2020. aug. 15. szombatMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat: írásbeli megkereséssel élünk a LIDL üzletlánc fele

B. D. T. B. D. T. 2020. július 03. 16:13, utolsó frissítés: 16:13

Egyértelműen törvénytelen, diszkriminatív, sértő és alkotmányellenes volt a magyar alkalmazottakkal szembeni bánásmód - reagált cikkünkre a jogvédelmi szolgálat.


A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat lépni fog a magyar alkalmazottakkal szembeni diszkrimináció ügyében - közölte a Transindex megkeresésére Benkő Erika, a sepsiszentgyörgyi székhelyű jogvédelmi szolgálat igazgatója.

Előző cikkünkben egy - általunk meg nem nevezett - multinacionális cég székelyföldi áruházában dolgozott kasszások meséltek arról, milyen volt egy nacionalista érzelmektől fűtött helyi üzletvezető irányítása alatt beosztottként dolgozni; többek közt rájuk szólt, hogy beszéljenek egymás között és a vásárlókkal is románul.

"A LIDL Románia esetében az elmúlt hónapban is volt egy megkeresésünk, amikor egy személy arra panaszkodott, hogy a sepsiszentgyörgyi üzletben verbális sérelem érte, mert magyarul beszélt. Levelet küldtünk a LIDL Románia vezetőségének, akik válaszukban azt állították, nem történt semmi hasonló eset. Mivel a panaszos nem vállalta kilétét, nem tudtunk továbblépni az ügyben" - idézte fel Benkő Erika azt az esetet, amikor a sepsiszentgyörgyi Lidl-ben egy pénztáros ráförmedt egy idős magyar bácsira, hogy meg kell tanulni az állam nyelvét.

Hasonló esetekben először az adott intézményt kérik fel belső vizsgálatra, ha ez nem jár eredménnyel, panaszt tesznek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, a Munkaügyi Felügyelőségnél (ITM), illetve, amennyiben ezek az állami intézmények nem járnak el az ügyben, akkor a Nép Ügyvédjénél panaszolják be az adott állami intézményt.


Törvényellenes és diszkriminatív, ami a magyar kasszásokkal történt

"A tény, hogy az üzletvezető december 1-jén rá akarta kényszeríteni a magyar alkalmazottakra, hogy énekeljék a "Noi suntem romani" című éneket, teljes mértékben törvényellenes és diszkriminatív tettnek minősül" - szögezte le válaszában Benkő Erika.

A két volt alkalmazott által elmesélt visszaélések mindegyike törvénysértő és diszkriminatív. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat válaszában listázza, pontosan milyen romániai jogszabályokat hagytak figyelmen kívül az őket diszkrimináló és megalázó feletteseik:

- a 137/2000-es Kormányrendelet 15. cikkelye alapján, amely a mindennemű diszkrimináció megelőzésére és büntetésére vonatkozik, sérült a magyar alkalmazottak személyes méltósághoz való joga, azáltal, hogy egymás között nem használhatják anyanyelvüket;

- a 137/2000-es Kormányrendelet 2. cikkelye alapján diszkriminációnak számít bármilyen megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy előnyben részesítés faji, nemzetiségi, etnikai, nyelvi, vallási, társadalmi hovatartozás, nemi vonzalom, valamint valamely hátrányos csoportba való tartozás alapján, vagy bármely más kritérium alapján, amelynek az a célja vagy hatása, hogy korlátozza vagy eltörölje a törvény által elismert emberi jogok és a szabadságjogok egyenlő feltételek mellett történő gyakorlását a politika, a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a közélet valamennyi területén.

- az Alkotmány 6. cikkelye, amely az identitáshoz való jogról szól, meghatározza, hogy az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának megtartását, fejlesztését és kifejezését célzó állami védő intézkedéseknek meg kell felelniük az egyenlőség és a diszkrimináció tilalma elveinek a többi román állampolgárhoz viszonyítva;

- az Alkotmány 16. cikkelye kimondja a jogegyenlőségre vonatkozóan, hogy az állampolgárok kiváltságok és diszkrimináció nélkül egyenlők a törvény és a közigazgatások előtt;

- a Munkatörvénykönyv 5. cikkelyének 2. alpontja szerint tilos bármilyen nemű megkülönböztetést tenni az alkalmazottak között;

- a Munkatörvénykönyv 39. cikkelye szerint az alkalmazottnak joga van a méltósághoz.

A fent idézett romániai jogszabályok mellett ott van még az egyenlő bánásmódhoz való jogról szóló 78/2000/EK irányelv, amely a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szól, és meghatározza, hogy tilos a mindennemű diszkrimináció gyakorlása. Az EU-s rendelkezés kifejti, hogy a munkáltatóknak nem szabadna diszkriminálniuk a munkahelyen, és az alkalmazottaknak joguk van a diszkriminációmentességhez. Ezen felül természetesen Romániának több nemzetközi vállalása is van, ilyen pl. a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelynek 13. cikkelyének 1 pontja szintén szavatolja a kisebbségi nyelvhasználatot a gazdasági életben is.

Mindezek alapján egyértelműen törvénytelen és diszkriminatív, sértő és alkotmányellenes az üzletvezető által tanúsított magatartás - vonja le a következtetést a jogvédő szervezet.

Lehetséges-e olyan eset, amikor jogosan szólítják meg a magyar alkalmazottakat, hogy egymás között se beszéljenek magyarul?

Ha a cég aktivitásából fakadóan a munkanyelv kötelezően a román, akkor a munkáltató megteheti azt, hogy kötelezi a munkavállalót arra, hogy a munkavégzés során bizonyos feladatoknál a román nyelvet használja, pl. hivatalos iratok kitöltése, írásos levelezés, hivatalos szervek előtt történő eljárás stb.

Ám még ekkor sem kötelezheti arra az alkalmazottakat, hogy az ügyfélszolgálat során ne használják anyanyelvüket vagy a személyes, munkától eltérő dolgokat is románul beszéljék meg a környezetükben lévő magyar anyanyelvű munkatársaikkal, mert ez méltóságukban, identitásukban és a kifejezés szabadságában sérti őket. Amennyiben egy személyt ilyen jellegű sérelem ér, több helyre is panaszt tehet, ilyen az Országos Diszkriminációellenes Tanács, a Munkaügyi Felügyelőség (ITM) és, ha utóbbi nem jár el az ügyben, akkor azt a Nép Ügyvédjénél lehet bepanaszolni - vázolta a jogorvoslat lehetőségének lépcsőfokait Benkő Erika.

"A civil társadalom talán leghatékonyabb módszere az lehet, ha bojkottálják az adott kereskedelmi céget, ahol a magyar alkalmazottakat, vásárlókat anyanyelvük miatt diszkriminálják. Fogyasztókként van lehetőségünk, kikényszeríthetjük, hogy legyen kétnyelvű felirat, magyar ügyfélszolgálat. A nyelvhasználat szabályozása Romániában nagyrészt rugalmas. Az állam nem szól bele abba, hogy magyarul is hirdetnek, dolgoznak, csak arra figyel, hogy románul is megtegyék azt. Meg kellene értetni a többséghez tartozó cégtulajdonosokkal, hogy a kétnyelvűsítés nemcsak azért fontos egy kisebbséginek, mert nő a komfortérzete, ha például belép egy üzletbe, ahol az anyanyelvén is kommunikálnak, hanem azért is, mert ez munkahelyeket is létesít a magyar emberek számára, és felértékeli a nyelvtudásukat a munkaerőpiacon" - írta Benkő Erika.

Egy diszkriminatív jellegű ügy kapcsán a jogorvoslatot egy munkajogi bírósági per indítása, a Diszkriminációellenes Tanácshoz tett panasz, vagy a Munkaügyi Felügyelőségnél (ITM) való bepanaszolás jelentheti. Ha pedig bizonyíthatóan egy ilyen ügy miatt elveszíti valaki a munkahelyét, az már újabb bűncselekmény, ott újabb per következhet.

A hasonló diszkriminatív esetek jogorvoslatát a jövőben az újonnan elfogadott törvénytervezet képezheti, amely kifejti, hogy tilos elbocsátani vagy diszkriminálni/megkülönböztetni az alkalmazottakat, faji, nemzetiségi, etnikai hovatartozás, szín, nyelv, vallás, társadalmi eredet, genetikai tulajdonságok, nem, szexuális irányultság, életkor, fogyatékosság, krónikus betegség, nem fertőző betegség, HIV-fertőzés, politikai nézet, családi helyzet, szakszervezeti tagság alapján. A rendelkezés megszegése 1000 lejtől 20.000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetendő.

Mi a teendő, ha az alkalmazott úgymond titoktartási nyilatkozatot írt alá (hogy nem beszélhet "cégtitkokról" még felmondása után sem)?

"A Munkatörvénykönyv 26. cikkelye a titoktartási nyilatkozatra vonatkozóan kifejti, hogy a felek megállapodnak abban, hogy az egyéni munkaszerződés során és annak megszűnését követően nem továbbítanak olyan adatokat vagy információkat, amelyek a belső szerződéses szabályokban vannak meghatározva, valamint a kollektív munkaszerződésekben vagy az egyéni munkaszerződések által vannak meghatározva. A Munkatörvénykönyv 26. cikkelyének 2. alpontja pontosít azt illetően, hogy abban az esetben, ha valamelyik fél nem tartja be a titoktartási nyilatkozat előírásait, számolnia kell a kártérítés megfizetésével, de az, hogy ki milyen nyelven beszél, milyen nyelvhasználatra kényszerítik, milyen megalázó cselekedeteket hajtatnak vele végre, nem képezheti titoktartási szerződés részét. A titoktartási szerződésnek nem lehetnek részei a magatartással, diszkriminációval kapcsolatos kérdések, azok főként gazdasági kérdésekre vonatkoznak, tehát ha emberi méltóságában valakit megsértenek, azt nyugodtan jelezheti a fent említett szerveknél, hiszen ezek nem esnek a titoktartás hatálya alá. Amennyiben mégis belefoglalja az adott szolgáltató, az törvényellenes.

A joggyakorlat azt mutatja, hogy egy hasonló helyzetben, ha a sértett fél pert nyer, akkor a diszkrimináló személy pénzbírságot kap vagy figyelmeztetésben részesül. A lehetséges folyományokról nem tudunk részletes beszámolót adni, mert az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál ugyan több munkahelyi panaszos ügyet is végigvittünk sikerrel, de más szinten még nem volt hasonló esetünk. Viszont felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy nagyon fontos eljárást indítani hasonló esetben, mert csak így lehet változást elérni.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat bármilyen hasonló ügyben szívesen eljár teljesen ingyenesen, az adott személy megbízásából. Fontos, hogy minden esetben megtegyük a megfelelő lépéseket, mert csak így lehet visszaszorítani a diszkriminációt a magánszférában is, jelen esetben is írásbeli megkereséssel élünk a LIDL üzletlánc fele" - közölte a Transindexnek írt válaszában Benkő Erika.

Apró előrelépések 2013 óta

A parlamenti képviselő rámutat, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat már 2013-ban - a közintézmények feliratain túl - felmérte a székelyföldi magánintézmények, cégek, bankok nyelvhasználatát is, és levélben jelezték az érintetteknek az észrevételeiket. "Ezeknek a megkereséseknek köszönhetően már 2015 óta folyamatosan javult a magyar nyelvhasználat a multinacionális cégeknél, igaz, még mindig jelentős hiányosságok vannak" - véli Benkő Erika. Eddig leginkább a pénzügyi szektor reagált a megkereséseikre, aminek látható eredménye például, hogy megnőtt a magyarul is tudó bankautomaták száma.

"A bevásárlóközpontok megkeresésével természetesen továbbra sem álltunk le, legutóbb a Sepsi Value Center vezetőségét kerestük meg levélben, kérve őket, figyeljenek oda az épülő komplexum kétnyelvűségére, a helyi munkaerő alkalmazására. Erre pozitívan reagáltak, és ígéretet tettek arra, hogy megteszik a megfelelő lépéseket a magyar nyelvhasználat érdekében" - mondta el a jogvédelmi szolgálat vezetője.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS