„Szex-marxista” támadás alatt áll a keresztény értékrend – állítja a román parlament imacsoportjának alelnöke
Babos Krisztina 2020. június 25. 14:37, utolsó frissítés: 2020. június 26. 16:45A pártokon átívelő, magát vallásosnak és toleránsnak valló csoporttal egyre több román újság foglalkozik, mivel úgy vélik, ez a szervezet áll több, ultrakonzervatív kezdeményezés, például a tanügyi törvény módosítása hátterében. RMDSZ-képviselő is van az együttimádkozó honatyák között, Szabó Ödönt meg is kerestük kérdéseinkkel.
„Neo-marxista támadás érte az utóbbi években az intézményeket és a társadalom alapértékeit. Az egyházakkal kezdődött, majd folytatódott a családdal, most pedig az iskola és a parlament van soron” – írta a napokban Facebook-oldalán Gabriel Leș szatmári PSD-s képviselő, a román parlament ökumenikus imacsoportjának alelnöke. A volt védelmi miniszter, aki korábban Szatmár megye alprefektusi, valamint Szatmárnémeti alpolgármesteri tisztségét is betöltötte, lényegében egy, az Adevărul-ban megjelent írásra reagált ezzel a bejegyzéssel, mely a parlamenti imacsoport kapcsán fogalmazott meg pár kérdést.
Leș szerint ismét osztályharc van, ahogy azt annak idején Karl Marx meghirdette, csak a résztvevők és az uniformisok változtak. „A neo-marxista, pontosabban szex-marxista ideológia szerint az elnyomottak a megszállottak és szexuálisan frusztráltak, az elnyomók pedig a természetes család, a morális oktatás, valamint a felelősségteljes élet hirdetői” – álltja a képviselő, aki szerint a szex-marxisták azért akarják az iskolákba bevezetni a szexuális oktatást, hogy saját táborukat növeljék, a szlogenjük pedig az, hogy „Minden iskola és minden civil szervezet szex-marxistái, egyesüljetek!” Kifejti: a „szex-marxista forradalom” egyik hazai aktivistája és agitátora Liliana Popescu (az Adevărul szerzője), aki új osztályellenségként a román parlament ökumenikus imacsoportját azonosította be.
Az említett ökumenikus, illetve kereszténynek is nevezett imacsoport egyébként 1992 óta működik a román parlamentben, és különböző politikai pártok képviselői alkotják. Tagjai heti rendszerességgel ülnek össze, évente pedig tartanak egy imareggelit, melyre rendszerint több száz meghívottat várnak. Az első parlamenti imacsoport 1953-ban alakult az Egyesült Államokban, azóta pedig számos országban hoztak létre hasonló csoportot. A mozgalom deklarált célja a tolerancia növelése, illetve a politikusok közötti ellenségeskedés és agresszió csökkentése, abból kiindulva, hogy két ember, miután együtt imádkozott, kevésbé hajlamos arra, hogy a másikat durván megtámadja.
Liliana Popescu szerint azonban a romániai parlamenti imacsoport egy olyan, közös elvek és közös érdekek mentén szerveződő informális tömörülés, mely a kereszténység álcája mögé bújva hatalmat akar szerezni. Tagjai különböző politikai pártok listáin jutnak be az országgyűlésbe, a szervezet pedig – bár komoly döntéseket igyekszik befolyásolni – nem vállal felelősséget tevékenysége következményeiért, nem elszámoltatható. Felteszi a kérdést, hogy az imacsoport tagjai mit követnek valójában: annak a politikai pártnak a célkitűzéseit, melynek színeiben mandátumot nyertek, vagy pedig a konzervatív internacionálé elképzeléseit? Az újságíró arra a következtetésre jut, hogy inkább utóbbit.
„Hogyan nyilvánultak meg nálunk? Téves információkat terjesztettek azzal kapcsolatban, hogy mi a homoszexualitás, uszítva a többségi társadalmat azok ellen, akik a többségétől eltérő szexuális orientációval rendelkeznek. Tendenciózusan értelmezett bibliai szövegek propagálásával sokkal inkább terjesztették a gyűlöletet, mint a szeretetet” – íja Popescu. Mint kifejti, szerepet játszott a szervezet a 2018-as népszavazást megelőző kampányban, melynek célja a család alkotmánybeli maghatározásának megváltoztatása volt. Rámutatott továbbá, hogy a tanügyi törvény legutóbbi módosítása mögött is az imacsoport egyik tagja áll.
Amint arról beszámoltunk, a szóban forgó módosítás szerint az iskolákban bevezetendő "szexuális nevelést" átkeresztelték "egészségügyi nevelésre", továbbá opcionálissá tették abban az értelemben, hogy egy gyerek csakis akkor részesülhet ilyen jellegű felvilágosításban, ha ezt a szülei írásban kérik az iskolától. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint emiatt épp azok maradhatnak ki a kiskorúak nem kívánt terhességét megelőzni kívánó kezdeményezésből, akiknek leginkább szükségük lenne erre. Ugyanis kevéssé valószínű, hogy egy olyan szülő benyújt írásbeli kérvényt, aki annyira nem törődik a gyerekével, hogy az jóval a nagykorúsága elérése előtt gyereket szül, akár több alkalommal is. Mint ismeretes, Romániában óriási problémát jelent a kiskorúak terhessége – hivatalos adatok szerint tíz szülésből egy egy esetben kiskorú az anya.
„Amint az utóbbi években láthattuk, a nemzetközi Testvériség (a parlamentek imacsoportjai) hazai tagjai sokkal inkább a konzervatív internacionálé érdekeit követik, mint azokét az emberekét, akik rájuk szavaztak. Egy társadalom nemcsak attól demokratikus, hogy választásokat tartanak. Azoknak, akiket megválasztanak, de facto, hatalmuk is kell legyen alakítani a közpolitikákat. Ha figyelembe vesszük, hogy a Testvériség egyik tagjának sikerült átírnia a tanügyi törvényt a konzervatív forgatókönyv szerint, feltehetjük a kérdést: miféle demokrácia van Romániában?” – írja Popescu, aki szerint az évente megtartott imareggelikre olyan személyiségeket hívnak meg, mint például Oroszország romániai nagykövete, míg az USA-ban tartott imareggelikre mindig hívnak valakit a romániai csoportból is, aki akár Trump elnökkel is találkozhat, aki szintén tagja a hálózatnak.
Mint kifejti, a hazai imacsoportnak olyan befolyásos politikusok is tagjai, mint Titus Corlățean, a szenátus PSD-s alelnöke vagy Robert Sighiatrău, a PNL főtitkára. Sajtóértesülések szerint a szervezet tagjai az imacsoport keretein kívül is tartják egymással a kapcsolatot. Popescu említést tesz a The family című dokumentumfilm-minisorozatról is, mely szerinte információkkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy mennyire kiterjedt és milyen befolyásos ez a hálózat.
Egy, az evz.ro által 2017-ben közölt lista szerint az imacsoportnak 21 képviselő és szenátor a tagja (legalábbis ennyien voltak 3 évvel ezelőtt),a listán pedig a szociáldemokrata és a nemzeti liberális honatyák között találunk egy RMDSZ-est is, Szabó Ödön Bihar megyei képviselőt, alelnöki funkcióban. „Az összes uniós parlamentben működik imacsoport, de nemcsak itt, Európában, az USA-ban és Dél-Koreában is hasonló belső imacsoportba tömörülnek a honatyák. Egyszerű dolgokról szól, a vallások közötti párbeszédet segíti, de megjelenít egyfajta értékrendet is: a keresztény országokban nyilván keresztény értékrendet támogatja, ugyanakkor azonban más vallások képviselőit is meghívjuk az összejövetelekre” – fejtette ki a Transindex érdeklődésére Szabó Ödön, akitől megtudtuk: 2012 óta, amióta bekerült a parlamentbe, tagja az imacsoportnak.
Mint elmondta: ide bárki bekerülhet, és ő is saját jószántából iratkozott be. A tanügyi törvény módosítása kapcsán elmondta: nem tudja, hogy az imacsoport miféle szerepet játszhatott a jogszabály módosításában, mivel ez a járványügyi korlátozások idején zajlott, amikor nem ülhettek össze közös imára. Kijelentette viszont: egyetért a módosítással, miszerint a szülők kell kérjék a szexuális felvilágosítást.
„Nem az állam vállalt gyereket, hanem én. És ha én vállaltam, talán meg kellene engem is kérdezni, hogy a nevelésnek milyen formáját alkalmazzák, ezt nem a beleegyezésem nélkül kell eldönteni” – jelentette ki Szabó, aki szerint Daniel Funeriu, aki a 2011-es oktatási törvényt megírta, az egyik legprogresszívebb jogszabályt alkotta meg, ezt kellene elolvasni és alkalmazni, mert tartalmaz eszközöket a szexuális nevelésre is. A gyerekanyák kapcsán a képviselő elmondta: ez a jelenség egy összetett társadalmi, kulturális probléma, és elsősorban a mélyszegénységgel áll kapcsolatban, ezt kellene csökkenteni, felszámolni.
Mivel Romániában sokan élnek mélyszegénységben, magas a kiskorú anyák aránya is. Hozzátette: az Egyesült Államokban létezik ilyen jellegű oktatás, azonban a gettókban ugyanolyan arányban vannak a gyerekanyák, mint nálunk. Érdeklődésünkre, hogy pontosan mit is fed a „szex-marxista” kifejezés, illetve hogy mit szól alelnök kollégája eszmefuttatásához, elmondta: saját értékrendjét követi, a saját kijelentéseiért felel, és „nem hisz a fundamentalizmusokban”.
„Elmondjuk közösen a miatyánkot a parlamentben, mindenféle kötelezettség nélkül, az emberi kapcsolatok normalizálása a cél. Vannak a csoportban olyan emberek, akikkel sohasem írnék alá közös törvénykezdeményezést, mégis el tudjuk viselni egymást, mert ezt lehetővé teszi a toleranciaküszöbünk” – magyarázta Szabó, aki a szervezet befolyása kapcsán hozzátette: „nem hiszi, hogy túl kellene licitálni az erejét”.
A parlamenti imacsoport egyébként a romaniacurata.ro-nak is szemet szúrt mostanában. A lap, mint írja, kérdéseket tett fel a szenátus, illetve a képviselőház elnökének a szervezet jogállásával kapcsolatban, ugyanis ez hivatalosan nem létezik, ennek ellenére van logója, közleményeket ad ki és eseményeket is szervez a parlament épületében (és a jelek szerint annak költségén). „Ez az ökumenikus imacsoport úgy működik mint egy bejegyzetlen, pártok fölötti párt” – állapítja meg a Romania Curată szerzője, Cristian Ghingheș, ígérve, hogy amint megérkeznek, közzéteszik majd a kérdéseikre kapott válaszokat.
Nyitókép: A 2019-es imareggeli résztvevői a román parlamentben. Forrás: Facebook