2020. július 3. péntekKornél
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Amíg a PNL hanyatlik, addig a „dragneátlanított” PSD a visszatérésre készül

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. június 26. 16:46, utolsó frissítés: 2020. június 29. 12:59

Miközben a nemzeti liberálisok népszerűsége folyamatosan csökken, addig a PSD új vezetőséggel akár a helyhatósági és a parlamenti választások alatt is tarolhat. Illyés Gergely politológust kérdeztük.


Illyés Gergely politológus szerint, ha visszatekintünk a koronavírust megelőző időszakra, senki sem látta előre, hogy a járvány ilyen méreteket ölthet. Az akkori politikai állapot szerint a pártok az idei két választásra készültek: a júliusi helyhatósági és a decemberi parlamenti választásokra. A koronavírus ezt annyiban befolyásolta, hogy a helyhatósági választások időpontja szeptember végére tolódott át. A pártoknak azonban amúgy is a decemberben esedékes parlamenti választás az elsődleges fontosságú, hisz az utóbbi négy év politikai történéseit figyelembe véve a pártok életében a 2016-os parlamenti választások eredménye végig meghatározó volt.

Ez azonban még egy olyan parlamenti ciklusban történt, amelyben kampánytevékenység is zajlott, hisz a csendet időről időre megtörte az államfő és az európai parlamenti (EP) választás. Ez pedig az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségének kedvezett, dacára annak, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a 2016-os parlamenti választások alatt 40 százalékos többségi mandátumot szerzett. A 2020-as parlamenti választást követően viszont semmilyen választás nem lesz már 2024-ig. Éppen ezért a pártok teljes gőzzel készülnek a decemberi parlamenti megmérettetésre, hisz a többségi parlamenti mandátumokat megszerző párt: évekig nagy előnnyel biztosíthatja pozíciót.

Persze, a pártok érdekeltek a városi és megyei tanácsok mandátumaiban is, így a politológus szerint a helyhatósági választás is fontos lesz, főleg, ha a kormánypárt Bukarestben is változást szeretne elérni, de az, hogy ki fogja 2020 után a parlamenti többséget adni, még ennél is fontosabb kérdés.

Forrás: Illyés Gergely politológus Facebook-oldalForrás: Illyés Gergely politológus Facebook-oldal


Jelen helyzetben ugyanis érdekes fejlemények vannak a politikai közéletben. Amíg az eddigi a becslések arról szóltak, hogy a jelenleg kormányon lévő PNL gond nélkül parlamenti többséget fog szerezni a választások során,a koronavírus járvány első hullámának lecsengése után most úgy tűnik, hogy nemcsak a gazdasági és a civil szféra terveit befolyásolta a szükségállapot, majd az azt követő vészhelyzet, hanem a választások kimenetelének lehetséges forgatókönyve is borult a sokféle feszültség miatt terhes időszak miatt.

A PNL hiába rendelkezett a koronavírus előtti időszakban felfelé ívelő népszerűségi mutatókkal, mostanra már meredeken lefelé ível a párt népszerűsége. A politológus emlékeztetett arra is, hogy, a PNL-nek a járvány előtt 40 százalék feletti volt a népszerűségi indexe (45 százalékra is felment), de 32-33 százalékra esett vissza az elmúlt hónapok során. Ez pedig annak is köszönhető, hogy a PNL, minekutána parlamenti összefogással kezdeményezte a szociáldemokrata kormány megbuktatását, a kormányalakítást végül koalíciós partner nélkül lépte meg. Tette ezt annak ellenére, hogy – a PSD-vel szemben – kisebbségi pozícióban van a parlamentben a 2016-os parlamenti választások óta.

A szakember véleménye szerint a PNL-nek két politikai alakulattal vagy tömörüléssel lett volna lehetősége koalícióra lépni: vagy az USR-PLUS pártszövetséggel, ami egy “természetes” koalíció lett volna, vagy pedig az RMDSZ-szel, ami a nemzeti liberálisok számára már csak azért is jó döntés lett volna, mert akkor az USR-t (Mentsétek Meg Romániát Szövetség) nem kellett volna beemelniük a kormányzásba. Az USR és a PNL szavazói bázisa ugyanis nagyon hasonló, legkönyebben egymástól csábíthatnak át szavazókat. Ha valamelyikük népszerűsége csökken, az elvileg a másik pártot erősíti.

via GIPHY



Érdeklődésünkre, hogy ez a népszerűségcsökkenés minek tudható be, Illyés elmondta, hogy a PNL 40 százalék fölött kedveltsége mindenképp irreális számnak számított. Ennek is tudható be, hogy a nemzeti liberálisok nagyon sokáig azzal próbálkoztak, hogy „kierőszakolják” az előrehozott választásokat. De emellett az is látszik, hogy a PNL politikai trendje lefelé mutat, illetve Ludovic Orban miniszterelnök személyes megítélése negatívabb, mint több ellenzéki politikusnak. Mint mondta, most már az is előfordulhat, hogy a PSD akár egyedül, akár a kisebb pártokkal (Pro Románia, ALDE [Liberálisok és Demokraták Szövetsége)] közösen, választási koalícióban, megszerezheti a parlamenti mandátumok többségét a parlamenti választásokon.

A politológus rámutatott: a szociáldemokraták azáltal, hogy a PSD volt elnökének, Liviu Dragneának a vezetése alatt előtérben lévő politikusaikat „nagyon okosan” háttérbe szorították, sikerült megállítaniuk a PSD népszerűségének csökkenését. Ezzel pedig azt is elérhetik, hogy a helyhatósági választások ne csak politikai szempontból legyenek előnyösek számukra, hanem a helyi és megyei önkormányzatok a parlamenti választások előtti mozgósítást, kampányolást is elősegítsék.

Ennek érdekében pedig jelenleg az látható, hogy megalakulni látszik egy PSD-ALDE-Pro Románia hármas választási koalíció. Viszont a PSD a helyhatósági választások alatt akár egyedül, akár az ALDE-vel és a Pro Romániával együtt indulna, mindenképpen eredményes lehet. Reális forgatókönyvként kell kezelni azt a lehetőséget is, hogy csak megyei vagy helyi szintű összefogásokról lesz szó a pártok között. Illyés Gergely szerint Călin Popescu Tăriceanu pártja, az ALDE számára - amely most az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt van -, inkább egy közös indulás lenne kívánatos. A Pro Románia azonban 8-10 százalékos népszerűségi mutatókkal rendelkezik (feltételezhetően Ponta médiaszerepléseinek köszönhetően), így akár a PSD számára a párttal való koalíció már csak azért is megérné, mert a politológus szerint Victor Ponta pártja akár abba a szerepbe is kerülhet, hogy eldöntheti, merre billenti a mérleg nyelvét.

A PSD jelenleg kongresszusra készül, amely során határozat születi arról, hogy milyen vezetéssel vág neki a választásoknak. A párt elnöki tisztségéért induló Marcel Ciolacuval szemben jelenleg fajsúlyosabb politikus nem jelentkezett. Sőt, Ciolacunak egyaránt sikerült kiegyeznie a helyi PSD-s „bárókkal” és a bukaresti mérvadó szociáldemokrata politikusokkal is. Mint kiemelte, Gabriela Firea és Sorin Grindeanu már be is jelentették, hogy nem indulnak a pártelnöki tisztségért, hanem Marcel Ciolacut támogatják. És bár az új vezetőség sorsa, így Marcel Ciolacu tisztségben maradása is a választási eredményektől függ majd, Illyés úgy látja a PSD-nek sikerült „dragneátlanítania” magát. Ami pedig azzal jár, hogy már nem működik annyira velük szemben az a fajta hangulatkeltés, amely Liviu Dragnea idejében még működött. Ezt pedig nyilván érzékeli a PNL és Klaus Johannis is, így Illyés azt mondja, csak remélni tudja, hogy a korrupció után nem a „magyar barátság” lesz az, amit megpróbálnak az ellenzéki pártok a PSD-re rásütni.

„Úgy tűnik, a PSD összerántotta magát! Tehát, amíg év elején az volt az egyértelmű, hogy a PNL lesz kormányon a választások után – pláne úgy, hogy Klaus Johannis is őket preferálja –, addig most már egyáltalán nem biztos, hogy ez nekik összejöhet. Főleg úgy, hogy PNL népszerűségi mutatói lefelé mutatnak, illetve a nyilatkozataikból úgy látszik, hogy tényleg nem akarják a nyugdíjemelést megejteni, ami a népszerűségükre eléggé negatívan fog hatni” –– állapította meg Illyés Gergely politológus.

Legutóbb a PNL, ellenzéki pozícióban a gyermeknevelési pótlékot, a PSD pedig a nyugdíjemelést tűzte zászlajára (mielőtt a Dăncilă-kormány megbukott volna). Ezekre törvényes keret is született, de amennyire jól hangzanak ezek az ígéretek, annyira nem kívánatosak a mindenkori kormány számára. A nemzeti liberálisok jelenleg költségvetési hiányra és a koronavírus okozta helyzetre hivatkozva vonakodnak a nyugdíjak emelésétől és a gyermeknevelési pótlék megduplázásától, ez azonban az ellenzék malmára hajtja a vizet, így ez még a PNL Achilles-sarka is lehet.

Illyés szerint noha a gyermeknevelési pótlék megduplázását anno még a PNL kezdeményezte ellenzéki pozícióból, az indítvány visszafelé sült el, mert közben kormányra léptek, így aztán ezt a témát a már az ellenzékbe került PSD vállalta fel. A 40 százalékos nyugdíjemelés viszont a PSD ígérete volt, de miután a PNL váltotta, azóta a liberálisokon kérik számon. A PNL viszont úgy tűnik, hogy nem hajlik arra, hogy a gyermeknevelési pótlékot megduplázza, vagy a 40 százalékos nyugdíjemelést meglépje, ami viszont további népszerűség-vesztéssel jár számára.

A politológus a jelen politikai helyzet fonákságát abban látja, hogy egy olyan párt kormányoz, amelynek 20 százalékos parlamenti támogatottsága van. Ha a Nemzeti Liberális Pártnak többsége lenne a két házban, akkor egész egyszerűen megváltoztatnák a nyugdíjemelésről és a gyermeknevelési pótlék megduplázásáról szóló törvényt, de az Orban-kormánynak nincs meg az ehhez szükséges többsége. Ez pedig már önmagában egy „faramuci” helyzet, hisz egy olyan párt próbál kormányozni (az államelnökkel együtt), amely a parlamenti többségnek a közelében sincs. Ugyanakkor a PNL kompromisszumot sem próbál kötni a többi párttal annak érdekében, hogy egy döntés mögé parlamenti többséget állítson. Helyette különböző jogi eszközökkel próbálják az éppen aktuális akaratukat „áterőltetni”.

A Politico adatai alapján. Forrás: https://www.politico.eu/europe-poll-of-polls/romania/, letöltés: 2020. 06. 26. 10:15A Politico adatai alapján. Forrás: https://www.politico.eu/europe-poll-of-polls/romania/, letöltés: 2020. 06. 26. 10:15


„Azt gondolom, hogy ez nem demokratikus, és nem is felel meg teljesen az alkotmány szellemének. (...) Amennyiben valamelyik párt átveszi a kormányzást, akkor vállaljon felelősséget mindenért. Ehelyett azonban folyamatosan visszamutogat: »De hát, nincs parlamenti többségünk!« - Tudták, hogy nem lesz parlamenti többségük, akkor hogyan képzelték el ezt az egészet?” – hívta fel a figyelmet a politológus. Hozzátette, ezeknek a törvényeknek a gyakorlati alkalmazása inkább a politikai akarat hiányáról árulkodik, mintsem az anyagi keretek biztosításának lehetőségéről. Románia ugyanis meredeken hitelfelvételből él: 2019 elején az államadósság 35 százaléka volt a GDP-nek, ami 2020 végére akár 50 százalék fölé is mehet. Ez azonban gazdasági szempontból nem befolyásolná annak a lehetőséget, hogy biztosítani tudja a gyereknevelési pótlék megduplázást, vagy a nyugdíjak növelését.

Illyés elmondása szerint most egyébként rengeteg pénz áll az ország rendelkezésére, mert az Európai Unió megengedte, hogy a megmaradt kohéziós forrásokat felhasználják az egészségügyi rendszer a fejlesztésére. A kérdés inkább az, hogy az államigazgatás tud-e élni ezzel a lehetőséggel, mert szerinte folyamatosan az történik, hogy még a rendelkezésre álló pénzt sem tudják elkölteni. Ilyen körülmények között pedig nem lehet arról beszélni, hogy mire nincs pénz, hisz, amire volna keret, azt pártszínektől függetlenül egyik párt sem képes a megfelelő módon befektetni.

„Nagyon reménykedek abban, hogy a választások után a következő négy év nem arról fog szólni, hogy egy kisebbségben lévő párt, hogyan próbálja parlament nélkül irányítani az országot. Legyen egy világos parlamenti többség, még akkor is, ha ez nem felel meg az államfőnek. De lehet, hogy egy olyan parlamenti többség lesz, amellyel együtt tud működni, és akkor felelősséget kell vállalniuk a döntéseikért” – részletezte Illyés Gergely politológus.

Szerinte arra lenne szükség Romániában, hogy világos felhatalmazással bíró kormány legyen, amely tud négy éves programban gondolkodni és el tud jutni egyik pontból a másikba, mert úgy, hogy évente megkérdőjeleződik az épp döntéshozó kormány legitimitása, vagy megbuknak kormányok, megbuknak politikusok, nehéz előre tervezni, arról nem is beszélve, hogy még négy év is kevés lenne nagy változásoknak a végrehajtására.

Érdeklődésünkre, hogy valós lépésnek tartja-e a speciális nyugdíjak jogszabályának módosítását, amelyet a PSD, a PNL és az USR közös módosító javaslatai alapján közel egyöntetűen döntőházként szavazott meg a képviselőház, illetve mit gondol a nép ügyvédjét ért támadásokról, amiért a speciális nyugdíjak jogszabályának módosítását alkotmányellenesnek találta, a politológus elmondta, hogy a jogszabálymódosításban hagyott alkotmányellenes tíz pont szándékos hibaként értékelhető. Jelenleg ugyanis a romániai pártok körében nincs valódi akarat arra vonatkozóan, hogy ezt a kérdést rendezzék. A politikai és államigazgatási elit számára ezek a speciális nyugdíjak nagyon jól jönnek.

A választási évvel magyarázható az, hogy ismét napirendre tűzték a speciális nyugdíjak témáját, és megpróbálja mindegyik párt bebizonyítani, hogy ő ellenzi a legjobban a túzottan magas különleges juttatásokat. De egyrészt olyan szabályozást fogadnak el, ami jogilag támadható, másrészt hogyha megfigyeljük ezt a legutóbb megszavazott módosítást – magyarzta a szakember –, akkor ez a hétezer lej feletti speciális nyugdíjakat adóztatja meg nagyon. Az alatt tulajdonképpen elhanyagolható az adó értéke. Ha megnézzük, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok mekkora juttatásban részesülnek, akkor az látszik, hogy csak a négy mandátumot kitöltött honatyák kaphatnak magasabb összeget, mint az alsó határként megszabott 7000 lej. Csak őket érintheti kényelmetlenül az esetlegesen elfogadott határozat, de kevesen vannak ebben a helyzetben, legtöbbjük két, három mandátumos karriert tudhat magáénak.

Illyés szerint a speciális nyugdíjak kérdése leginkább a bírói kart érinti, és ez látszik is, hiszen a legfelsőbb bíróság támadta meg, illetve az Óvások Elbírálásának Országos Tanácsa (CNSC) az ombudsmanon kívül. A parlamenti képviselők pedig örülnek, mert majdnem egyöntetűen, döntő házként szavazták meg, viszont azt is látni kell, hogy jelenlegi formájában a képviselők speciális nyugdíjára nem is igazán, vagy csak kevéssé van hatással a jogszabály módosítása. „Tehát, nagyon trükkösen fogadták el, de még ebbe is nyilván elrejtettek olyan hibákat, hogy a leginkább sértve, vagy az érdekeit sértő bírói kar támadja meg, és lehessen akkor azt mondani, hogy a bírói kar az, aki gáncsot vet miközben a politikusok ezt a nagy áldozatot meghozták” – mutatott rá a politológus.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS