Hogyan történhetnek meg újabb és újabb kegyetlen tragédiák Caracal után?
Horváth-Kovács Szilárd 2020. június 16. 16:53, utolsó frissítés: 2020. június 17. 14:44Két újabb, tizenéves áldozattal járó tragédia borzolja a kedélyeket és vet fel kérdéseket: a hatóságok miért nem lépnek fel időben a nők elleni erőszak esetében? Hogyan kerül szabadlábra, akinek nem kellene?
A múlt héten két újabb erőszakos bűncselekmény rázta meg a közvéleményt, amelyek egyeseket a caracali ügyre emlékeztettek. Például Cristi Danileț kolozsvári bírót is, aki a büntetőtörvénykezés és az igazságszolgáltatás problémáira hívta fel a figyelmet a sajtónak adott nyilatkozataiban. Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a Nőszervezet szociális és családügyekért felelős ügyvezető alelnöke szerint viszont a helyzet árnyaltabb, és nem feltétlen látja a hasonlóságot a tavalyi tragikus történettel.
Az egyik eset a kétgyerekes, 18 éves anya meggyilkolása, aki bár családon belüli erőszak és fenyegetés miatt korábban feljelentést tett a hatóságoknál, azok nem jártak el kellő hatékonysággal, azonnali fellépés helyett az ügyészség nyomozást rendelt el. A fiatal nő, aki 13 éves kora óra szexuális kapcsolatban volt az agresszorral - ami a hazai jogrend szerint 1-től 5 évig terjedő börtönnel büntetendő tett lehet, az ilyen esetektől és a joggyakorlat hiányosságairól itt írtunk részletesebben -, és két gyereket is szült, a hatóságok szerint pedig „élettársi viszonyban” élt a támadójával és szerintük éppen készültek „összeházasodni”.
A másik eset a 17 éves lány felgyújtása. Sajtóinformációk szerint az áldozat bántalmazás és nemi erőszak miatt feljelentést tett az agresszor ellen, akit korábban életfogytiglan börtönbüntetésre ítéltek, de ideiglenesen szabadlábra helyeztek, „jó magaviselet” miatt. A feljelentés ellenére az agresszor mégis besétálhatott a lány otthonába és ott leöntötte benzinnel, majd felgyújtotta.
A Transindex megkeresésére Csép Andrea elmondta, hogy a családi erőszakra vonatkozó törvény legutolsó módosításai óta, amikor lehetővé vált az azonnali távoltartási végzés kiadása, sem a törvények, sem az eljárási procedúrák nem változtak, illetve ezt nem is befolyásolta a caracali ügy.
„Ahogy én látom a történteket, annak alapján nem vonnék párhuzamot a caracali esettel. De a családon belüli agresszió ettől függetlenül jelen van a mindennapokban” – jelentette ki a képviselő.
Elmondása szerint ő is a sajtóból tájékozódott, és felhívta a figyelmet, hogy a hírekben az jelenik meg, hogy feltételezik, hogy a 17 éves lány felgyújtása előtt talán volt rendőrségi feljelentés: – "de ott van az a talán, és ez az információ, mint sajtóértesülés, feltételezés jelenik meg. Nem jön, hogy elhiggyem, hogy egy ilyen ügyben a hatóságok nem teszik a dolgukat. Számomra az nagyon ijesztő, ha valóban egy hatósági mulasztáson múlik valakinek az élete, ez teljes mértékben elítélendő” – fejtette ki véleményét.
Csép Andrea elmondta, hogy a két eset kapcsán egy kéréssel fog a belügyminisztériumhoz fordulni, és megyei bontásban kikéri azokat az adatokat, hogy az utóbbi hónapokban hányan jelentettek be erőszakot, hány esetben volt azonnal kiadva a távoltartási végzés, illetve azt is, hogy az ilyen procedúrákra hány rendőr van felkészítve, kiképezve.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pandémia miatti összezártság és megszorítások nagyon sok konfliktust, feszültséget szültek az emberek között, ami a családon belüli erőszak eseteire is hatással volt.
„Valószínű, hogy ez a körülmény is befolyásolja a helyzetet – ezért is fogom kikérni az esetek számát. És ezeket az adatokat össze fogjuk hasonlítani a tavaly regisztrált esetek számával, hogy lássuk, mi volt a helyzet az elmúlt hónapokban. Így kapunk majd egy összehasonlítási alapot, amiből kiderül, hogy működik vagy sem a törvény, mennyire és hogyan alkalmazzák” – mondta el arra a kérdésünkre válaszolva Csép, hogy mit fognak tenni a tisztázás érdekében.
Továbbá a képviselő szerint azt is meg kellene nézni, hogy hány feljelentés érkezett arról, hogy valakik nem tartották be a távoltartást, de ez csak egy statisztikai adat lesz, mert sokan nem is jelentik. Szerinte a mostani, 18 éves anya esetében sem tiszta, hogy a távoltartási végzés kéréséből hogyan lett "kibékülés", és közös vásárlási program, ami tragédiába torkollott.
„Egy másik téma, ami szintén kapcsolódik, az a múlt héten vitatott, a gyerekek szexuális nevelését szabályozó törvény. Mint köztudott ezzel kapcsolatban nagyon megoszlottak a vélemények. Én amellett állok ki, hogy legyen kötelező az egészségügyi nevelés, szexuális oktatás. Ha a szülő kimondottan ellenzi, nem ért egyet vele, akkor a szülő menjen be az iskolába és kérvényezze, hogy a gyereke ne vegyen részt ezeken az órákon” – nyilatkozta Csép Andrea.
Álláspontja mellé érvként elmondta, hogy szem előtt kellene tartani, hogy amikor törvényt hoznak, akkor az minden gyerekre érvényes kell legyen. Az ilyen helyzetek, amennyiben megelőzhetőek, meg kellene előzni és a prevenció egyik alappillére a tájékoztatás. „Mert az, hogy valaki 13 évesen együtt él egy idősebb férfival, és kiskorúként két gyerek anyja lesz, nem kellene megtörténjen” – mondta a képviselő, aki szerint nagyon furcsa, hogy a hatóságok nem avatkoztak be, mivel ez bűncselekmény.
Viszont az egészségügyi nevelés, szexuális oktatás egy keret lehet, ahol a gyerekek a korcsoportuknak megfelelően megkapják az információt, tájékoztatást, a gyerekek igényeinek figyelembe vételével. Ebben a keretben megtanulhatják, hogy mi a megengedett, hol vannak a határok, és azt is, hogy mihez van neki, mint embernek, mint személynek, mint lánynak joga. Hogy ilyen helyzetben nincs semmilyen kötelezettsége, nincs olyan, amit neki muszáj bevállalnia, ő döntheti el, mennyire engedi magához közel a másik felet.
A szexuális nevelés a képviselő szerint remélhetőleg segítene a közeljövőben, hogy ilyen helyzetek ne forduljanak elő, ne alakuljanak ki. És ott, ahol nincs egy gondoskodó, odafigyelő család, aki beavatja a hétköznapi életbe, a szexualitásba, aki megtanítja, hol vannak a határok, milyen viselkedési formák vannak, melyek a helyesek, melyek a megengedhetetlenek, ezt megadhatja legalább az iskola.
„De az elfogadott formában ez sem fog megtörténni, hiszen a szülő kellene kérje, hogy a gyereke ebben részesüljön”, mutatott rá a problémára Csép Andrea. Mert belátható, hogy azok a szülők, akik nincsenek a gyerekeik mellett odafigyelő, gondoskodó támpontként, azok nem fogják törni magukat, hogy ezt az oktatási formát külön kérvényezzék. „Pont azok nem fognak hozzáférni, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá. Ezért kicsit még feszegetni kell majd ezt a történetet” - mutatott rá a képviselő, hogy a törvénnyel kapcsolatban még biztosan lesz munkájuk.
Csép Andrea emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai sajtónak is jelentős szerepe van az ilyen esetekben. Szerinte azon túl, hogy ezeket a valóban súlyos tragédiákat címlapsztoriként megírják, fontos lenne, hogy azokról a jogokról is beszéljenek, ami megilleti az áldozatokat. A képviselő kifejtette, hogy az olvasóknak egy ilyen hír elolvasása után nem az a benyomásuk, hogy nekik jogaik vannak, és ha azok sértve vannak, akkor azonnal hívhatják a hatóságokat, azonnal kérhetik a távoltartást. Ha veszélybe érzi valaki magát, tárcsázhatja a 112-őt, hogy vannak menhelyek, hogy léteznek a családon belüli erőszak áldozatai számára fenntartott központok, ahol szakemberek tudnak segíteni, terápiával, jogi tanácsadással, biztonsággal és így tovább.
Pedig ezek a jogok ma megvannak Romániában és élni kell velük. Ha vészhelyzet van, lehet hívni a rendőrséget, ehhez jogunk van, és a rendőrségnek kötelessége eljárni. De ezen túl is van hova menekülni a bántalmazás elől, létezik intézményes segítség: nem kell eltűrni, elviselni a bántalmazást.
„Ezeket az alapvető információkat kell eljuttatni az emberekhez, ezt kellene népszerűsíteni, hogy az emberek éljenek a jogaikkal. A bántalmazás szociális helyzettől, iskolázottságtól, vidéktől függetlenül jelen van – és mindenki igénybe veheti a szolgáltatásokat, a segítségnyújtást. Fontos, hogy tisztázzuk, hogy az agressziónak milyen formái vannak, az áldozatnak milyen jogai vannak és hova tud fordulni segítségért” - nyilatkozta Csép Andrea.
A büntetőjogi törvénykezés árnyoldalai
Cristi Danileț, a Legfelsőbb Bírói Tanács tagja a Digi 24-nek tett nyilatkozatában elmondja, hogy bár erős, társadalmat megmozgató ereje volt a caracali gyilkosságoknak, valójában nem történt lényeges változás. Néhány embert felfüggesztenek, áthelyeznek, de a rendszert nem változtatták meg, nem vizsgálták felül, ami hozzájárul az „intézményes impotenciához” ami az ilyen esetekben megnyilvánul a hatóságok részéről.
A Libertatea utánajárt, hogy a 17 éves lány agresszorának miért életfogytiglani szabadságvesztés volt a büntetése. A törvények értelmében a feltételesen szabadlábra helyezett emberek erkölcsi bizonyítványa nem lehet nyilvános, hogy akadálytalanul visszailleszkedhessenek a társadalomba – tekintettel a büntetett előéletű személyeket ért hátrányos megkülönböztetésre.
Ezért lehetséges az, hogy a 2019 májusában feltételesen szabadlábra helyezett Ion Turmagiuról nem tudta senki, hogy öt gyilkosság elkövetésében találták vétkesnek, és akiről a törvényszéki orvosi értékelés megállapította, hogy szociopátiában szenved. Elkövetett bűncselekményei és életrajza egyébként bekerültek abba a 2006-os könyvbe is, amelyet egy kriminalista rendőrtiszt állított össze. A Libertatea pedig a könyv alapján foglalja össze röviden az agresszor történetét, miszerint az anyja 11 évesen elhagyta és öngyilkosságot követett el, 18 éves koráig a nagyszülei nevelték, amikor elszökött otthonról és az utcára került.
Az első gyilkosságot egy Temes megyei faluban követte el, 1993 márciusában, amikor rablás közben egy fejszével fejbe vert egy terhes nőt a saját lakásán: ezt kettős gyilkosságnak minősítette később a bíróság. Szeptemberben Bukarestben bukkant fel, és ismét rablás közben késsel gyilkolt meg egy idős házaspárt, a saját otthonukban. Nem sokkal ezután öngyilkossági kísérletet hajtott végre, majd a kórházból kikerülve ismét az utcára került. Novemberben véletlenül találkozott egyik volt osztálytársával a szörényvári vonatállomáson, akit ugyancsak megkéselt és kirabolt. 1993. november 27-én kapta el a rendőrség, és az ügyészségen mind az öt gyilkosságot rábizonyították a vizsgálat során. Ekkor állapítják meg a súlyos szociopátiáját és ítélik el életfogytiglani börtönbüntetésre, pontosabban 2091-ig terjedő szabadságvesztésre.
A Digi 24 tájékoztatása szerint a 25 év börtönbüntetése alatt kilencszer kérvényezte a szabadlábra helyezését, amelyet végül az intézményben tanúsított jó magaviselete miatt elfogadtak, és 2019 májusában feltételesen kiengedtek. A Mehedinț megyei bíróság indoklása szerint elegendőnek bizonyult a letöltött büntetés, mivel „aktívan részt vett a fokozatos szabadlábra helyezési programban”, továbbá helyes álláspontot fogadott el a társadalom értékei, a jogrend és a társadalmi együttélés szabályaival kapcsolatban, azaz eleget tett a feltételes szabadlábra helyezés törvény által előírt követelményeinek.
Cristi Danileț nyilatkozatában kiemelte, hogy a jogrendszer paradoxona, hogy legálisan feltételesen szabadlábra lehet helyzeni hasonló egyéneket. Ez azért történhet meg, mert miután egy törvényszegés miatt elítélt ember jó magaviseletet tanúsítva letölti a büntetésének jelentős részét, akkor az intézmény részéről egy különleges bizottság elemzi a helyzetét, aminek az alapján kérheti a bíróságtól a feltételes szabadlábra helyezést.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy az ilyen esetek rendkívül komolyak, többnyire a legfiatalabb - és tapasztalatlan - bírókhoz kerülnek, akik az aktákat és elemzéseket összevetik a hatályban lévő törvényekkel, ami alapján megítélik, hogy az eset eleget tesz-e a törvényes szabadlábra helyezés feltételeinek vagy sem. Ha eleget tesz, akkor a törvény értelemében szabadlábra helyezik.
Danileț szerint ez nagyon súlyos probléma, ugyanis egyrészt problémásak a vonatkozó törvények, másrészt a törvények gyakorlatba ültetésének a folyamata is. „Manapság a feltételes szabadlábra helyezés puszta formalitássá és mint ilyen, szabállyá vált. Lényegében arra vagyunk kötelezve, a tökéletlen törvények miatt, hogy nagyon sok fogvatartottat engedjünk szabadlábra” – nyilatkozta a bíró, kifejtve, hogy gyakorlatilag nincsenek ténylegesen átlátható kritériumok az ilyen helyzetekben. „Honnan tudhatnánk, hogy egy személy megjavult? Nem vagyunk jósok, hogy belenézzünk az üveggömbbe és azt mondjuk: »megjavult, vagy nem javult meg? el fog vagy nem fog további bűncselekményeket követni?«”
Álláspontja szerint a vonatkozó törvényeket kellene megváltoztatni, illetve a szabadlábra helyezés inkább egy ritka kivétel kellene legyen, mintsem formális eljáráson múló szabályszerűség. Főként, mert tudható, hogy az így szabadlábra helyezett személyek 50-80 százalékban visszaeső bűnözök lesznek. Ahogy meglátása szerint az is szabályszerű, hogy a szabadlábra helyezettek áldozatai jellegzetesen fiatalok és gyakran a közösségi médián keresztül lépnek velük kapcsolatba.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a büntetés-végrehajtásban túl kevés a szakértő, beleértve az orvosokat, pszichológusokat, tiszteket. Emiatt sincs tényleges és hatékony utánkövetés, ellenőrzés, folyamatos megfigyelés.
Azzal kapcsolatban, hogy az áldozat egy héttel a gyilkossági kísérlet előtt bántalmazás és nemi erőszak miatt tett feljelentést, és a hatóságok nem léptek, a jogász elmondta, hogy tagadhatatlan, hogy a rendszerben dolgoznak inkompetens rendőrök és ügyészek, akik számtalan szexuális bűnténnyel kapcsolatos jelentést visszadobnak. Ugyanakkor a hatóságokból gyakran hiányzik az empatikus, emberi hozzáállás, ezért rosszul mérnek fel helyzeteket.
Álláspontja szerint változások szükségesek, meg kell változtatni a hatóságban uralkodó mentalitást, szükség van bizonyos képzettségre, a rendőrök, ügyészek speciális felkészítésére – sőt ez vonatkozik a teljes lakosságra is, hangsúlyozta ki Cristi Danileț.