Asztalos Csaba: a diszkrimináció feljelentéséért nem érheti retorzió az alkalmazottakat
B. D. T.
2020. július 08. 13:44, utolsó frissítés: 14:12
Nem szabad semmilyen módon bosszút állni rajtuk - például megalázni a munkatársak előtt vagy kirúgni őket, szögezte le.
Hivatalból akkor indíthat eljárást a Diszkriminációellenes Tanács a nyelvi jogaikban korlátozott magyar alkalmazottak ügyében, ha a névtelen feljelentés mellett még vannak bizonyítékok is - közölte megkeresésünkre Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. A tanácshoz magánszemélyek is fordulhatnak, vagy ha a panaszosok egy jogvédő szervezetet bíznak meg az ügyük képviseletével, akkor arra felhatalmazást kell adniuk az illető szervezetnek.
>> Eddigi cikkeink a témában: „Beszéljetek egymás közt is románul” – követelte a boltvezető a magyar alkalmazottaktól
"Nem lehet joggal megszólítani a munkatársakat, hogy egymás között se beszéljenek magyarul"
Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat: írásbeli megkereséssel élünk a LIDL üzletlánc fele
Az elmúlt években az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz került már olyan eset, amikor a munkaadó, egy cég belső rendszabályzatában benne volt az, hogy az alkalmazottaknak egymás között csak román nyelven szabad beszélni, és ezt a kitételt hátrányos megkülönböztetésnek minősítették.
Mindenképpen segít egy ilyen ügy bizonyításában - hogy az alkalmazottakat arra utasítják, a magyar kliensekkel is románul beszéljenek, illetve hogy egymás között se beszéljenek magyarul -, ha van hangfelvétel az inkriminált mondatokról, utasításokról, vagy ha minél több tanú hajlandó megerősíteni azt, amit a panaszos állít. (Jó tudni, hogy a hangfelvétel vagy rejtett videófelvétel bizonyítékként elfogadott, akkor is, ha a készítője jelenleg is alkalmazottja az illető cégnek. Ha pedig az illetőt azért rúgják ki, hogy hang/videófelvételt készített, az törvénytelen.)
Ha két vagy több alkalmazott közötti, nem cégügyben történő kommunikációról van szó, akkor egyértelmű, hogy olyan nyelven beszélgethetnek, amilyenen csak akarnak - szögezte le Asztalos Csaba. Minden más esetben meg kell nézni a vállalat profilját, de az elv az kellene legyen, hogy lehet más nyelven is kommunikálni, mint románul.
Ha egy alkalmazottat a felettese arra utasít, hogy a vásárlóval ne beszéljen az anyanyelvén, az egyértelműen hátrányos megkülönböztetés - szögezte le Asztalos Csaba. Sőt, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírja, hogy a vásárlóval az anyanyelvén kommunikáljanak, főleg ha olyan régióról van szó, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek aránya 20% fölötti.
Elévülhet az ügy, ezért jó lépni mihamarabb
Ahhoz, hogy a Diszkriminációellenes Tanácshoz lehessen közvetlenül fordulni egy ilyen ügyben, egy évnél nem lehet régebbi a diszkriminációs eset (az első cikkünkben leírt visszaélések már több mint egy éve történtek - szerk.megj.) Ha az eset több mint egy éve történt, akkor a bírósághoz lehet fordulni, a diszkrimináció megtörténtétől számított 3 éven belül, ez esetben, ha olyan döntés születik, kártérítést is megítélhetnek a panaszosoknak.
Ha egy jogvédő szolgálat fordul a Diszkriminációellenes Tanácshoz, névtelenséget kérő panaszosokat képviselve, bizonyos határokon belül a tanács is eljárhat, például megkeresi az illető céget, és kivizsgálja, hogy a belső rendszabályzatában van-e olyan diszkriminatív kitétel, hogy az alkalmazottak egymás között csak románul társaloghatnak. Sokkal könnyebb azonban a diszkriminációs eset bizonyítása, ha a panaszos már eleve vállalja a nevét, és akár a bíróságon, akár a Diszkriminációellenes Tanácsnál, akár a munkaügyi felügyelőségen (vagy minden lehetséges instancián) tesz panaszt.
A retorzióktól tartó, ilyen helyzetben lévő személyeknek Asztalos Csaba arra hívja fel a figyelmét, hogy őket a feljelentés pillanatától már a törvény védi: nem szabad velük szemben semmilyen módon bosszút állni - például megalázni a munkatársak előtt vagy kirúgni őket. Ha ez mégis megtörténik, az egy újabb bűncselekményt jelent az alkalmazó rovására.
Akkor is, ha a diszkriminatív megnyilvánulások egyetlen felettesre vezethetők vissza, azokért jogilag nemcsak ő, mint magánszemély, hanem a teljes cég is felel. Tehát ha az illető boltvezető/menedzser már nem dolgozik ott, a cégnek akkor is van felelőssége.
Egy cégnek márpedig presztízsveszteség, ha diszkriminációs ügybe bonyolódik. Éppen ezért egy multinacionális cég esetében semmiképp sem a helyi, hanem az országos vezetőséget érdemes megkeresni egy ilyen problémával, felhívni a figyelmüket, hogy vannak ilyen beszámolók, és hogy tegyenek annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne forduljon elő. Fel lehet kérni őket, hogy tartsanak képzéseket az X megyei alkalmazottaiknak, világosítsák fel a középvezetőiket, hogy a diszkrimináció milyen jogi és egyéb következményekkel jár; ha a belső rendszabályzatukban korlátozzák a más nyelvek használatát, akkor azon javítsanak; figyeljenek a kliensekkel való kétnyelvű kommunikáció fontosságára írott és beszélt szövegben is stb.
Asztalos Csaba rámutatott, a magyar alkalmazottak nyelvi jogainak megsértéséhez hasonló ügyekben "több fronton" érdemes támadni: a munkaügyi minisztériumnak és az illetékes munkavédelmi felügyelőségnek is érdemes felhívni a figyelmét a problémára, ezzel párhuzamosan a Nép Ügyvédjét is megkeresni.
A törvény a diszkriminációt elszenvedők oldalán áll
A munkahelyi diszkriminációs ügyek valóban konfliktusos esetek, ezért sokan meghátrálnak és nem tesznek feljelentést semmilyen fórumon, de tudni kell, hogy a törvény a diszkriminációt elszenvedők oldalán áll - érvelnek jogászok és jogvédők.
A kétnyelvű feliratok, illetve azok hiányossága/pontatlansága kapcsán egyébként a fogyasztóvédelem is illetékes, hiszen az lenne az elv, hogy a vásárlókhoz - minden vásárlóhoz - eljusson minden kulcsfontosságú információ arról a termékről, szolgáltatásról, amelyet megvenni készül: az áron és a termék nevén kívül az összetétele, adalékanyagok, garanciális információk stb.
A téma sokrétű, és egy jogvédő szervezetnek számos eszköze van arra, hogy előremozdítsa a nyelvi jogok érvényesülését a kereskedelemben is. Például az összes Székelyföldön is jelen lévő multinacionális cégnek érdemes írni egy levelet, hogy tartsák tiszteletben a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, és ennek megfelelően járjanak el a vásárlókkal való szöveges vagy élő kommunikációjukban.
Kiemelt fotó: mohamed Hassan képe a Pixabay -en.
Ha Ön érintett a magyar alkalmazottak nyelvi diszkriminációja ügyében, esetleg tanúja volt ilyen eseteknek az utóbbi egy évben székelyföldi cégeknél, üzleteknél, írjon a cikk szerzőjének a bdt@transindex.ro címre, vagy vegye föl a kapcsolatot a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálattal.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Az oltáskampány második szakaszában immunizálják a hajléktalanokat és a fogyatékossággal élőket is
Ivan Patzaichin segít az USR-PLUS-nak megtalálni a Duna-delta rezervátumának kormányzóját
A tanároknak még a fele sem szeretné beoltatni magát
A háziorvosokon keresztül győznék meg az időseket és krónikus betegeket, hogy jelentkezzenek az oltásra
