2020. július 3. péntekKornél
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kiszámolták: egy 150 km-es autópálya ára úszott el a hivatali visszaélés meghatározásának módosításával

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. június 03. 17:43, utolsó frissítés: 18:07

A román sajtó egy része az alkotmánybíróságot tartja felelősnek a döntésért, az általunk megkérdezett jogászok viszont másként látják a helyzetet, és úgy vélik, a közpénz visszaszerezhető lenne.


Az Alkotmánybíróság (AB) 2016-os döntése következtében számos eljárást szüntetett meg a DNA, melyekben az okozott kár értéke meghaladja a 426 millió eurót – írja a g4media.ro a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által szolgáltatott adatokra hivatkozva. A portál számításai szerint ennyi pénzből 16, daganatos gyerekek kezelésére szakosodott kórházat lehetne felépíteni. A pénz ugyanakkor elég lehetett volna egy Kolozsvár-Nagyvárad távnak (150 km) megfelelő hosszúságú autópálya megépítésére, már amennyiben nem a romániai, hanem a külföldi árakat vesszük figyelembe, ahol 3 millió euró körüli összegbe kerül egy kilométernyi autópálya.

Az AB négy éve lényegében annyit mondott ki, hogy hivatali hatalommal való visszaélés miatt csakis akkor indítható bűnvádi eljárás, ha az elkövető törvényt sértett (ez esetben a törvények közé értendőek a kormányrendeletek is). Azaz nem indítható olyan esetekben, ha alacsonyabb rangú szabályt (például miniszteri rendeletet, belső szabályzatokat, önkormányzati határozatokat stb.) hág át. Emiatt történt, hogy számos, különböző fázisban levő eljárást szüntetett meg a DNA.

Ezek között szerepel az elmúlt 15 év talán legnagyobb ilyen jellegű botránya, a Hidroelectrica-ügy is, amelyben miniszerek és államtitkárok is érintve voltak. A vaskapui erőműnél tervezett munkálatokra egy kb. 1 milliárd euró értékű szerződést kötöttek a kormány képviselői egy magáncéggel. (Ez 2014-ben a Bruttó Nemzeti Össztermék 1%-át tette ki.) Kezdetben a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT), majd a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) foglalkozott az üggyel, és bár sikerült bizonyítaniuk, hogy túl voltak árazva a munkálatok, illetve hogy a döntéshozóknak tudomásuk volt erről, az államkasszát ért kár nem lett megtérítve.

Egyes, a médiában is megjelent vélemények szerint ennek az alkotmánybíróság említett döntése az akadálya, a határozat miatt ugyanis megszüntették az eljárást. Hivatalos becslés szerint a szóban forgó szerződés miatt kb. 100 millió eurós kár érte a román államot.


„Ezek a követelések nem behajthatatlanok. Az, hogy nem lehet büntetőperben kérni az összegek elkobzását, még nem jelenti azt, hogy a kárt szenvedett hivatal ne fordulhatna polgári keresettel bírósághoz a kár megtérítését illetően” – fejtette ki a Transindex érdeklődésére Eckstein-Kovács Péter jogász. Hozzátette: az AB döntését nincs miért kommentálni. A hivatali hatalommal való visszaélésre vonatkozó jogszabály mindig nagyon kényes kérdés volt és az is maradt. Úgy vélte, az alkotmánybíróság döntése egyértelmű, és meg is indokolta a határozatot, ezt pedig tudomásul kell venni, akárcsak a DNA tette, hiszen nem volt más lehetősége.

„Viszont a parlament szabja meg, mi számít bűncselekménynek és mi nem. Négy év telt el anélkül, hogy ezen változtattak volna, anélkül, hogy a jogszabályokat az AB döntéséhez igazították volna. Az országgyűlés mulasztást követett el, hogy nem találta meg az utat arra, hogy mégiscsak lehessen bűncselekményként vizsgálni az olyan ügyeket, mint például amilyen a Hirdoelectrica esete” – fejtette ki Eckstein-Kovács, aki ugyanakkor a sértett fél felelősségének kérdését is felvetette.

Úgy vélte, az állam vagy a helyi hatóságok – melyek a hivatali visszaélések (például közbeszerzésekkel kapcsolatos visszaélések) elsődleges kárvallottai - indíthatnának polgárjogi eljárást, amely valamivel nehezebb ugyan a bizonyítás szempontjából, azonban nem lehetetlen feladat. Összegezve úgy vélte: mind a parlament, mind a károsultak vétkesek abban, hogy ezek a nagy összegű károk, melyek a közpénzt érintik, nem lettek megtérítve. A szakértő hozzátette: úgy véli, vannak az alkotmánybíróságnak megkérdőjelezhető döntései, a hivatali visszaélésre vonatkozó határozat viszont nem tartozik ezek közé, mivel ez esetben mindössze egy formai kritériumról van szó.

„Politikai csatározások, személyi érdekek akadályozzák, hogy az említett jogi problémák megoldódjanak” – mondta el érdeklődésünkre Márton Árpád képviselő, az alsóház jogi bizottságának tagja. Kérdésünkre, amely arra vonatkozott, hogy érkezett-e indítvány ebben a témában a parlamenterek részéről, kifejtette: elkészített egy törvénytervezetet, melyet az RMDSZ be is nyújtott, azonban leszavazták a kezdeményezést. A tervezetben egyébként határidők szerepeltek volna arra nézve, hogy mennyi idő alatt kell (45 nap) az AB döntéseihez igazítani a jogszabályokat, amennyiben a testület kifogást emel. Lényegében egy eljárást dolgoztak ki az ilyen esetekre vonatkozóan.

Márton Árpád szerint a tervezet ellenzői arra hivatkoztak, hogy csorbulnának a parlamenterek jogai a jogszabályok kezdeményezését illetően, ugyanis a javaslat az igazságügyi minisztert kötelezte volna a szükséges eljárás végrehajtására, legalábbis ennek első fázisában. A képviselő szerint jelenleg körülbelül 100 olyan büntetőjogi, illetve büntető eljárásjogi cikkelye van a román jogrendnek, mellyel kapcsoltban valamilyen elmarasztaló döntést hozott az AB, azonban az egymást követő igazságügyi miniszterek egyike sem vállalta be, hogy ezeket számba vegye és olyan törvénytervezetet nyújtson be, amely orvosolja az alkotmányossági kifogásokat.

„A fölösleges vagdalkozás, a rettegés, a politikai jobbra-balra kacsintás, hogy ki kit véd, oda vezetett, hogy elszállt egy egész törvényhozási ciklus” – vélekedett a képviselő, emlékeztetve: a jogrendszert illető problémák miatt két éve kötelezettségszegési eljárás indult Románia ellen. „Egy bátrabb kormány, egy bátrabb többség kell 2021-től, valaki fel kell vállalja ezeknek az ügyeknek a megoldását” - mondta Márton Árpád. Szerinte történtek kísérletek az alkotmánybíróság hitelének aláásására, valamint a DNA előtérbe helyezésére, valószínűleg ezért jelennek meg olyan írások a sajtóban, melyek szerint az AB a 2016-os döntésével akadályozná a korrupcióellenes harcot, illetve az anyagi számonkérést.

Elmondta: helyénvalónak tartotta az AB tisztázó döntését a hivatali visszaéléssel kapcsolatban. „Ha lennének olyan törvény alatti normák, amelyek nem egy törvénycikkely lebontásáról, alkalmazásáról szólnak, hanem más jellegűek, pl. szerződések, miniszteri rendeletek, megyei tanácsi vagy helyi tanácsi határozatok, melyek büntetőjogi felelősségre vonást is maguk után vonnának, akkor nagyon pontosan meg kellene keresni, melyek ezek az esetek és le kellene ezeket szabályozni a büntetőjogi normák között. Ellenkező esetben akár az is megtörténhetne, hogy például egy helyi tanács hoz egy határozatot, miszerint nem szabad kakast tartani, és aki vét a jogszabály ellen, az börtönbe kerül” – érvelt a képviselő. Hozzátette: a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségének hiánya még nem vezet az anyagi számonkérés lehetőségének megszűnéséhez, mivel ezt polgári jogi vetületben is lehet rendezni.

Rámutatott: például a válóperek esetén is érvényt lehet szerezni a vagyonelosztással kapcsolatos jogoknak és nem kell hozzá a DNA. Kijelentette: ha a román kormánynak kárt okoztak, a pénzügyminiszter kell eljárjon, az igazságügyi miniszter támogatásával, és nem kell büntetőeljárás a vagyon visszaszerzéséhez: lehet polgári pert is indítani.

Az alkotmánybíróság 2016 nyarán hozott döntése értelmében bűncselekmény maradt ugyan a hivatali visszaélés, de változott annak meghatározásának értelmezése. Eszerint kettőtől hét évig terjedő börtönnel büntethető „az a hivatalos személy, aki hivatali kötelességét szakszerűtlenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek”. Az AB döntése szerint ez a cikkely csak akkor alkotmányos, ha a bíróságok a "szakszerűtlenül" kifejezést úgy értelmezik, hogy: "törvénysértő módon".

A hivatali visszaélés meghatározása ellen többek között a több ügyben is vádlottként szereplő Alina Bica, a szervezett bűnözés és korrupció elleni ügyészség (DIICOT) volt főügyésze emelt alkotmányos kifogást.

Laura Codruța Kövesi volt korrupcióellenes főügyész az AB szóban forgó határozatának meghozatalakor azt mondta: a hivatali visszaélés a legelterjedtebb megoldás a csúszópénzek szerződésekkel való álcázására. Később pedig maga is beszélt arról, hogy érthetetlen számára: mért nem indítanak polgári pereket például a közbeszerzési eljárások során megkárosított önkormányzatok a pénzek visszaszerzése érdekében.

Az AB négy évvel ezelőtti döntését nagy várakozás előzte meg, egyes politikusok - köztük Traian Băsescu volt államfő, vagy Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök - azt állították, hogy gyakorta maga a DNA követett el visszaélést, rosszhiszeműen alkalmazva a pontatlan törvényszöveget, amelynek alapján szerintük bármely közhivatalnok börtönbe juttatható volt.


Nyitókép: a vaskapui vízi erőművel kapcsolatos Románia egyik legnagyobb korrupciós botránya. Forrás: wikipedia.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS