2020. október 27. keddSzabina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kisebbségek és a korrupció már nem jelentenek veszélyt, az illiberalizmus terjedése viszont igen

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. június 09. 14:26, utolsó frissítés: 14:26

Románia új Országos Védelmi Stratégiájának (SNAT) tervezetéről László Attilával, a szenátus védelmi bizottságának tagjával beszélgettünk.


Az Államelnöki Hivatal kidolgozta, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pedig a napokban elfogadta Románia új, 2020-2024-es védelmi startégiáját. A dokumentum most a képviselők és szenátorok előtt van, és miután a két ház együttes ülésen jóváhagyja, érvénybe lép. Az Országos Védelmi Stratégia (SNAT) a következő években meghatározza majd a nemzetvédelmi intézmények (katonaság, rendőrség, titkosszolgálatok) prioritásait.

A Transindex érdeklődésére László Attila elmondta: egy alapvető stratégiai dokumentumról van szó, melynek elfogadását követően valószínűleg a kormány előáll majd új törvénytervezetekkel, törvénymódosító indítványokkal a gyakorlatba ültetésre vonatkozóan. Úgy vélte, a leglényegesebb már megtörtént: a CSAT elfogadta, a parlament pedig nem valószínű, hogy változtat majd rajta. A szenátor szerint egy fontos dokumentumról van szó, mely meghatároz irányvonalakat, behatárol veszélyeket nemzetbiztonsági területen, de nem csak, mivel emellett az oktatásra, egészségügyre, mezőgazdaságra, hadügyre, biztonságpolitikára vonatkozó fejezeteket is tartalmaz.

A szenátor szerint az új stratégia behoz új elemeket is, továbbá az aktuális kihívásokhoz igazítja a korábbiakat. Az új SNAT egyik üdítő újdonsága, hogy – az előzőtől eltérő módon – nem említi az etnikai kisebbségeket rizikófaktorokként nemzetbiztonsági szempontból. László Attila ezt pozitívumként értékelte, ahogy azt is, hogy a dokumentum arról is beszél, hogy célja az, hogy „mindenki biztonságban érezze magát”.

Hozzátette ugyanakkor: a nemzeti érzelem megerősítéséről is szó van benne, ami lehet, hogy azt jelenti, hogy az elnök vagy egyik-másik liberális kollégája elérkezettnek látja az időt a nacionalista politikára, mellyel elterelhetik a figyelmet azokról a dolgokról, melyekkel nem dicsekedhetnek, például a sürgősségi helyzet alatti kinevezésekről és egyes közbeszerzésekről. Emlékeztetett: néhány hete, amikor a sajtó elkezdett feszegetni egyes kifogásolható, kórházmenedzsmenttel kapcsolatos ügyeket, „másnap megtudhattuk, hogy lopjuk Erdélyt”, azaz Klaus Johannis elnök azzal próbált riogatni, hogy a PSD vissza próbálja adni Erdélyt Magyarországnak.


A dokumentum egyébként három biztonságot adó tényezőt emleget folyamatosan: Románia EU- és NATO-tagságát, valamint partnerkapcsolatát az Egyesült Államokkal. A legfélelmetesebb veszélynek pedig Oroszországot, illetve az „orosz agressziót” tartja. Utóbbival kapcsolatban László Attila elmondta: a stratégiában sűrűn emlegetett orosz veszélyt nem kommentálhatja, mivel tagja a hadügyi bizottságnak is, emiatt pedig nem szabad erről nyilvánosan véleményt mondania.

A stratégia kifogásolja továbbá, hogy egyes országok dominanciára törekszenek a közép-európai térségben, valamint a veszélyeztető tényezők között említi „az illiberálisnak nevezett törekvéseket”, melyek „esetleges terjedése Közép-Európában” nem kívánatos biztonsági szempontból. Bár e tekintetben Lengyelország is szóba jöhet, a Magyarországra való utalás teljesen nyilvánvaló, hiszen az illiberális kifejezés használata Orbán Viktorhoz kötődik, a térségben ő kezdte el ezzel a névvel illetni saját törekvéseit. A dokumentum ezzel szemben fontosnak tartja a liberális demokrácia megvédését.

„Én azt látom, hogy Románia bajban van diplomáciai vonalon, ezért nem azzal kéne foglalkozni, hogy más uniós országok mit csinálnak. A minimálisra csökkent az együttműködés regionális szinten, például olyan fontos területeken is, mint a gazdaság vagy az egészségügy. Nem értem, miért van ez. Egészségügyi téren például próbálkoztunk együttműködés kialakítására több környező országgal, melyek nyitottak voltak, a balti államoktól Bulgáriáig és Görögországig.

Hasonló problémáink vannak és a közös fellépés mindenki számára előnyös lehet, de azt kellett tapasztalnunk, hogy a román Államelnöki Hivatal nem támogatja ezeket a törekvéseket. Regionális piacok kialakításáról, egységesített törvénykezésről lett volna szó” – fejtette ki a szenátor. Példaként elmondta: szerettek volna közös fellépést a gyógyszerforgalmazókkal szemben a ritka betegségek esetén alkalmazott gyógyszerek kapcsán. Ebből minden államnak aránylag kis mennyiség kell, de közösen sokkal jobb tárgyalási pozíciót alakíthattak volna ki, ám ezen a téren is falakba ütköztek a román döntéshozók részéről.

„Számomra meglepő az, ahogy a stratégiában az állam megerősítésének szükségességéről írnak, az intervenciós képességének a fejlesztéséről, olyan érzésem volt, mintha nem egy román, hanem egy amerikai dokumentumot olvasnék, Trump által megfogalmazott nagyszabású célokkal” - mondta László Attila. Hozzátette: azt a részt is furcsállta, ahol arról írnak, hogy „kompetens politikusok kellenek az intézményekbe”, a szenátor szerint ugyanis ez nem a nemzetbiztonsági szervek hatásköre, a dokumentum pedig úgy fogalmaz, mintha ezek a szervek döntenének arról, hogy ki kerülhet választott tisztségekbe.

László Attila, aki szenátus egészségügyi bizottságának is tagja, elmondta: a stratégiában megfogalmazott egészségügyi célok rendben vannak, és hogy a járvány is megjelenik a veszélyek között, természetes, hiszen nemrég készült, a Covid-19 idején. A szenátor hozzátette: feltűnően sokat foglalkozik a dokumentum a Fekete-tenger térségével és annak biztonságával.

A román nyelvű média elsősorban azt kifogásolja, hogy a korrupció szinte teljesen hiányzik a veszély- illetve a rizikófaktorok közül, holott az előző, 2015-2020-as stratégia még a legfontosabb tényezők között említette. Ezzel összhangban pedig a hírszerző szolgálatnak (SRI) sem tartozik a feladatai közé a korrupcióval kapcsolatos adatgyűjtés.

Egyes vélemények szerint ez egyáltalán nem indokolt, hiszen a korrupciót nem sikerült felszámolni, sőt, az utóbbi másfél-két évben látványosan visszaesett a korrupció elleni harc, komoly ügyekről jó ideje nem számolt be a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Elismerik ugyanakkor, hogy politikai szempontból meglehetősen kontraproduktív lenne, ha a Johannis-vezette államelnöki hivatal a szintén PNL-s kormány regnálása idején küzdene a korrupció ellen. A legtöbben problémának tartják a téma háttérbe szorulását, a g4media.ro szerint ez üzenet értékű lehet az állambiztonsági szervek felé: azt sugallhatja, hogy nincs már politikai akarat a korrupcióellenes törekvések mögött.

A stratégia megállapítja ugyan, hogy a Covid-19 járvány felborította a világszintű befolyással rendelkező szereplők közötti erőegyensúlyt, nem tér ki ugyanakkor Kínára, holott nyilvánvaló, hogy a távol-keleti ország az egyik legfontosabb szereplő e téren, főként hogy egyre inkább konfliktusos a viszonya a partner Egyesült Államokkal.

A dokumentum a problémák, illetve a potenciális rizikófaktorok között említi továbbá Moldova Köztársaságot (amennyiben az EU felé való közeledés helyett keleti irányba bővítené kapcsolatrendszerét), a migrációt, az új technológiák terjedését, például a mesterséges intelligenciát és a G5 hálózatot. (A G5 kapcsán egyébként nem az összeesküvés-hívők által bizonygatott állítólagos egészségügyi károkozást tartják aggályosnak, a kifogások technikai jellegűek, mivel az igen komplex technológia esetén nem vehető biztosra, hogy az, aki kiépítette a rendszert, nem férhet-e hozzá az adatokhoz azután is, hogy ezt átadta a megrendelőnek. Erről bővebben a quibit.hu írt nemrég, és úgy tűnik, az EU is érzékeli a problémát, mert elkezdték latolgatni azt, hogy nem adnak esélyt például a kínai cégeknek arra, hogy a G5 európai telepítésével betegyék a lábukat az európai informatikai hálózatok adatbázisaiba.)

Szerepel a listában továbbá a potenciálisan veszélyes, idegen érdekeket szolgáló propaganda, a román közigazgatási rendszer „deprofesszionalizálódása” (hozzá nem értőkkel vannak feltöltve az állások), valamint a klímaváltozás is – utóbbi kapcsán azt írja egyébként, hogy növelni kell a védett területek nagyságát, illetve hatékonyabbá kell tenni ezek védelmét.

Nyitókép: Carl Nenzen Loven/unsplash.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS