2020. szeptember 22. keddMóric
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az új szagtörvény lehet a megoldás Nagykárolyban (is) a terjengő bűzre?

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. június 18. 18:28, utolsó frissítés: 18:28

A polgármester a helyi biogáz üzemet hibáztatja a kellemetlenségért, a tulajdonos párbeszédet szeretne, a hatóság pedig az új jogszabálytól reméli a megoldást.


Kovács Jenő a napokban a közösségi médiában adott hangot a felháborodásának, mivel úgy véli, a bűz, amire a nagykárolyiak panaszkodnak, a helyi biogáz üzemtől származik, és a hatóságok nem lépnek fel eléggé erélyesen a kellemetlenség megszüntetése érdekében.

A polgármester a Transindex érdeklődésére elmondta: meggyőződése, hogy a bűz, ami miatt rengetegen reklamálnak, onnan származik, hogy a város szomszédságában létesült biogáz üzem egy ideje állati eredetű anyagokat, például vágóhídi hulladékot is feldolgoz. Ezt pedig nyitott platformokon tárolja, így a bomlás során felszabaduló, igen kellemetlen szaganyagok megkeserítik a károlyiak mindennapjait.

Amint a helybéliektől megtudtuk, a bűz nem érződik állandóan, és nem érződik mindenhol – valószínűleg a széljárástól függ a jelenség. „Úgy tudom, az üzemnek tavalyig csak növényi anyagokra és ürülék-feldolgozására volt engedélye, azonban kérvényezte, hogy állati eredetű hulladékot is használhasson alapanyagként. Megkapta rá az engedélyt, és sajnos, minket nem kérdeztek meg. Semmiképp nem mentünk volna ebbe bele” – magyarázta Kovács Jenő, aki nemrég összehívta a Környezetvédelmi Ügynökség, a Környezetvédelmi Őrség, illetve a közegészségügyi- és az állategészségügyi hatóságok képviselőit, valamint az üzemet működtető cég tulajdonosát, hogy közösen találjanak megoldást. „Nem lenne szabad nyílt rendszerben dolgozni ilyen hulladékkal, zárt rendszert kellene kialakítania a vállalatnak. Amennyiben nem oldódik meg hamarosan ez a probléma, bíróságra viszem az ügyet” – szögezte le Kovács.



Az egykori nagykárolyi cukorgyár területén működő biogáz üzem környékén ottjártunkkor, szerdán nem volt elviselhetetlen bűz. Silószag terjengett a levegőben, azonban valószínűleg nem ez okozta a felháborodást. A szerves anyagokból elektromos energiát előállító telepen a tulajdonos, Dumitru Sala kifejtette: rosszul esik neki a bánásmód, amiben részesül, és a fenyegetések is.

„Jöjjenek ide a panaszosok, beszéljük meg, mi a probléma. Lássuk, mikor érzik a kellemetlen szagokat, és derítsük ki közösen, hogy valóban innen származik-e, vagy esetleg máshonnan” – mondta. Hozzátette: tavaly nyáron történt egy „baleset” a cégénél, akkor valóban rothadó szerves anyagból származó bűz terjengett a környéken. Elmondta: mivel az állam egyre kisebb mértékben támogatja ezt a típusú zöldenergia-előállítási módot, ő pedig nem rendelkezik kiterjedt mezőgazdasági területekkel, úgy tűnt, csakis az állati eredetű hulladék feldolgozása jelenthet a cége számára megoldást.

A tetemeket a vágóhidak akár hajlandóak el is szállítani az üzemig. Mint mondta, a fermentálóba csakis darált állapotban kerülhet ez a fajta hulladék, ezért hozott egy darálót, és bízott abban, hogy működni fog a gépezet. Azonban nem működött, az időközben odahordott vágóhídi hulladék pedig elkezdett rothadni és bűzleni. Kifejtette: a darálót visszaküldte, és azóta csakis összedarált hulladékot fogad – lényegében egy megyebeli szárnyasfeldolgozótól vesz át nyersanyagot. Ezt kora hajnalban, még frissen pakolják fel az autókra, melyek egyenesen a biogáz üzemhez hajtanak, ahol maximum egy-két órán belül bekerül a fermentálóba, így – bár nem virágillatú a hulladék – nem okozhat épp olyan nagy kellemetlenséget, vélte Sala.

Elmondta, sajnálja, hogy sokan nem értékelik, hogy egy 6 millió eurós beruházással egy olyan üzemet létesített a város határában, mely környezetbarát módon termel energiát. Megmutatta ugyanakkor, hogy elkezdett építeni egy raktárat, ahol tárolható lesz majd szükség esetén a feldolgozandó nyersanyag.

Vasile Fănățan, a környezetvédelmi őrség Szatmár megyei részlegének vezetője érdeklődésünkre elmondta: áprilisban jártak a biogáz üzemnél, és büntettek is 80 ezer lej értékben, egyebek mellett a szabadtéren tárolt állati eredetű hulladékért, mely szárnyasvágóhídról származott. Mint elmondta, úgy tudja, a cég környezetvédelmi engedélyében nem szerepel az, hogy zárt rendszerben lenne köteles dolgozni az állati eredetű anyagokkal.

Az igazgató szerint a nagykárolyi polgármesteri hivatalban tartott informális találkozó alkalmával abban maradtak, hogy a környezetvédelmi ügynökség felülvizsgálja az üzem engedélyét, a vállalkozó pedig megoldási javaslatokat dolgoz ki a további kellemetlenségek megelőzése érdekében. Fănățan szerint ebben az ügyben, akárcsak a hasonló ügyekben, az a törvény hozhat megoldást, melyet szerdán, június 17-én fogadtak el, és várhatóan hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben.

Amint Cornerl Zainea USR-s képviselő, a törvény egyik kezdeményezője a Digi24-nek elmondta, a jogszabályt a környezetvédelmi őrség kérése nyomán alkották meg. Lényegében egy jogi hiátust fedtek le vele, az ellenőrző hatóság szerint ugyanis nem volt elégséges jogi alapjuk ahhoz, hogy eljárjanak azokban az esetekben, amikor a cégek a működésük során kellemetlen bűzökkel rontották a környékükön lakók életminőségét.

A jogszabály egyebek mellett meghatározza, mi a környezeti zavaró szag (disconfort olfactiv) és rendelkezik arról, miként kell megelőzni a kialakulását, illetve fellépni ellene. Például lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára akár azt is, hogy leállíttassák egy cég működését a szagtörvény megsértése miatt.

Fotó: a nagykárolyi biogáz üzem

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS