2020. szeptember 22. keddMóric
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sokáig együtt fogunk még élni a járvánnyal, ami sokak szerint nem is létezik

szerk. 2020. június 30. 13:51, utolsó frissítés: 2020. július 01. 11:44

Az Erdélyi Online Monitor felmérés eredményei szerint a romániai magyarok körében nagyon magas a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság és a frusztráció.


Az Erdélyi Online Monitor felmérés a romániai magyaroknak a járványhelyzetről, a gazdasági helyzetről, a kormány intézkedéseiről, a közhangulatról és a lakossági problémákról való vélekedéseit mérte fel. A kutatás kitért a román-magyar viszony értékelésére, illetve a külföldi munkavállalásra is.

A kutatást Barna Gergő szociológus vezetésével a kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette el. Az online kérdőívre valamivel több mint 3000 válasz érkezett június 5–17. között, így bár az eredmények nem reprezentatívak, megalapozott becsléseket mutatnak. A kutatás szervezői jelezték, hogy a társadalmi jelenségek változásainak megragadása érdekében, több eredményt összevetettek a korábbi – áprilisi – Erdélystat felmérés eredményeivel is.

Ehhez hozzátehetjük, hogy a kép további árnyalatokkal bővül, ha figyelembe vesszük a májusban közölt Sapientia - EMTE Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóközpontjának eredményeit, illetve a Valláskutató Intézet ugyancsak májusban közölt adatait, amelyek az erdélyi magyar vallásosságra vonatkoznak.

Az Online Erdélyi Monitor kutatásainak fő következtetései szerint a romániai magyarság körében:


- a gazdasági félelmek jelentősen meghaladják az egészségügyi aggodalmakat
- a vírusról, a járványról való közvélekedés megosztó: egyeseknek egészségügyi, másoknak gazdasági kockázatot jelent, míg megint mások szerint csak kitaláció, koholmány az egész
- nagyon magas a kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenség, mind egészségügyi, mind pedig gazdasági szempontból
- a közhangulat rendkívül pesszimista, az erdélyi magyarok nem voltak ennyire borúlátóak az elmúlt évtizedben
- a román-magyar etnikumközi kapcsolatok is nagy valószínűséggel a mélyponton vannak.



A járványhelyzet megítélése

A Covid-19 világjárvánnyal a közvetlen egészségügyi érintettség továbbra is alacsony, a válaszadók alig 3 százaléka számolt be arról, hogy személyesen vagy családtagjai, közeli ismerősei megbetegedtek volna a koronavírustól. Ebből a szempontból érthető, hogy a fertőzéstől való félelem enyhén csökkent áprilishoz képest. Azok aránya, akik valószínűnek tartják, hogy elkapják a betegséget, 22-ről 16 százalékra mérséklődött. A többség, a válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik, 11 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart ebben a kérdésben állást foglalni.

A járvány jövőbeni lefolyását tekintve a válaszadók relatív többsége (32 százaléka) szerint hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, amíg oltás nem lesz. Nagyon jelentős viszont a kétkedők aránya is, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését. A válaszadók 29 százaléka szerint „nincs is járvány, koholmány, kitaláció az egész”.



Gazdaság

Az eredmények szerint a járvány negatív gazdasági hatásai is enyhén mérséklődtek, az idén februárban foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka ismét dolgozott májusban, ez jelentős előrelépés az áprilisi 63 százalékhoz képest. Májusban a válaszadók 10 százaléka volt munkanélküli vagy kényszerszabadságon levő.



Viszont továbbra is nagyon magas, 61 százalékos azok aránya, akik szerint a saját pénzügyi helyzetük romlani fog a járvány miatt (áprilisban 65 százalék vélekedett így). Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági félelmek jelentősen meghaladják az egészségügyi aggodalmakat.




Hatósági intézkedések

A kormány járványügyi intézkedéseivel a válaszadók túlnyomó többsége elégedetlen. Az egészségügyi helyzet kezelésének mikéntjével 71, a gazdasági intézkedésekkel 82 százalék elégedetlen. Ez abból a szempontból érdekes, hogy az április elején, a vészhelyzet idején a hasonló módszertannal készült kutatásuk során a válaszadók igen magas aránya, 68 százaléka még egyetértett a kormány intézkedéseivel, illetve 81 százalékuk magukkal a kijárási korlátozásokkal.

A közvélemény radikális megváltozása valószínűleg több tényező együttes hatásának köszönhető. Egyrészt a járvány egészségügyi hatásai alacsony szinten maradtak Romániában (akárcsak a Kelet-Közép Európa más országaiban is). Másrészt a negatív gazdasági következmények felülírták a relatív enyhének bizonyult egészségügyi hatásokat. A fenyegetés elmúlásával csökkent a bezártság és a szabad mozgás korlátozásának elfogadottsága, jelentősen nőtt a frusztráció a megszorításokkal szemben. A hatalmi intézkedések ma már túlzottnak, alaptalannak tűnnek. Ez nem más, mint a hatékony óvintézkedések paradoxonja: a sikeres korlátozások visszatekintve szükségtelennek látszanak. Harmadrészt a kormány tevékenysége és kommunikációja sok esetben kaotikus és ellentmondásos volt, a járványügyi helyzet javulásával kiújult politikai csatározások ezt tovább erősítették.



Ezzel kapcsolatban az elemzés készítői fontosnak tartották megjegyezni, hogy az adatfelvétel egybeesett a járvány első hullámvölgyével. A felmérés indításakor, 2020. június 5-8. között csökkent az aktív esetek száma (4689-ról 4444-re), majd ezt követően ismét emelkedni kezdett, 17-én már 5192 aktív fertőzött volt. A járvány további dinamikája akár rövid távon is felülírhatja a jelenlegi közvélekedéseket.

Általános hangulat, lakossági problémák

A közhangulat nagyon pesszimista, az erdélyi magyarok nagy valószínűséggel nem voltak ennyire borúlátóak az elmúlt évtizedben. A válaszadók csupán 4 százaléka szerint tart Románia jó irányba, a pesszimisták aránya 83, a bizonytalanoké pedig 13 százalék.



Jelenlegi életkörülményeikkel a lakosság mintegy fele elégedett, a másik fele elégedetlen. A jövőre nézve 12 százalék gondolja azt, hogy jobban, 30 százalék pedig, hogy rosszabbul fog élni egy év múlva. A válaszadók relatív többsége nem számít változásra életkörülményei tekintetében.



Arra a kérdésre, hogy Románia milyen problémákkal szembesül jelenleg, a legtöbben a korrupciót jelölték meg: a válaszadók 46 százaléka. Ezt a gazdasági jellegű aggodalmak követik (áremelkedés, megélhetés költsége, munkanélküliség, a nyugdíjak helyzete). Továbbá kiemelkedő az egészségügyi és szociális biztonságot (21 százalék), illetve az oktatási rendszer problémáit említők aránya (13 százalék).

Román-magyar viszonyok

A román-magyar etnikumközi kapcsolatok is nagy valószínűséggel a mélyponton vannak a kutatás eredményei szerint. A válaszadók csupán 13 százaléka szerint tekinthető együttműködésesnek Romániában a román–magyar viszony, és mintegy 60 százalékuk konfliktusosnak véli azt.



A válaszadók egyötöde szerint a kölcsönös érdektelenség fogalmával írhatók le leginkább a román–magyar kapcsolatok, illetve 7 százalék tudott vagy nem kívánt válaszolni erre a kérdésre.

Az Erdélyi Online Monitor jelentése itt elérhető teljes egészében.

A kolozsváriak véleménye a járványról és az hatósági intézkedésekről:


Nyitókép: Gozner Gertud

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS