2020. július 3. péntekKornél
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Meguntak várni, saját maguk építenek utat Székelyföld felé az elszigeteltségben élő csángók

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2020. május 27. 11:03, utolsó frissítés: 14:05

Hiába van Csíkszeredától 25 kilométerre Kostelek, a helyieknek 80 kilométert kell utazniuk. Megelégelték és önerőből fogtak neki utat javítani.


Bár több alkalommal is megegyeztek, hogy az útépítés közös érdek, Hargita és Bákó megyéé együtt, most mégis az a helyzet állt elő, hogy egy civil szervezet gyűjti a pénzt és önkéntesek építenek makadámutat Kostelekre, az egyik legelzártabb gyimesi csángó településre. Az út nemcsak összekötné a csángó települést Székelyfölddel, hanem új összeköttetést teremtene Moldva és Erdély között, így számos előnnyel járna.

Kostelek közigazgatásilag a Bákó megyei Ágas községhez tartozik, de többségében magyarok (csángók) lakják, csakhogy hiába van közelebb távolságban hozzájuk Csíkszereda, mint a legközelebbi város Moldvában, azaz Kománfalva, Csíkszereda és Székelyföld fele egy járhatatlan út vezet, amit gyalog, esetleg kerékpárral lehet megtenni, amikor nincs nagy sár. Személyautóval járhatatlan, terepjáróval is csak nehezen.

Több politikus is próbálta megoldani a problémát, parlamenti képviselők és szenátorok vetették fel az útépítés szükségességét, a két megye tanácsának volt is találkozója az ügyben, amelyen megegyeztek, mennyire fontos lenne az út: a székelyek eljuthatnának a bákói reptérre, amely a csík- és gyergyószékieknek közelebbi lenne, mint a brassói, a termelők könnyebben juthatnának el a vásárokba stb. Hargita Megye Tanácsa neki is látott aszfaltozni, megtették, amit lehetett, és eljutottak a megyehatárig, a Helyi Fejlesztési Program (PNDL) segítségével 15 kilométeres szakaszt aszfaltoztak le. Csakhogy a megyehatár hét kilométerre van Kostelektől és a Bákó Megyei Tanács meg el sem kezdte a munkálatokat, holott 2018-ban még hajlandónak mutatkoztak, hogy akár ők maguk saját erőforrásból segítsék Ágas községet.



"Sajnos azóta a határviták és az úzvölgyi konfliktus kapcsán a két megye között a viszony elhidegült, és ebben a pillanatban, amíg nem lesz igazságszolgáltatási döntés a megyehatárokat illetően, addig kevésbé remélhetjük a pozitív hozzáállását a hatóságoknak” - mondta el Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Transindexnek, hozzátéve, a tanács támogatja azokat, akik önerőből fogta neki végül a felújításnak

Egy rendőr vette kézbe a dolgokat


Timar Daniel csíkszépvízi rendőrfőnök megelégelte a dolgot, és maga kezdte el szervezni az út felújítását. A Transindexnek azt meséli, nem ez az első eset, amikor megpróbálja, tavaly már igyekezett összefogni a feleket, de akkor nem sikerült. Idén viszont az új felhívására többen is jelentkeztek, hogy segítenek, ahogyan tudnak: ki anyagi erőforrásokkal, ki építőanyaggal, ki kétkezi munkával.

“Sok ígéret volt, legutóbb választásokkor nagyon fogadkozott az ágasi polgármester is, de nem lett az ígéretekből semmi. Ha rájuk és a Megyei Tanácsra várunk, akkor az idő csak telik” - mondja Timar, aki Kosteleken született, jelenleg nem ott él, viszont a szülei igen. Személyes indíttatása is van: szeretné, ha minél könnyebben meg tudná látogatni az idős szüleit, akikhez a húsz kilométer helyett így több mint nyolcvanat kell autóznia.

Timar a munkálatokban nem vesz részt közvetlenül, ő maga a szervező feladatot látja el. Beszél magánszemélyekkel, közbirtokosságokkal, vállalatokkal, akik hajlandóak segíteni. A közbirtokosságoknak amúgy is sokat köszönhetnek, hiszen egyrészt az ő területükön is keresztülmegy az út, emellett a csíkszentmihályi és borzsovai közbirtokosságok anyagilag is beszálltak a történetbe.

Timar úgy saccolja, két héten belül nagyjából meglesz az út, holott sok gond van vele. Úgy látja, főleg egészségügyi szempontból van szükség arra, hogy ezt elvégezzék: “A családi orvoshoz is nehéz eljutni, nemhogy kórházba. Sokkal könnyebb lenne, ha jöhetnének Csíkszépvízre családorvoshoz azok, akiknek szüksége van rá” - mondja. Szerinte ugyanakkor a kosteleki fiatalok is Csíkszeredába járnak iskolába, jelentősen könnyebb lenne az ő dolguk is, valamint azoké is, akik vásárolni járnának át Szeredába.

A tanár és népdalénekes, aki lapátot ragadott

Vaszi Leventét azok biztosan ismerik, akik követik a Fölszállott a páva nevű népzenei tehetségkutatót, néhány éve ugyanis különdíjas lett. Azóta már lemeze is megjelent, amelyen helyi népdalokat énekel. Magyartanárként dolgozik a szülőfalujában, de jelenleg minden nap kint van a helyszínen, amikor az időjárás engedi.

Vaszi elmondta, sok helyi ugrott a kezdeményezés segítségére, mellettük olyanok is, akik Kostelekről származnak, de már nem ott élnek. Továbbá vállalatok is, az egyik például egy hídgyűrűt ajánlott fel, de Gyergyószentmiklósról is mentek kalákázni néhányan. Amikor megkerestük, az önkéntesek éppen ezt az elemet építették be az útba. Vaszi beszámolt róla, hogy van egy markológépük is, amellyel egy helyi fiatal dolgozik, a benzinszámlát pedig a helyi közbirtokosságok állják.

“Mi nem értünk az útépítéshez, de tesszük, amit kell: a patak sok helyen egy szinten van az úttal, ezeken a helyeken mélyítjük a medret, az onnan kiszedett anyaggal pedig be tudjuk tömni a gödröket. Senkinek nem szakmája ez, én is tanárember vagyok, fáj is már a derekam a lapátolástól és csákányolástól” - mesél. De elmondta azt is, hogy volt helyi útépítő vállalattulajdonos, aki kiment a helyszínre és ellátta tanácsokkal az önkénteseket, például felajánlotta, hogy a végén kiküld egy úthengert, ami elegyengeti az utat. Naponta 10-15-en vannak kint, és mindenki önkéntesen, fizetség nélkül dolgozik, leszámítva a gépészeket, akik szintén jelen vannak, amikor szükséges.

“Rengeteg forrás van a völgyben, a vizeket el kell vezessük az útról, sáncot kell ásni, tölteni kell az utat” - meséli a nehézségeket. Azt mondja, nem csak ez az út van nagyon rossz állapotban, hanem az is, ami gyakorlatilag a községközponttal kötné össze Kosteleket, de a helyi önkormányzat és a megyei tanács egyikkel sem foglalkozik.

Szerinte az lenne a legfontosabb, hogy egy órán belül be lehetne érni Csíkszeredába, és ez az orvosi ellátást könnyítené meg elsősorban, de segíthetne azoknak is, akik például dolgozni szeretnének. “Jelenleg a faluban semmilyen munkalehetőség sincs, csak a tanárok, a pap és a postás munkakönyvesek. Könnyebb lenne ingázni is akár Csíkszeredába vagy máshová” - mondja Vaszi.

Lelkesedés van, engedély nincs

A kérdésünkre, hogy engedély hiányában nem-e lesz esetleg problémája az építőknek, Vaszi azt mondja, “ha nem probléma nekünk, hogy 1952 óta ilyen állapotban van az út, nem jutnak el a falubeliek rendes orvosi ellátásra, sokan bele is haltak ebbe, akkor szerintem valamit tenni kell”.

Timar Daniel is azt mondja, tekintve hogy megyei útról van szó, több engedély is kellene, de igyekeznek felelősen eljárni. Ezzel szemben Borboly Csaba szerint “ahhoz, hogy az ember betömjön néhány gödröt, nem kell engedély”, a kérésünkre, hogy a patak medrének mélyítésére nem-e kell például a környezetvédelmi szervek jóváhagyása, az elnök azt válaszolta, hogy “bízik benne, hogy mindenki felelősen dolgozik”. Ugyanakkor szerinte az, hogy az út jó része a közbirtokosságok területein fut át, kevesebb beleszólást enged meg a Bákó Megyei Tanácsnak.

Azt azonban, hogy pontosan mekkora összegre van szükség, sem Vaszi, sem Timar nem tudta megmondani. A tanár azt mondja, abból dolgoznak, ami van: "Vannak ígéretek, de pénzből jelenleg annyi van, hogy szerintem még két hétig tudunk munkát fizetni a gépészeknek. Nem gondolkozunk olyan nagyban: a hidakra kaptunk adományba néhány hídgyűrűt, ha nem lesz több, akkor fából csinálunk, valamint támfalakat is. Ha gyűl pénz, akkor valami tartósabb megoldást is el tudunk képzelni” - mondja. Az adományokat mindenesetre el lehet küldeni a Szellő Egyesület számlájára.

Asociația Viscol-Szellő Egyesület, Cod fiscal: 28661860 Cod IBAN RON: RO 35 RZBR 0000 0600 1371 4884

Cod IBAN HUF: RO48 RZBR 0000 0600 1458 0569

Cod IBAN EUR: RO83 RZBR 0000 0600 1371 4893 SWIFT Kód: RZBR ROBU

Fotó: hargitamegye.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS