dilemma, hogy tudunk-e önálló politikát folytatni, önálló döntéseket hozni, és ennek segítségével olyan önálló közösséget működtetni, amelynek megvan a saját intézményrendszere. “Mi nem lehetünk Bukarestnek kiszolgáltatva, ezért van szükség önálló önkormányzatokra. De igazság szerint nem lehetünk kiszolgáltatva Magyarországnak sem” mondta. Markó szerint erős fellépésünk kell legyen mind Bukarestben, mind Budapesten, mind a nemzetközi fórumokon. Bukarestben pedig meg kell találni azokat a partnereket, akik hajlandóak elfogadni a javaslatainkat, amennyiben mi is támogatjuk az övéiket - amennyiben ezek tisztességesek. Markó szerint egyre nagyobb a kormány súlya, úgyhogy meg kell találni annak is a módját, hogy a kormány döntéseire befolyással legyünk, és minél többször kell kormányzati szerepet vállalni.

A beszélgetés végén még visszatért a PSD-vel való közös kormányzás témája. Frunda nehezményezte, hogy 2014 végén az RMDSZ az államfőválasztás után felmondta a megállapodását a PSD-vel, mondván, hogy a nép mást akar. “Nem akart mást, mert ez egy államfőválasztás volt, a másik meg parlamenti” - szögezte le. Ugyanígy Frunda szerint a Dăncilă-kormány menesztése után sokkal “ésszerűbb és pragmatikusabb lett volna”, ha az RMDSZ leül a szociáldemokratákkal megegyezni néhány, a magyarok számára fontos dologban, és kiáll a szociáldemokraták mellett az idei választásokig. “Ha egy év alatt eredményt hozott volna, a magyarok is szívesebben mentek volna el az RMDSZ-re szavazni a következő parlamenti választásokon” - véli Frunda, aki szerint a szociáldemokraták értelmezhetik az elmúlt időszakot úgy, hogy amikor nehéz helyzetben vannak, akkor nem számíthatnak az RMDSZ-re.

JOHANNIS KIROHANÁSA

» Johannis: Hihetetlen! Míg mi a járvány ellen harcolunk, a PSD a magyaroknak akarja adni Erdélyt

» Kelemen Hunor: Johannis a magyarok ellen uszít

» Elutasították Székelyföld autonómiáját a szenátusban!

» Ciolacu: Vadim Tudor él, és ő Románia elnöke!

» A CNCD-hez fordul a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Johannis kijelentései miatt

» Tamás Gáspár Miklós: Jo napot kivanok, peszede

» T-rex: Kijárási nyilatkozat nélkül mentek visszavenni Erdélyt, meg is kapták érte a bírságot

» Fidesz: Johannis kérjen bocsánatot a magyaroktól!

» A külügyminisztérium szerint Szijjártó félremagyarázza Johannis kijelentéseit

» Vizsgálja a Diszkriminációellenes Tanács Johannis kijelentéseit

» A középkori szász autonómiával érvel Johannis ellen a Székelyföldi Önkormányzati Tanács

» Johannis szerint az autonómiastatútum elsősorban a magyarokra nézve káros

» Orbán Viktor is reagált Klaus Johannis kijelentésére: „most nem javaslom, hogy az elénk dobott kesztyűért lehajoljunk”

» A Magyar Közösség Pártja is tiltakozik Klaus Johannis magyarellenes nyilatkozata miatt

» Johannis: nincs problémám a magyarokkal!

» Megtörtént: Ciolacu bepanaszolta Johannist a diszkriminációellenes tanácsnál

» RMDSZ: a bukovinai zászló loboghat, a székely nem?

» Ágoston Hugó: A gyűlölet körtánca

» Markó Béla: Önfeljelentés

» Az EMNT és az SZNT feljelentette uszításért Iohannist

» Frissítve: Ötezer lejébe került Johannisnak magyarul szidni a PSD-t

» Kelemen Hunor korrektnek tartja a Johannisra kiszabott bírságot, de nem a bírság összege miatt

» Az ügyészség szerint nem volt uszító jellegű Johannis beszéde, amelyben magyarul köszönt be

» Bíróságra viszi Johannis a „jónapotozása” miatt kapott büntetést

további közviták »

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS