A kisebbségek és a korrupció már nem jelentenek veszélyt, az illiberalizmus terjedése viszont igen
Babos Krisztina
2020. június 09. 14:26, utolsó frissítés: 14:26
Románia új Országos Védelmi Stratégiájának (SNAT) tervezetéről László Attilával, a szenátus védelmi bizottságának tagjával beszélgettünk.
Az Államelnöki Hivatal kidolgozta, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pedig a napokban elfogadta Románia új, 2020-2024-es védelmi startégiáját. A dokumentum most a képviselők és szenátorok előtt van, és miután a két ház együttes ülésen jóváhagyja, érvénybe lép. Az Országos Védelmi Stratégia (SNAT) a következő években meghatározza majd a nemzetvédelmi intézmények (katonaság, rendőrség, titkosszolgálatok) prioritásait.
A Transindex érdeklődésére László Attila elmondta: egy alapvető stratégiai dokumentumról van szó, melynek elfogadását követően valószínűleg a kormány előáll majd új törvénytervezetekkel, törvénymódosító indítványokkal a gyakorlatba ültetésre vonatkozóan. Úgy vélte, a leglényegesebb már megtörtént: a CSAT elfogadta, a parlament pedig nem valószínű, hogy változtat majd rajta. A szenátor szerint egy fontos dokumentumról van szó, mely meghatároz irányvonalakat, behatárol veszélyeket nemzetbiztonsági területen, de nem csak, mivel emellett az oktatásra, egészségügyre, mezőgazdaságra, hadügyre, biztonságpolitikára vonatkozó fejezeteket is tartalmaz.
A szenátor szerint az új stratégia behoz új elemeket is, továbbá az aktuális kihívásokhoz igazítja a korábbiakat. Az új SNAT egyik üdítő újdonsága, hogy – az előzőtől eltérő módon – nem említi az etnikai kisebbségeket rizikófaktorokként nemzetbiztonsági szempontból. László Attila ezt pozitívumként értékelte, ahogy azt is, hogy a dokumentum arról is beszél, hogy célja az, hogy „mindenki biztonságban érezze magát”.
Hozzátette ugyanakkor: a nemzeti érzelem megerősítéséről is szó van benne, ami lehet, hogy azt jelenti, hogy az elnök vagy egyik-másik liberális kollégája elérkezettnek látja az időt a nacionalista politikára, mellyel elterelhetik a figyelmet azokról a dolgokról, melyekkel nem dicsekedhetnek, például a sürgősségi helyzet alatti kinevezésekről és egyes közbeszerzésekről. Emlékeztetett: néhány hete, amikor a sajtó elkezdett feszegetni egyes kifogásolható, kórházmenedzsmenttel kapcsolatos ügyeket, „másnap megtudhattuk, hogy lopjuk Erdélyt”, azaz Klaus Johannis elnök azzal próbált riogatni, hogy a PSD vissza próbálja adni Erdélyt Magyarországnak.
A dokumentum egyébként három biztonságot adó tényezőt emleget folyamatosan: Románia EU- és NATO-tagságát, valamint partnerkapcsolatát az Egyesült Államokkal. A legfélelmetesebb veszélynek pedig Oroszországot, illetve az „orosz agressziót” tartja. Utóbbival kapcsolatban László Attila elmondta: a stratégiában sűrűn emlegetett orosz veszélyt nem kommentálhatja, mivel tagja a hadügyi bizottságnak is, emiatt pedig nem szabad erről nyilvánosan véleményt mondania.
A stratégia kifogásolja továbbá, hogy egyes országok dominanciára törekszenek a közép-európai térségben, valamint a veszélyeztető tényezők között említi „az illiberálisnak nevezett törekvéseket”, melyek „esetleges terjedése Közép-Európában” nem kívánatos biztonsági szempontból. Bár e tekintetben Lengyelország is szóba jöhet, a Magyarországra való utalás teljesen nyilvánvaló, hiszen az illiberális kifejezés használata Orbán Viktorhoz kötődik, a térségben ő kezdte el ezzel a névvel illetni saját törekvéseit. A dokumentum ezzel szemben fontosnak tartja a liberális demokrácia megvédését.
„Én azt látom, hogy Románia bajban van diplomáciai vonalon, ezért nem azzal kéne foglalkozni, hogy más uniós országok mit csinálnak. A minimálisra csökkent az együttműködés regionális szinten, például olyan fontos területeken is, mint a gazdaság vagy az egészségügy. Nem értem, miért van ez. Egészségügyi téren például próbálkoztunk együttműködés kialakítására több környező országgal, melyek nyitottak voltak, a balti államoktól Bulgáriáig és Görögországig.
Hasonló problémáink vannak és a közös fellépés mindenki számára előnyös lehet, de azt kellett tapasztalnunk, hogy a román Államelnöki Hivatal nem támogatja ezeket a törekvéseket. Regionális piacok kialakításáról, egységesített törvénykezésről lett volna szó” – fejtette ki a szenátor. Példaként elmondta: szerettek volna közös fellépést a gyógyszerforgalmazókkal szemben a ritka betegségek esetén alkalmazott gyógyszerek kapcsán. Ebből minden államnak aránylag kis mennyiség kell, de közösen sokkal jobb tárgyalási pozíciót alakíthattak volna ki, ám ezen a téren is falakba ütköztek a román döntéshozók részéről.
„Számomra meglepő az, ahogy a stratégiában az állam megerősítésének szükségességéről írnak, az intervenciós képességének a fejlesztéséről, olyan érzésem volt, mintha nem egy román, hanem egy amerikai dokumentumot olvasnék, Trump által megfogalmazott nagyszabású célokkal” - mondta László Attila. Hozzátette: azt a részt is furcsállta, ahol arról írnak, hogy „kompetens politikusok kellenek az intézményekbe”, a szenátor szerint ugyanis ez nem a nemzetbiztonsági szervek hatásköre, a dokumentum pedig úgy fogalmaz, mintha ezek a szervek döntenének arról, hogy ki kerülhet választott tisztségekbe.
László Attila, aki szenátus egészségügyi bizottságának is tagja, elmondta: a stratégiában megfogalmazott egészségügyi célok rendben vannak, és hogy a járvány is megjelenik a veszélyek között, természetes, hiszen nemrég készült, a Covid-19 idején. A szenátor hozzátette: feltűnően sokat foglalkozik a dokumentum a Fekete-tenger térségével és annak biztonságával.
A román nyelvű média elsősorban azt kifogásolja, hogy a korrupció szinte teljesen hiányzik a veszély- illetve a rizikófaktorok közül, holott az előző, 2015-2020-as stratégia még a legfontosabb tényezők között említette. Ezzel összhangban pedig a hírszerző szolgálatnak (SRI) sem tartozik a feladatai közé a korrupcióval kapcsolatos adatgyűjtés.
Egyes vélemények szerint ez egyáltalán nem indokolt, hiszen a korrupciót nem sikerült felszámolni, sőt, az utóbbi másfél-két évben látványosan visszaesett a korrupció elleni harc, komoly ügyekről jó ideje nem számolt be a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Elismerik ugyanakkor, hogy politikai szempontból meglehetősen kontraproduktív lenne, ha a Johannis-vezette államelnöki hivatal a szintén PNL-s kormány regnálása idején küzdene a korrupció ellen. A legtöbben problémának tartják a téma háttérbe szorulását, a g4media.ro szerint ez üzenet értékű lehet az állambiztonsági szervek felé: azt sugallhatja, hogy nincs már politikai akarat a korrupcióellenes törekvések mögött.
A stratégia megállapítja ugyan, hogy a Covid-19 járvány felborította a világszintű befolyással rendelkező szereplők közötti erőegyensúlyt, nem tér ki ugyanakkor Kínára, holott nyilvánvaló, hogy a távol-keleti ország az egyik legfontosabb szereplő e téren, főként hogy egyre inkább konfliktusos a viszonya a partner Egyesült Államokkal.
A dokumentum a problémák, illetve a potenciális rizikófaktorok között említi továbbá Moldova Köztársaságot (amennyiben az EU felé való közeledés helyett keleti irányba bővítené kapcsolatrendszerét), a migrációt, az új technológiák terjedését, például a mesterséges intelligenciát és a G5 hálózatot. (A G5 kapcsán egyébként nem az összeesküvés-hívők által bizonygatott állítólagos egészségügyi károkozást tartják aggályosnak, a kifogások technikai jellegűek, mivel az igen komplex technológia esetén nem vehető biztosra, hogy az, aki kiépítette a rendszert, nem férhet-e hozzá az adatokhoz azután is, hogy ezt átadta a megrendelőnek. Erről bővebben a quibit.hu írt nemrég, és úgy tűnik, az EU is érzékeli a problémát, mert elkezdték latolgatni azt, hogy nem adnak esélyt például a kínai cégeknek arra, hogy a G5 európai telepítésével betegyék a lábukat az európai informatikai hálózatok adatbázisaiba.)
Szerepel a listában továbbá a potenciálisan veszélyes, idegen érdekeket szolgáló propaganda, a román közigazgatási rendszer „deprofesszionalizálódása” (hozzá nem értőkkel vannak feltöltve az állások), valamint a klímaváltozás is – utóbbi kapcsán azt írja egyébként, hogy növelni kell a védett területek nagyságát, illetve hatékonyabbá kell tenni ezek védelmét.
Nyitókép: Carl Nenzen Loven/unsplash.com
ItthonRSS
Magyarország továbbra is sárga zónás, onnan érkezve karanténba kell vonulni
Megújult az ótordai református templom
Bukaresten kívül már csak Kolozs és Ilfov megye piros zónás
Hamis negatív teszteredményeket árult, de lebukott a csaló
