2020. aug. 9. vasárnapEmőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nacionalista volt Kovászna megyei prefektus és politikai kalandor exrendőr is a CNCD új tagja

2020. július 02. 16:37, utolsó frissítés: 16:40

Horia Grama nem egyszer került már be a hírekbe a magyar jelképek kifogásolása miatt. Összeszedtük, mit kell tudni róluk.


Kedden a képviselőház és a szenátus együttes ülésén megszavazták az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) igazgatótanácsának új összetételét. Idén a kilenctagú testület hét új tagjáról szavazhattak, hat teljes (ötéves) és egy részleges (kétéves) mandátum sorsáról döntöttek a honatyák.

Mind a hat tag, akinek lejárt az ötéves mandátuma, pályázott újabb megbízatásra, de hárman - köztük a CNCD eddigi alelnöke - nem jutottak be a testületbe. A megüresedett helyekre a honatyák összesen 23 jelöltről szavazhattak, köztük például a testületet korábban vezető Asztalos Csabáról (288 támogató, 34 ellenszavazatot kapott) is, aki maradhatott az igazgatótanács tagja, és azóta az igazgatótanács szerdai alakuló ülésén a tagok már újra is választották a testület elnökének. Asztalos mellett visszaválasztotta a parlament a testületbe: Cristian Iurat (PNL), Mariana Moțut (PNL) és Claudia-Sorina Popát (PNL).

A magyar sajtó leginkább a magyarellenes kirohanásairól és pereiről elhíresült Dan Tanasă kimaradását jegyezte meg, aki idén ismét pályázott tagságra, mondván, a székelyföldi románokat érő "hátrányos megkülönböztetés" elleni harcban a CNCD-tagságra feljogosító érdemeket szerzett. A szavazáson 42-en támogatták és 280-an voksoltak ellene. Dan Tanasă kimaradása viszont egy kicsit elvonta a figyelmet a három újonnan tagnak választott jelöltről, akik közül egyesek nem biztos, hogy nagyon elmaradnak az elhíresült bloggertől. Új tagja az igazgatótanácsnak Horia Grama (PSD) volt Kovászna megyei prefektus, Adrian Diaconu (PSD) szenátor, illetve Catalina Olteanu (USR) emberi jogi aktivista.

A Fehér megyei származású Horia Grama az egyetem elvégzése után 1988-ban helyezték a köpeci bányavállalthoz mérnöknek, így került Kovászna megyébe. A forradalom után hamar kapcsolatba került a politikával. Önéletrajza szerint 1993-ban választották a PSD Kovászna megyei szervezete alelnökének, 2001-ben első alelnök lett, míg 2006-ban már a szervezet elnöke. Így választották meg a 2008-as parlamenti választásokon a PSD Kovászna megyei képviselőjének, majd 2012-ben újrázott. 2016-ban már nem került vissza a törvényhozásba, helyette a radioaktív hulladékokkal foglalkozó ügynökséget vezette, ahonnan a CNCD elnökségére pályázva mondott le. Horia Grama 2001-2005 között, a Nastase-kormány idején vezette Kovászna megye prefektusi hivatalát is. Tehát szép hosszú politikai előélete van, amiből nyilván a prefektusi időszaka ez egyik legaktívabb.


Például prefektusként felszólította a megye közintézményeinek vezetőit, hogy tanulják meg a nemzeti himnuszt. Az intézmények vezetőinek küldött körlevélhez mellékelte a himnusz négy szakaszát is, annak érdekében, hogy a címzettek "képesek legyenek" azokat elénekelni hivatalos ünnepségek alkalmával. Előfordult, hogy azzal dicsekedett, december elsejére piros-sárga-kék trikolórokkal tűzette tele a megyeszékhelyet (ez nem biztos, mert több más helyi politikus is állította, hogy az övé az érdem.) Ehhez képest a román sajtó épp amiatt cikizte, hogy helyesírási hibát vétett a CNCD tagságra benyújtott pályázatában.

A magyar feliratokkal is meggyűlt a baja prefektusként, például levetette a kétnyelvű (magyar és román) feliratot a kormányhivatal épületéről, és csak akkor akarta visszahelyezni, ha a román közösség szimbólumait is beveszik a megye címerébe (mert természetesen azzal sem volt teljesen megelégedve). Végül a PSD és RMDSZ között kötött országos protokollum aláírása után a közigazgatási miniszter kifejezett kérésére tette csak vissza a kétnyelvű tábla a prefektúra bejáratára. És ellenezte az RMDSZ azon kezdeményezését is, hogy magyar helységnévtáblákat helyezzenek ki az vasútállomások épületére.

Rendesen meggyűlt a baja az RMDSZ-es polgármesterekkel. Például Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy akkori polgármesterét 100 millió lejre büntette meg a prefektusi hivatal, mert a városháza tetejéről eltávolította a román nemzeti lobogót. Grama azt ígérte a polgármesternek, érvényét veszíti a büntetés, ha a zászló visszakerül a helyére, és amikor ez megtörtént, már azt mondta, hogy csak a bíróságnak van joga visszavonni a bírságot. Etnikai diszkriminációval is vádolta a sepsiszentgyörgyi városi tanácsot, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy román nemzetiségű sem részesült a Pro Urbe díjban. Sőt, az városi tanács döntését a bíróságon is megtámadta, amely végül másodfokon a Pro Urbe-díjak visszavonására kötelezte az önkormányzatot.

Összeakaszkodott az RMDSZ-es polgármesterekkel a földtörvény alkalmazása miatt is, mert szerinte azok nem haladtak a megfelelő ütemben. Azzal fenyegette Barót, Bacon, Bölön, Lemhény, Málnás, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Vargyas és Zágon polgármesterét, hogy búcsút mondhatnak a tisztségüknek, ha nem gyorsítják meg a folyamatot. Közben természetesen a PSD polgármestereit, akik szándékosan akadályozzák a tulajdon-visszaszolgáltatást az általuk vezetett településen élő magyaroknak, nem foglalkozott. Emiatt Grama leváltását is kérték.

Nem csak az RMDSZ politikusaival akaszkodott rendszeresen össze, támadta a Székely Nemzeti Tanácsot, illetve az autonómiatervezetét is. Például a brassói fellebbviteli bírósághoz fordult kivizsgálásért, mert szerinte az SZNT nem működik törvényesen, és azért is kell vizsgálni, mert a szervezői a lakosságot szeparatizmusra biztatják. Kormánybiztossága idején rendszeresek voltak a hírek, amelyek a székelyföldi autonómia ügyében tervezett népszavazások akadályozásáról szóltak. Bírsággal fenyegeti az autonómia-párti megyei tanácsosokat, a községek tanácshatározatait támadta, de még a Székelyföld határát jelző táblák kihelyezését is ellenezte, törvénytelennek tartotta.

A 2008-as képviselőnek történő választása környékén már kevesebbet szerepelt a hírekben. A kampányban egy említésre méltó nyilatkozata volt, amiben azt állította, hogy az iskolák szétválasztása vezetett oda, hogy a magyar gyerekek nem tudják megfelelően elsajátítani a román nyelvet. Azt állította, az RMDSZ szeparatista politikájának köszönhető az, hogy nincsen elég szakképzett romántanár az iskolákban. Szerinte a magyar tannyelvű osztályokban több román nyelv és irodalom órára lenne szükség ahhoz, hogy megtanuljanak rendesen románul a diákok. A megválasztása után a Mikó-ügyben volt egy jelentősebb megszólása, amelyben arra kérte a Legfelső Bírói Tanácsot, lépjen fel az ellen a "nyomás" ellen, amelyet szerinte a magyar politikusok gyakorolnak az igazságszolgáltatásra a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tulajdonjoga ügyében.

"Felmerül a kérdés, miért biztatja az RMDSZ polgári engedetlenségre az embereket, amikor az ítélet megfellebbezhető? Ha léteznek jogi érvek, amelyek azt támasztják alá, hogy ez az iskolaépület a református egyházé, mire való a tüntetés? Valószínűleg nincsenek bizonyítékaik a fellebbezéshez, ezért próbálnak nyomást gyakorolni a bíróságra" - mondta 2012-ben az Igazság Napja néven ismert nagygyűléssel kapcsolatban az akkor PSD-s képviselő. Grama akkor azt mondta, "megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok" léteznek arra vonatkozóan, hogy az iskolaépület közadakozásból épült, tehát a helyi közösség tulajdona. A parlamenti tevékenysége sem feltétlen tükrözi, hogy bőszen érdeklődne a nemzeti kisebbségek jogai iránt, elsősorban gazdasági, privatizációs bizottságokban szerepelt. Első mandátuma alatt többször is volt titkára a bizottságnak, majd a második mandátuma során egy évig elnöke is volt. Egyetlen aktivitás, ami a területhez köti az, hogy 2011-2012 között tagja volt a képviselőház emberjogi, vallási és nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó bizottságnak.

Horia Grama mellett pozitívumként leginkább azt lehet felhozni, hogy nem politikai szempontból legalább "csapodár": közel harminc éve tagja a Szociáldemokrata Pártnak. Ugyanakkor - és ez szintén pozitívum - nem merült fel soha a neve korrupciós ügyekkel kapcsolatban. Nem úgy a PSD másik jelöltjének, Adrian Diaconu szenátornak, aki már első blikkre igazi politikai kalandornak tűnik. Az önéletrajza szerint a forradalom után rendőrnek tanult, majd 1994-2003 között a Temes Megyei Rendőrkapitányság munkatársa volt, majd évekig egy őrzővédő vállalat igazgatója volt. A politikai pályafutását 2003-ban kezdte a Demokrata Pártban (PD), majd a Dan Diaconescu által alapított PPDD-ben folytatta 2012-től (a megyei elnöke is volt), amelynek hanyatlásával 2014-ben átlépett a Gabriel Oprea nevével fémjelezett Románia Haladásért Országos Szövetségbe (UNPR), ahonnan végül 2016-ban a Szociáldemokrata Pártba. 2012-ben lett tagja a törvényhozásnak, a PPDD Temes megyei képviselőjének választották, majd 2016-ban pedig a PSD Temes megyei szenátora lett.

A múltja sem teljesen fedhetetlent az egykori rendőrnek. A román sajtó szerint lopott gépkocsik értékesítésének a segítése amiatt indult ellene eljárás, de 2014-ben felmentették az ügyben az új büntetőtörvénykönyv kedvezőbb feltételinek hatályba léptetése, illetve elévülés miatt. Akkor már egy 15 éve húzódó történetről volt szó. A román sajtó ezen kívül nem nagyon jegyez meg semmilyen hangos és hangzatos nyilatkozatot a politikussal kapcsolatban. Miután kiderült, hogy őt jelöli a PSD a CNCD igazgatótanácsának egyik posztjára, leginkább azzal kapcsolatban került elő a neve, hogy (PSD-s társaival egyetemben) megszavazta a genderelmélet oktatásának betiltását szorgalmazó törvényt. Egyébként a törvényhozási tevékenységét figyelve nem nagyon merült fel, hogy érdekelne a kisebbségvédelem vagy az emberi jogok. Képviselőként az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottságnak, illetve költségvetési bizottságnak volt tagja, míg szenátorként a jogi, illetve európai ügyek bizottságában volt benne.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS