2020. aug. 8. szombatLászló
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ultimátum: egy hónapot kapott a kormány az EB-től, hogy véget vessen az illegális fakitermelésnek

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. július 06. 10:14, utolsó frissítés: 11:43

Amennyiben ennek nem tesz eleget Románia, tetemes pénzbüntetést kaphat az ország, mely végső soron az adófizetőket sújtja majd.


Pert indít az Európai Bizottság (EB) az Európai Bíróságon (EB) Románia ellen, ha a kormány egy hónapon belül nem hozza meg azokat az intézkedéseket, melyek révén elejét veheti az óriási méreteket öltött illegális fakitermelésnek. Erről csütörtökön küldött értesítést az EB, miután februárban már figyelmeztette Romániát, hogy gondokat észlelt az uniós szintű természetvédelmi direktívák betartása terén.

Mint arról beszámoltunk, három civil szervezet dokumentációs munkája, illetve feljelentése nyomán döntött az EB a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezése mellett. Az Agent Green, a Client Earth, illetve az EuroNatur panasza szerint oly mértékben szabadult el a fakitermelés a kontroll alól, hogy nagyobb mennyiségű fát vágtak ki az utóbbi években illegálisan, mint törvényes módon. Rámutattak: országosan átlagban 18 millió köbméternyi faanyag kitermelésére adnak ki engedélyt, a 2014-2018-as időszakban viszont az engedélyezett mennyiség mellett évente még 20,6 millió köbméternyi fát vágtak ki törvénytelen módon.

Mivel az EB úgy ítélte meg, hogy a román kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket, tovább léptek a kötelezettségszegési eljárásban a per kilátásba helyezésével. Mint a legutóbbi közleményben írják: „az országos hatóságoknak nem sikerült hatékony módon ellenőrizni a szereplőket és megfelelő bírságokat kiszabni”. Hozzáteszik továbbá, hogy „a törvények következetlensége nem teszi lehetővé a hatóságok számára, hogy a nagy mennyiségű, illegálisan kivágott faanyagot nyomon kövessék”.

A problémák megoldásának kulcsa tehát a jogszabályokban keresendő, az erdészeti törvény módosítása pedig folyamatban van. A tervezett változtatásokról a szenátus már határozott, azonban ebben a kérdésben a képviselőházé a döntő szó.



Csütörtökön egy 10 órás ülés keretében tárgyalták az erdészeti törvény tervezett módosításait a környezetvédelmi és a belügyminisztérium, az erdészeti hatóság, az erdők kezelőinek, valamint a természetvédelmi civil szervezetek képviselőinek részvételével. A maratoni tanácskozásról Mihai Goțiu USR-s szenátor számolt be.



Mint írja, az egyik legfontosabb módosítással, a faanyagok listájának bővítésével egyetértettek a felek, így valószínű, hogy a képviselőház is jóváhagyja ezt a változtatást. Amint arról korábban írtunk, a kitermelt faanyag jelentős részét, az összmennyiség 20-50 százalékát fűrészporként vagy darálékként szállítják el az erdőkből, kikerülve az ellenőrzéseket. Ez azért lehetséges, mert az apríték az erdészeti törvény szerint nem számít faanyagnak, azaz nem szerepel az engedélyköteles termékek listáján. Emiatt a kitermelő cégek hatalmas darálókat állítottak fel az erdőkben és felaprították a faanyag igen nagy hányadát, így játszva ki a rendszert. Amennyiben ez a módosítás átmegy, és a faanyagok listájára az erdészeti törvényben felkerülnek a darálékok is, elejét lehet majd venni az ilyen jellegű visszaéléseknek.

Szintén fontos módosítás lenne a faanyag-értékesítés módjának a megváltoztatása. Jelenleg az erdészek megsaccolják a még lábon álló famennyiséget, majd a licitet elnyerő cégek vágják ezt ki és szállítják el. Ezzel az eljárással azonban az a baj, hogy igen nagymértékű „hibalehetőséget” hordoz, azaz alaposan alá- vagy fölébecsülhető a famennyiség, később pedig igen nehezen ellenőrizhető, hogy pontosan mekkora mennyiség hagyta el az erdőt. A javasolt változtatás szerint nem a lábon álló fát értékesítenék, becslésekre támaszkodva, hanem a kivágott és legallyazott faanyagot. Ez egyrészt sokkal pontosabb mérésekre adna lehetőséget, másrészt a fa raktárakba kerülne értékesítés előtt, így lehetősége nyílna az ellenőrzésre mind a környezetvédelmi őrszolgálatnak, mind az erdőőrségnek, sőt, állami tulajdonú erdők esetén az állami számvevőszék is felügyelhetné a tranzakciókat. Goțiu szerint ezt a módosítást vehemensen ellenezték az erdőtulajdonosok és az erdőkezelők képviselői egyaránt, és a környezetvédelmi minisztérium képviselői is csak „félszájjal” támogatták.

A szenátor szerint komoly ellenkezést váltott ki az a javaslat, miszerint átláthatóvá kellene tenni az erdők kezelési terveire, illetve az ezekkel kapcsolatos környezetvédelmi jóváhagyásokra vonatkozó információkat. Annak ellenére tiltakoztak többen ez ellen, hogy tételesen szerepelt az EB közleményében problémaként az, hogy sok esetben környezetvédelmi hatástanulmány, illetve engedély nélkül hagynak jóvá kitermelési terveket. A bizottság kifogásolta egyebek mellett azt is, hogy Natura 2000-es területeken fekvő erdei élőhelyek tűntek el teljesen az utóbbi években, mely az uniós természetvédelmi jogszabályok, azaz az Élőhely Direktíva és a Madárvédelmi Direktíva súlyos megsértését jelenti.



Ellenezték továbbá azt a javaslatot is, hogy a nemzeti parkokban és a rezervátumokban tiltsák be a fakitermelést.

Szintén sokan ellenezték a szenátor szerint azt a módosítást, mely megengedte volna, hogy a gyalogos és a kerékpáros turisták szabadon járjanak az erdőkben. Jelenleg csakis az erdők tulajdonosainak vagy kezelőinek jóváhagyásával lenne szabad az erdőket járni.

A többség ellenezte azt is, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák az illegálisan kivágott faanyag szállítását. Goțiu megjegyezte ugyanakkor, hogy a belügyi tárca képviselője támogatta ezt, sőt, javasolta, hogy ne csak a szállítmány, de a jármű is elkobozható legyen.

Egyhangú támogatásnak örvendett ugyanakkor az az indítvány, mely törölné tervezett változtatások sorából az úgynevezett Schweighofer-módosítást. Ez, ha átmenne, megszüntetné a monopolhelyzet tiltására vonatkozó, öt évvel korábban elfogadott szabályt, mely szerint tilos egy cégnek vagy egy cégcsoportnak felvásárolni illetve feldolgozni egy fafaj kitermelt éves mennyiségének több mint 30 százalékát.

A szenátor szerint a képviselőház következő, kéthetes soron kívüli üléssorozata lehetőséget nyújt arra, hogy alaposan megtárgyalják az erdészeti törvény tervezett módosításait, és egy olyan új jogszabályt fogadjanak el, mely figyelembe veszi az Európai Bizottság ajánlásait. Ily módon pedig megelőzhető lenne, hogy az EB az Európai Bíróságon panaszolja be Romániát. Ellenkező esetben a testület valószínűleg az országot elmarasztaló döntést hoz majd, ami forrásmegvonással és bírságokkal járhat, melyeket végső soron a romániai adófizetők kellene álljanak majd.

Nyitókép: Agent Green

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS