2020. aug. 8. szombatLászló
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Közvéleménykutatás: továbbra is a roma közösség a romániai társadalom legkirekesztettebb kisebbsége

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2020. július 07. 13:46, utolsó frissítés: 16:10

A felmérés szerint tíz emberből hét nem bízik meg a roma emberekben, míg háromból kettő szerint veszélyt jelentenek.


Múlt héten megjelent az Agenția Împreună által rendelt IRES közvélemény-kutatás eredménye, amely azt vizsgálta, hogy hogyan alakult a romák megítélése a pandémia alatt.

A jelentés rögzíti, hogy az egészségügyi vészhelyzet – amelynek komoly gazdasági és szociális hatásai vannak – a lakosság nagy részét megviselte, sokan elvesztették munkahelyüket, sokakat lelkileg erőteljesen megterhelt a magány, az elszigeteltség, másoknak pedig magával a betegséggel kellett megküzdeniük. A nehézségek viszont nem egyformán érintették a különböző társadalmi rétegeket, hiszen a több problémával küzdő, sokszorosan hátrányos helyzetben lévő sérülékeny közösségek, például a roma közösségek számára fokozottabb volt a kihívás.

A roma etnikum legalább három szempontból bizonyult sokkal sérülékenyebbnek, éspedig a jövedelem, a lakhatás és a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Hiszen míg a romániai lakosság 2 százalékának nincs semmilyen jövedelme, addig a romák körében 11 százalék ez az arány, illetve míg a teljes populációban 6 százalék rendelkezik 700 lej alatti jövedelemmel, addig a romák esetében ez 24 százalék. Továbbá míg a romániaiak 3 százaléka biztosítja a megélhetését alkalmi vagy időszakos munkából, addig a roma kisebbség tagjai között ez az arány 26 százalék. A lakásügyekben is hátrányos helyzetben vannak, azaz a roma közösségek 36 százaléka lakik olyan alulméretezett lakásban, ahol több mint 5 személy osztozik a téren. Ilyen helyzetben az otthoni elkülönítés, a társadalmi távolságtartás nehezen valósulhatott meg. Ráadásul a roma közösség 42 százaléka nem fér hozzá az ivóvíz-hálózathoz. Egy korábbi felmérés szerint a romák a digitális változásokkal is nehezebben tudnak lépést tartani: 68 százalékuk nem tudja a számítógépet kezelni, és 37 százalékuknak nincs internet hozzáférésük.

A jelenlegi felmérés olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy mennyire változott a koronavírus-járvány alatt a romák megítélése, hogyan vélekedik a közvélemény a romák elleni erőszakos hatósági fellépésről, hogyan észlelik az emberek a romaellenességet, illetve általában véve milyen lakosság hozzáállása a romákhoz.


Többség és kisebbség: kiben bízunk?

Az Erdélyi Online Monitor adatai szerint a romániai magyarok 60 százaléka szerint konfliktusos a román-magyar etnikumközi kapcsolat. A jelenlegi felmérésből kiderül, hogy a bizalmatlanság – legalábbis részben – kölcsönös: a romániai közvélemény 53 százaléka szerint kevésbé vagy egyáltalán nem megbízhatók a magyarok, és csupán 38 százalék ítél minket részben vagy teljesen megbízhatónak.

Infografikák: IRES.Infografikák: IRES.


A roma etnikumot még erőteljesebb bizalmatlanság sújtja a többségi lakosság részéről: 70 százalékban tartják részben vagy teljesen megbízhatatlannak, és csupán 28 százalék bízik meg bennük teljesen, vagy valamennyire. A jelentés megjegyzi, hogy a romákat illető bizalmatlanság 2018-ban is nagyon hasonló eredményt mutatott – 10 emberből 7 nem bízott meg bennük – azaz a pandémia miatt nem emelkedett a bizalmatlanság.

Elfogadná a következő közösségekhez tartozó személyeket ...-nek? Elfogadná a következő közösségekhez tartozó személyeket ...-nek?


Bár a romákban a többség nem bízik meg, további kérdésekből kiderült, hogy csupán 40 százaléknak van kimondottan vagy részlegesen rossz véleménye erről a kisebbségről. De ezzel együtt a lakosság, a „roma” szó hallatán többnyire negatív dolgokra asszociál: tolvajok, lopnak (12%), nem becsületesek, megbízhatatlanok (5%), csalók, hazudozók, 'smekkerek' (4%) rosszindulatúak (4%), neveletlenek, műveletlenek (4%), cigányok (4%), lusták, mocskosak-büdösek (3%). Ugyanakkor 15% szerint „emberek mint, mi”, illetve egy szűk csoport szerint jó emberek, jóindulatúak (5%), lelkiismeretesek, hűségesek, becsületesek (3%). A jelentés megállapítja, hogy 10 jellemző közül 7 negatív volt, 1 semleges és 1 pozitív, illetve hogy a romákról alkotott társadalmi kép magjában egy semleges elem, a hozzánk hasonlóság, és egy erőteljesen negatív elem, a tolvajlás áll.

A romák és a koronavírus

Arra a kérdésre, hogy kik a fő felelősök a koronavírus-járvány miatt, a válaszadók 9 százaléka állította, hogy a romák azok. A kérdésre viszont nagyon változatos feleletek születtek, a legtöbben a diaszpórát nevezték meg (32%), majd őket követik a bevándorlók (19%). Meglepő viszont, hogy 8 százalék szerint az egészségügyi dolgozók a felelősök, de természetesen a válaszokban megjelentek a hatóságok, a kínaiak, a turisták és az emberek általában. Mi több, 1-1 százalék vagy az öregeket, vagy a magyarokat, vagy a zsidókat tekinti a világjárvány okozójának. Érdekes, hogy csupán 1 százalék nyilatkozta azt, hogy nem is létezik a vírusjárvány, annak fényében, hogy az említett Erdélyi Monitor adatai szerint a magyarok 28 százaléka szerint koholmány az egész pandémia.

Ön szerint kik a felelősök a járvány terjedéséért? Ön szerint kik a felelősök a járvány terjedéséért?


A szükségállapot és a vészhelyzet alatti időszakokban sokkal több volt az olyan hír a médiában, amelynek alanyai a romák voltak – vallotta a megkérdezettek fele (56%). A beszámolók döntő többsége a tévében látott ilyen híreket (83%), ezt követi a szociális média (7%) és a hírportálok (5%).

Arra a kérdésre, hogy melyek voltak ezek a híradások, a megkérdezettek viszonylag pontosan sorolták a COVID-19 időszak alatt megjelent olyan híreket, amelyeknek részben vagy teljesen roma közösségeket érintettek:

Melyik hír jut eszébe elsőnek? Melyik hír jut eszébe elsőnek?


A felmérés szerint az emberek 41 százaléka szerint a hírek negatívan ábrázolták a romákat, 28-28 százalékuk szerint pedig semlegesen vagy egyenesen pozitívan mutatták be őket. A jelentés készítői megjegyezték, hogy az értékelésnek az alapja az embereknek a saját roma-képük volt, amelyek jelentős eltéréseket mutattak. Így például azok ítélték úgy, hogy negatív színben jelentek meg a roma közösségek a hírekben, akik eleve kevésbé bíznak meg bennük, és erőteljesebben hisznek a romákat sújtó előítéletekben.

Az adatok szerint a romániaiak fele úgy gondolja, hogy a hatóságok erőszakos fellépései a roma incidensek kapcsán megfelelő volt, miközben negyede úgy vélekedik, hogy túl gyenge volt a hatósági intervenció – jellemzően azok, akik nem bíznak a romákban. A lakosság többsége (80%) úgy véli, hogy a romák kevésbé tartották be a korlátozó intézkedéseket a szükségállapot alatt. A felmérés elemzői szerint ez a vélekedés megerősíti a lakosság részében azt a megkülönböztetést, hogy „mi” rendesek voltunk, „ők” pedig szabálysértőek.

A roma közösség kisebbségi helyzete

A közbeszédben egyik elterjedt nézet szerint a roma kisebbségnek túl sok a joga – a felmérés adatai szerint az emberek 80 százaléka meg van győződve, hogy a kisebbségeknek elegendő vagy éppenséggel túl sok joga van. Sajnos a kutatás mélyebben nem vizsgálta meg ennek a nézetnek a mibenlétét, okát, de az elemzők úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy megjelentek a romák számára biztosított jogok, olyan formában, mint pl. a líceumokban és egyetemeken roma származásúaknak fenntartott helyek. A kutatók szerint viszont ezzel nem járt együtt egy hatékony kommunikáció, így a széles nyilvánosság nem érti a kompenzáló jogokat, illetve a diszkrimináció mibenlétét sem fogja fel megfelelően. (Ezt a kérdést a magyarok nyelvi jogai kapcsán itt érintettük.) A lakosság véleménye tehát megoszlik a kapcsán, hogy a romák diszkrimináltak vagy sem: 45 százalék szerint nincsenek és 49 százalék szerint diszkriminálva vannak.

Akik szerint hátrányos megkülönböztetés éri a roma embereket, azok többnyire felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és szerintük a diszkrimináció első sorban munkahelyen és az oktatásban érhető tetten.



Romániában 10 emberből 7 azt gondolja, hogy az állam nem foglalkozik eleget a romák helyzetének javításával. A jelentés összeállítói megjegyzik, hogy ez a meggyőződés teljesen független a válaszadók diszkrimináció értelmezésétől, illetve attól is, hogy mennyire bíznak meg a roma emberekben, vagy mennyire előítéletes a véleményük róluk. Ebből kiindulva az elemzők megállapítják, hogy a romák helyzetét javító politikákat a nyilvánosság támogatná.

Arra a kérdésre, hogy ha a román kormány 100 millió eurót szánna a romák helyzetének javítására, mire kellene fordítani, elsőként az oktatáshoz való hozzáférést (72%) nevezték meg a válaszadók. Ezt követte a munkahelyek biztosítása (35%), majd az egészségügyi szolgáltatások biztosítása (17%), a mélyszegénység felszámolása (15%), a bűnözés visszaszorítása (13%), majd a diszkrimináció visszaszorítása (9%), a lakhatáshoz és a közművesítéshez való hozzáférés (9%) illetve a roma kultúra népszerűsítése-támogatása (8%)

A jelentés megjegyzi, hogy ezzel együtt a romákról alkotott társadalmi összkép aggodalomra ad okot. Ugyanis a mellett, hogy a 10-ből 7 személy nem bízik meg a romákban, 3-ból 2 ember szerint a romák veszélyt jelentenek. Az elemzők felhívják arra a figyelmet, hogy a lakosság 20%-a úgy véli, hogy a romákat sokkal erősebben kellene büntetni – azonos szabálysértés esetén – mint a többségi lakosokat. Ugyanez a réteg azt is vallja, hogy a romaellenes megnyilvánulásokat nem kellene büntetni.



A fenti kijelentések társadalmi támogatottsága aggodalomra adhat okot, hiszen ez az beállítódás könnyen átfordulhat egy szélsőséges romaellenességbe.

A kutatók szerint a bizalmatlanság az elsődleges forrása a problémáknak, hiszen ez aláaknázza azokat az erőfeszítéseket, amelyek a társadalomban a kisebbség-többség viszonyát helyreállítaná. Ugyanis találkozások és egymás kölcsönös megismerése nélkül továbbra is az előítéletek és a sztereotípiák határozzák meg a kisebbségekről alkotott többségi képet. A jó viszonyok kialakításához pedig – jegyzi meg a jelentés – az egyetlen út a kölcsönös bizalom helyreállítása, ami mentén változások történhetnek és amely végül a kölcsönös elismeréshez vezethet.

Ez ügyben a jelentés néhány tanácsot is tartalmaz:
- Nyilvános kampányok szervezése a diszkrimináció és a gyűlöletbeszéd tudatosítása érdekében, illetve az ilyen viselkedésmódok szankcionálása.
- Az Országos Audiovizuális Tanács szankcionálja azokat a médiában megjelenő diskurzusokat, amelyek gerjesztik, mélyítik a romákról szóló előítéleteket és sztereotípiákat.
- A sajtó intézményeivel közösen létrehozni egy önszabályozó kódot, ami mentén szankcionálni lehet a gyűlöletkeltést és az etnikai alapú diszkriminációt.
- Monitorozni a közösségi médiában – és az interneten általában – megvalósuló gyűlöletbeszédet.
- Diszkriminációellenes oktatási programok bevezetése középiskolákba és egyetemeken, amelyek keretében hangsúlyt kapna a tolerancia és a másság, különbözőség elismerése.
- A romáknak szánt oktatási programok szélesítése, illetve a munkapiaci politikák megváltoztatása, azaz szegénység és a diszkrimináció visszaszorítása.
- A roma közösségek és a hatóságok – rendőrség, csendőrség – közötti partneri viszony kialakítása, a konfliktushelyzetek megelőzése.
- Vezetőségi, kommunikációs programok létrehozása a roma vezetők számára, a kisebbség-többség kölcsönös bizalmának kiépítéséért, és a roma közösségek társadalmi képének pozitívvá formálása érdekében.

A romaellenesség szélesebb elterjedéséről és annak formáiról – ugyanis a szélsőséges, nyílt, felvállalt romaellenesség csak az egyik forma a sok közül – itt írtunk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS