2020. november 25. szerdaKatalin, Katinka
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A tanévkezdésre megannyi változat született, már csak az a kérdés, ki húzza a rövidebbet?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. július 17. 14:13, utolsó frissítés: 14:17

Ennyire stresszes nyári vakációjuk az elmúlt évtizedekben soha nem volt sem a diákoknak, sem a tanároknak. Az iskolakezdés hogyanjai és mikéntjei senkit sem hagynak nyugodni. Feltérképeztük a lehetőségeket és a hozzájuk kapcsolódó véleményeket is.


A járványhelyzettől függően a helyi önkormányzatok dönthetnek majd arról, hogy a tanügyminiszter forgatókönyvei közül melyiket alkalmazzák a helybéli iskolákban. Viszont bármelyik opciót is válasszák, garantálniuk kell az előkészítősöknek, az I. és a II. osztályosoknak a tantermi oktatást. Ugyanis a tanügyminisztérium is úgy vélte, hogy a kisiskolások az írást, az olvasást, a számolást nem tudják online oktatás során elsajátítani.

A Magyar Szülők Szövetségének felvetéseit, a Szülői Szervezetek Országos Föderációja (FNAP) javaslatként tette le az iskolakezdés szabályait kidolgozó tárcaközi bizottság asztalára, amely elfogadta ezeket a pontokat.

A kezdeményező szervezet elnöke, Csíky Csengele a Transindex megkeresésére elmomdta, a tanügyminiszter már tett hasonló lépést, amikor az önkormányzatokra bízta az óvodák és a napközik megnyitását és az ehhez szükséges feltételek biztosítását is. Ez a diákok esetében is hasonlóképp fog történni, hisz eddig sem a megyei tanfelügyelőség biztosította az óvintézkedések meglétét, hanem a tanintézmények fenntartói, a helyi tanácsok. Mivel a járvány mértéke a megye településein változó lehet, ezért a Magyar Szülők Szövetségének elnöke szerint a helyi szinten meghozott döntések kedvezőbbek is lehetnek, hisz amíg a tanfelügyelők a megye összes iskolájáról gondoskodnak oktatásügyi szempontból, addig az infrastruktúrát biztosító helyi önkormányzat csak a településén lévő iskolák tanítási forgatókönyvéről dönthet. Ráadásul a döntéshez szükséges információk a helyi tanács kezében összpontosulnak, ami a tanfelügyelőséggel és az iskolaigazgatókkal közös munkában legmegfelelelőbb választáshoz segíti hozzá a tanácsot.

Monica Anisie tanügyminiszter három forgatókönyvet vázolt fel:
- ha a járványhelyzet megengdi az iskolák visszatérhetnek a régi kerékvágásba, azaz a tantermi oktatáshoz, és a diákok 100 százaléka bejár az iskolába;


- ha a járvány továbbra is aggasztó, az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy az osztály fele rendes módon frontális oktatásban vesz részt, a másik fele pedig online kapcsolódik be ehhez, kéthetente pedig cserélődnek a csoportok;
- a haramadik variáns a kizárólagos online oktatást jelentené, amelyet egy esetleges kijárási tilalom, erőteljes fertőzésveszély esetén léptetnének életbe.

Csíky Csengele. Forrás: Facebook-oldalCsíky Csengele. Forrás: Facebook-oldal


A Magyar Szülők Szövetségének elnöke megkeresésünkkor elmondta, a tantermi és az online oktatás kevert változata esetében több forgatókönyv szerint kerül majd kidolgozásra, attól függően, hogy milyen helyen, melyik tanintézményben kerülne sor rá, az iskolák milyen infrastruktúrával rendelkeznek, a pedagógusok és diákok részéről mi várható el az adott körülmények között.

„Nem szabad csak a városi iskolákra gondolni. Ott vannak a vidéki tanügyi intézmények, szórványkollégiumok, amelyeknek diákjai egy egész régióból gyűlnek össze. Pontosan ezért született ez a javaslat, hogy a helyi önkormányzatok dönthessék el, hogy a forgatókönyvek és módszertanaik közül, melyeket tudják a járványtól függően használni. Egységes, országos szinten csak a lehetőségeket lehet kidolgozni, de az már csak az önkormányzatok és a tanintézmények közös munkájának eredménye, hogy a lehetőségek közül melyeket és hogyan léptetik életbe” – mutatott rá Csíky Csengele. Hozzátette, ezt kérték ők és nyitott kapukat döngettek, szinte azonnal elfogadták, így elkezdődhet ezeknek a változatoknak a módszertani kidolgozása. (Az online-tantermi forgatóköyv módszertanáról ITT olvashatnak.)

Csíky Csengele az évkezdéssel kapcsolatos érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy aggályosnak látja a szülők és az oktatásügyi szereplők véleménykülönbségét és széthúzását, illetve nagyon erős érzelmi instabilitását. „Az oktatási rendszer szereplői egymás torkának esnek, az idegrendszerük szét van már cincálva. Minimális követelmény a higgadtság ebben a történetben. A szülők azért esnek egymás torkának, mert az egyik azt akarja, hogy kinyissák a tanintézményeket, és ennek nagyon vehemensen ad hangot. A másik meg, félve a vírustól, épp az ellenkezőjét akarja, ugyanakkora vehemenciával. A pedagógus társadalomnak azzal van gondja, hogy a szülők tárgyalnak, és véleményt formálnak online oktatásról, tanév előkészítéséről, azonban nincs építő jellegű kommunikáció köztük és az oktatási szakemberek között. A politikai szereplők pedig választásra készülnek. Tehát én és mindannyian, akik civilként veszünk részt ebben a munkákban, azt látjuk, hogy erőteljes pánikhangulat és káosz kezd eluralkodni. Nagyon gyorsan meg kell keresni, és meg kell találni azokat a kapaszkodókat, amelyekkel a helyzetet kézben lehet tartani, mert hogyha nem, bárhogy lesz is, nem lesz pozitív kimenetele” – hangsúlyozta a Magyar Szülők Szövetségének elnöke.

Várfalva Forrás: Várfalva Facebook-oldalaVárfalva Forrás: Várfalva Facebook-oldala


Hogyan látja mindezt egy vidéki pedagógus?

Fehér András történelem szakos tanár szerint az olyan vidéki iskolákban, mint amilyen a Várfalvi Általános Iskola, ahol ő maga is tanít, a diákok tantermi jelenléte elengedhetetlen az oktatáshoz. Elmondása szerint a diákok vidéken több helyen nem rendelkeznek digitális eszközökkel, vagy megfelelő internetkapcsolattal. A pedagógus olyan esetekkel is találkozott, amikor még a jól tanuló és szorgalmas diákok sem kapcsolódtak be az online oktatásba. Egy székelyhidasi diák esetét hozta fel példának. Az amúgy becsületesen tanuló diák nem vett részt az online órákon, ezért a pedagógus felhívta az osztályfőnökét. Ekkor kiderült, hogy a székelyhidasi diáknak csak akkor van térereje, ha felmegy egy domb tetejére. Számtalan ilyen és ehhez hasonló eset van, amikor, ha esetleg épp van laptopja vagy táblagépe a diáknak, akkor sem tud bekapcsolódni az online tanórákba, mert faluhelyen általában gyenge az internet jelerőssége.

A pedagógus arra is rávilágított, hogy vidéken a szülők is kevésbé kérik számon a diákok jelenlétének hiányát az online órákról. Ugyanakkor falun a diákok izolált és biztonságos körülmények között tudnának résztveni a tantermi oktatásban, így Fehér egyetértett azzal, hogy a járványhelyzettől függően az önkormányzatok dönthessék el melyik forgatókönyvet alkalmazzák. Ő mindenképp a hagyományos iskolai oktatást részesítené előnyben. Szerinte ugyanis a tanügyminiszter hiába biztosít a diákoknak tablettokat és laptopokat, azokat sokan más célra fogják használni. A pedagógusok képzését illetően is szkeptikus volt. Elmondása szerint ő szívesen részt vesz olyan képzéseken, ami fejleszti a hatékonyságát, de az ilyen jellegű képzések eddigiekben állítása szerint inkább az európai unió által biztosított pénzek lehívásáról és felhasználásáról szólt, tartalom nem volt mögöttük. Azt pedig egyenesen elképzelhetetlennek tartotta, hogy egyszerre tartson az osztály egyik felének online, a másik felének pedig tantermi órát. Ha pedig külön kellene megoldani ezt, akkor az reggeltől estig tartó műszakot jelentene.
A képen Kovács Irén Erzsébet államtitkár látható. Forrás: Facebook-oldalA képen Kovács Irén Erzsébet államtitkár látható. Forrás: Facebook-oldal


Felmerülő oktatási kérdéseinkkel megkerestük Kovács Irén Erzsébetet, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt is, aki egészségügyi állapotára hivatkozva írásban válaszolt kérdéseinkre. Kérdéseinkkel főként a problematikusabb helyzetekre körvonalazódó megoldásokra voltunk kíváncsiak. Az alábbiakban az elküldött kérdéseinket és az azokra érkezett válaszokat közöljük:

- A szórványkollégiumok elsősorban a falusi környezetből származó fiatalokat gyűjtötték össze, akik kollégiumi körülmények között tanultak. Sokan szegény családokból származnak, ahol nincs lehetőség arra, hogy megfelelő tanulási körülményeket alakíthassanak ki a gyerekek számára. Hogyan oldják meg ezeket a helyzeteket?

Amennyiben szeptemberben visszatérhetünk az iskolákba, a bentlakásokban is a közegészségügyi előírásokat betartva kell kialakítani a körülményeket. Egészségügyi szakemberek irányításával a járványtani helyzet aktuális alakulásának függvényében fogják a kollégiumok működési szabályzatát kidolgozni, hogy biztonságosan nyithassák meg kapuikat a bentlakó diákok számára. Amennyiben a 2020-2021-es tanév online formában veszi kezdetét, az állami ösztöndíjakon kívül minden bizonnyal az alapítványok, egyesületek, civil szervezetek segítségére is számíthatnak a hátrányos helyzetű diákok. Továbbá a szülők tájékoztatására is hangsúlyt kell fektetni, hiszen az ő belátásukon és támogatásukon is múlik, hogy a gyerekek mennyire veszik komolyan a digitális oktatást.

- A tanügyminisztérium tableteket bocsájt a diákok rendelkezésére az online oktatáshoz. A diákok nemcsak eszköz, hanem internetkapcsolat hiánya miatt is kimaradtak az oktatásból. Hogyan tudják ezt rövid időn belül orvosolni?

Az eszközhiányt pótolandó az Oktatási és Kutatási Minisztérium elindította azt a közbeszerzési procedúrát, melynek eredményeként szeptember elejéig 250 000 táblagép/laptop kerül a rászoruló diákok kezébe. Ez csak az első lépés, de ezt követően is törekedni fog a minisztérium arra, hogy minden tanulónak és pedagógusnak legyen okoseszköze, amivel aktívan be tud kapcsolódni az online oktatásba. Ezen fáradozott megannyi helyi és megyei önkormányzat, civil szervezet, alapítvány, egyesület és egyház is az elmúlt hónapokban, amiért megbecsülés és köszönet illeti őket. Ami az internetlefedettséget illeti, a szolgáltatók konstruktív hozzáállása szükséges ahhoz, hogy ne legyen olyan lakott terület Romániában, ahol elérhetetlen lenne a világháló. (Válaszában az államtitkár-asszony nem tért ki arra, hogy voltak-e tárcaközi egyeztetések az Oktatásügyi és a Kommunikációs ügyekért felelős Minisztérium között azzal kapcsolatosan, hogy mit lehet tenni a rurális környezet gyors felzárkóztatásáért az internet lefedettséget illetően. – szerk. megj.) Ugyanakkor a digitális oktatásnak nemcsak fizikai akadályai vannak, hanem mentalitásbeliek is. Azt kell megértetni diákokkal, pedagógusokkal és szülőkkel egyaránt, hogy az otthontanulás nagy felelősség, amiben egyik fél sincs magára hagyva, és mindhárom fél összefogása szükséges a siker eléréséhez.

- Egy friss Eurostat felmérés szerint az EU-ban a romániai diákok a legutolsóak a digitális kompetenciák tekintetében. Ennek tükrében sem túl kecsegtető az online oktatásra alapozó tervezet.

A digitális kompetencia, amit ma már a szakirodalomban inkább digitális intelligenciaként emlegetnek, komplex készségcsomag. A digitális intelligencia mérhetővé tételével a nemzetközi DQ Institute foglalkozik, az IQ-szint és az érzelmi intelligencia hányados mintájára próbálják kialakítani azt a rendszert, amelyben ez tudományosan vizsgálható. Tehát a digitális kompetencia nem merül ki az eszközhasználat képességében, amiben a tapasztalatok szerint a romániai fiatalok egyáltalán nem állnak rosszul. A digitális bennszülöttek tudják használni az okoseszközöket, ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy az eszközhasználat nem vonja automatikusan maga után a digitális műveltséget, tehát a hangsúlyt a hogyanra kell fektetni, és a digitalis intelligencia különböző aspektusait kell fejleszteni a fiatalokban a koronavírus-járvány okozta intézkedésektől függetlenül is.

-A tanügyminiszter azt is mondta, hogy a pedagógusok számára képzést fognak biztosítani. Mikorra várható ez a képzés? A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet hány magyar pedagógussal számol, akik ezen a képzésen részt fognak venni, és milyen alternatív képzéseket biztosít a magyar oktatóknak?

Az oktatásnak a koronavírus-járvány előtt is aktuális kérdése volt a digitális lehetőségek kihasználása, amit a kényszerhelyzet még inkább időszerűvé tett. A legtöbb pedagógustovábbképzéssel foglalkozó szervezet előre meghirdetett idei programjában is megjelent a digitális oktatás, az otthonoktatás és otthontanulás óta pedig fokozottan erre fókuszálnak a szakmai szervezetek. Az online oktatás minőségét a tanárok célzottan erre irányuló képzéseken való részvétele szavatolhatja, amit a mi szervezeteink gyorsan felismertek, és erre az igényre kiválóan reagáltak. (...) Az Oktatási és Kutatási Minisztérium CRED továbbképző programjába 972 magyar tanár kapcsolódott be. (...) A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az idei Bolyai Nyári Akadémiát az online térben tartja A tanulás jövője címmel. A 35 órás, 3 fő téma (együttműködő tanulás és tanítás, differenciálás, online mérés/értékelés) köré szerveződő képzésen 480 erdélyi magyar pedagógus vesz részt. (...) Ebben a periódusban közel 3000 romániai magyar pedagógus vett/vesz részt az online oktatás minőségének javulását célzó képzésen és számos más hasonló kezdeményezés kivitelezése is tervben van. Ez a szám azt tükrözi, hogy óvodapedagógusaink, tanítóink, tanáraink nyitottak, kíváncsiak a digitális oktatás nyújtotta lehetőségekre, és dicséretes, hogy egy ilyen viszontagságos tanév közben és végén hajlandóak tanulni azért, hogy tanóráikat korszerűbbé tegyék – függetlenül attól, hogy milyen formában zajlik majd a következő tanév.


Nyitókép forrása: Pinterest

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS