2020. július 3. péntekKornél
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lucian Boia: a jövőben Erdélyben létrejöhet az autonómia valamely formája

szemle 2020. június 04. 15:40, utolsó frissítés: 15:50

A neves román történésszel, aki egyebek mellett arról híres, hogy gyakorta szembemegy a hivatalos román történelemszemlélettel, a Szabad Európa Rádió készített interjút a Trianon-centenárium kapcsán.


A beszélgetés központi témája a ma 100 éves Trianoni békeszerződés volt, de érintette a román-magyar viszony egyéb kényes pontjait is.

Lucian Boia kifejtette: Nagy-Románia megalakításakor ajánlatos lett volna bizonyos fokú autonómiát biztosítani az ország régióinak, mivel ezek között igen nagy különbségek voltak mind etnikai, mind gazdasági, mind kulturális téren, és ez érvényes volt Dobrudzsától kezdve Erdély észak-nyugati csücskéig. Önrendelkezésről viszont szó sem lehetett, föderális berendezkedésről meg pláne nem, holott ezt az erdélyi románok (például Iuliu Maniu és társai) is szerették volna. Utóbbiak egyébként Boia szerint egyáltalán nem nézték jó szemmel, ahogy a román hatalom az erdélyi magyarsággal bánt a két világháború között.

A történész úgy vélekedett: a román vezetés autonómiától való idegenkedése két okra vezethető vissza: az egyik a már meglévő gyakorlat, Kis-Románia megalakulását követően ugyanis erősen centralizált formában szervezték meg az országot, a másik pedig a románok attól való félelme volt, hogy Nagy-Románia csak ideiglenesen maradhat fenn, ha nem fogják elég erősen a gyeplőt. A történész szerint ezek a félelmek nem voltak egészen alaptalanok, elég figyelembe vennünk azt, amikor 1940-ben néhány hónapra fél Erdélyt elveszítette az új román állam.

A Trianoni békeszerződés kapcsán Lucian Boia elmondta: bár sok román hisz a kontinuitáselméletben, miszerint a mai Románia az antik dák birodalom utódja, a nagyhatalmak nem ezt vették figyelembe a döntésük meghozatalakor. A Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett, a népek önrendelkezési jogát hirdető elv alapján azért adták a románoknak Erdélyt, mert többségben voltak itt. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1910-es népszámlálási adatai szerint Erdély lakosságának 53-54%-a volt román nemzetiségű és mindössze 30%-a magyar (10%-a pedig német).


Boia ugyanakkor butaságnak nevezte azokat a máig is élő teóriákat, miszerint Erdélyt vissza akarnák venni a magyarok, azaz ismét Magyarországhoz szeretnék csatolni. Úgy vélte, nincs is erre szándék Magyarország részéről, főként, hogy nem igazán tudna mit kezdeni egy román többségű területtel, mivel azóta a románok aránya Erdélyben 80%-ra emelkedett.

„Racionálisan gondolkodó ember nem akar ilyet, és szerintem Magyarország lakosságának nagy többsége ebbe a kategóriába tartozik” – szögezte le a történész.

Lucian Boia arról is beszélt, hogy amennyiben az Európai Unió, mint projekt, sikeresnek bizonyul, egyre inkább elhalványulnak, sőt, akár meg is szűnhetnek a jelenlegi országhatárok. Ezzel párhuzamosan pedig kialakul a régiók Európája, ez azonban nem etnikai alapon szerveződik majd. Ebben az esetben a történész jó esélyt adott annak, hogy Erdély önállósul, sőt, elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy Moldva és Olténia is az önrendelkezés irányába indul el. Ennek okát főként az igen nagy különbségekben jelölte meg, példaként felhozva Erdély Moldvához képest sokkal erőteljesebb gazdasági fejlődését.

A nemrég megszavazott Trianon-törvény kapcsán, amely kötelezővé tenné Románia-szerte a békeszerződés megkötése évfordulójának megünneplését, Boia elmondta: kellő empátiával kellene ehhez a kérdéshez viszonyulni és meg kellene érteni: ami a románoknak óriási nyereség volt, az a magyaroknak óriási veszteség.

A riporter kérdése nyomán a történész azt is elmondta: az 1918-as tárgylásokkor a magyar vezetőknek már semmi esélyük nem volt Erdély megtartására, akkor már a nemzetiségek önállósulási vágya olyan erős volt, hogy mindenképp szétvetette volna a birodalmat. Ha viszont pár évvel korábban felajánlják az erdélyi románoknak az önrendelkezés lehetőségét, nagyon örültek volna ennek, és valószínűleg meg is elégszenek ennyivel, főként hogy az első világháborút megelőzően szinte semmi esély nem mutatkozott arra, hogy Erdélyt Romániához lehessen csatolni.

Nyitókép: Lucian Boia történész. Forrás: wikipedia.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS