2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Patthelyzet Hargita megyében: a Szövetségi Elnökség dönti el a héten, hogy ki legyen a megyei tanácselnök-jelölt

V.E. 2020. július 20. 17:45, utolsó frissítés: 2020. július 21. 10:02

Két jelölt is pályázik Hargita megyében a tanácselnöki tisztségre. Három napig tartó vita után sem tudtak kiegyezni.


A helyhatósági választások közeledtével egyre gyakrabban szembesülnek azzal a választópolgárok, hogy az RMDSZ berkeiben korántsem az egyetértés honol, hanem különböző érdekek mentén kisebb-nagyobb csoportok feszülnek egymásnak. A marosvásárhelyi helyzetről ITT, ITT és ITT, a baconi polgármesterjelöltek paródiába illő egymásnak feszüléséről ITT írtunk.

A Hargita megyei tanácselnök-jelölés körüli viták jóval civilizáltabb hangnemben zajlottak, azonban konszenzus nem született. Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házban gyűlt össze péntek délután az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET). Órákon át tárgyaltak, ám nem jutottak dűlőre, ezért a három térség – Csík, Gyergyó és Udvarhely – területi RMDSZ-elnökei, Borboly Csaba, Barti Tihamér és Biró Barna Botond szombaton, sőt vasárnap is folytatták a tárgyalásokat, azonban nem sikerült érvényes eredményt kiharcolni egyik jelölt számára sem.

Annak ellenére, hogy mindenki azt szerette volna, ha helyben dől el a vita és nem a székely megyén kívül, az érvénytelen tárgyalások miatt a Szövetségi Elnökség fog dönteni arról, hogy mi legyen. Borboly Csaba jelenlegi elnöknek a negyedik mandátuma volna ez, ha minden összejön. Ha pedig Barti Tihamér jelenlegi alelnökre esik a választás, akkor a gyergyóiak fellélegezhetnek: megtörik a több évtizede tartó mellőzése a gyergyószéki szervezetnek. A döntés azonban már nem a HET-en múlik, hanem az RMDSZ országos vezetőségén.

Borboly versus Barti


Szeptember 27-én lesznek a helyhatósági választások, és a jelöltállítás gyakorlatilag hetekkel ezelőtt zárult. Persze, kivételekkel. Ott, ahol nem sikerült megegyezésre jutni, az RMDSZ területi szervezetei haladékot kértek és kaptak. Az országos vezetőség két héttel meghosszabbította a határidőt a döntésképtelen szervezetek számára. Hargita megyében a megyei tanácselnök-jelölttel kapcsolatban nem sikerült dűlőre vinni a kérdést, hogy ki legyen: a három mandátumot maga mögött tudó Borboly Csaba tanácselnököt a csíki területi szervezet jelölte, a jelenleg alelnöki tisztséget betöltő Barti Tihamért pedig a gyergyóiak támogatják messzemenően.

A Hargita Megyei Egyeztető Tanács megbeszélése pénteken kezdődött, és egész hétvégén tartott (csak az EU-csúcs volt ennél hosszabb, ahol több száz milliárd euróról kellett dönteni), de nem sikerült olyan kompromisszumos megoldást találni, amely mindhárom területi szervezetet kielégítette volna. A gyergyószéki küldöttek ragaszkodtak ahhoz, hogy jelöltjük, Barti Tihamér induljon a tisztségért. A Transindex megkeresésére a jelenleg megyei alelnöki tisztséget betöltő Barti elmagyarázta, hogy az egyeztető tanácsban mindhárom területi szervezet egyenjogú partnerként van jelen, és amennyiben egyik szervezet nem szavazza meg valamelyik jelöltet, akkor a szavazás érvénytelen.

A HET-nek 15 tagja van, ebből hat a csíki, hat az udvarhelyszéki és három a gyergyószéki szervezetet képviseli. Annak ellenére tehát, hogy Borboly Csabának sikerült egy 8:5-ös többséggel első helyre kerülni, a voks nem érvényes, ugyanis Borboly egyetlen gyergyói szavazatot sem szerzett meg. Barti elmondása szerint a csíkiak saját jelöltjükre, a gyergyóiak is az általuk támogatott jelöltre szavaztak, az udvarhelyszéki szavazatok pedig megoszlottak a két jelölt között.

Barti: hátrányos helyzetbe kerültek az gyergyóiak az elmúlt 30 év alatt

Arra a kérdésünkre, hogy az elmúlt évek során érte-e negatív megkülönböztetés a gyergyói szervezetet, Barti Tihamér azt válaszolta, hogy sokatmondó az a tény, hogy az elmúlt évtizedek során, vagyis harminc év alatt egyetlen egyszer sem sikerült kivitelezni azt, hogy ez a szervezet állítson Hargita megyei tanácselnök-jelöltet. Úgy gondolják – hangsúlyozta a politikus, hogy nagyon sok rátermett szakember van a megyében, és lehetőséget kellene adni azoknak is, hogy bizonyítsák tudásukat, akiknek eddig nem sikerült felbirkózni magukat listavezetőknek. Önmagáról Bartis elmondta azt, hogy eddig az EU-s projektek lehívásával foglalkozott, épp azért úgy érzi, hogy az új EU-ciklus kezdetével indokolt volna, ha már megyei tanácselnökként tudná bizonyítani hozzáértését.

A megyei tanácselnök elmondta, hogy menedzsmenti elképzeléseit ismertette a szervezeten belül, és reméli, hogy nemcsak megyei, hanem országos szinten is támogatni fogják elképzeléseit. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy bármilyen döntés születik, arra buzdítja kollégáit, hogy a csapatmunkát részesítsék előnyben, és ne egymás ellen, hanem egymást támogatva dolgozzanak a továbbiakban is.

Borboly: a területiség nem lehet kizárólagos elv a jelöltállításnál

A jelenlegi tanácselnök, Borboly Csaba a Transindex megkeresésére azt nyilatkozta, hogy bízik abban, hogy a Szövetségi Állandó Tanács meg fogja erősíteni azt az eredményt, amely megszületett a Hargitai Egyeztető Tanács hétvégi gyűlésén. Azt is elmondta, hogy szerinte a Hargita megyei szervezetek együttműködése eddig is nagyon jó volt, és annak ellenére, hogy nem sikerült egy végleges eredményre jutni, abban reménykedik, hogy a közös érdekek mentén továbbra is megmarad a jó kapcsolat a három szervezet között. Az elért eredményt is ekként értékeli, szerinte az a nyolc szavazat, amelyet megszerzett, annak a jele, hogy a megyében elismerik és értékelik a tevékenységét.

„Az elfogadottság, az emberbe fektetett bizalom legalább olyan fontos érvek, ha nem fontosabbak, mint az, hogy melyik terülteti szervezettől származik a jelölt” – hangsúlyozta a jelenlegi tanácselnök. Borboly Csaba arra is kitért, hogy nemcsak a tanácselnöki tisztségről egyeztettek, hanem gyakorlatilag mintegy 14 olyan jelentős funkciót listáztak, ahova a legmegfelelőbb jelölteket szerették volna állítani. A képviselői helyektől a megyei prefektusi tisztségig nagyon sok beosztás és munkakör került megbeszélésre, mindvégig azzal a szándékkal, hogy egyik területi szervezet se érezze magát hátrányban a másik kettőhöz viszonyítva.

„Megyei tanácselnöki tisztségből azonban csak egy van, mondta Borboly Csaba, én pedig úgy látom, hogy ezt a funkciót nem kellene feltétlenül a területiséghez kötni, hiszen a tanácselnök nemcsak a saját, szűkebb régióját képviseli, hanem a teljes megyét. Az elmúlt mandátumok alatt mindvégig úgy dolgoztam, hogy ne érjen vád amiatt, hogy egyik vagy másik települést jobban támogatom a többinél. Ennek ellenére a leadott szavazatok azt mutatják, hogy jobban kell törekednem arra, hogy a gyergyóiak is elégedettek legyenek tevékenységemmel.”

A tanácselnök hangsúlyozta, hogy értékeli az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak a mediálási kezdeményezéseit, azonban tagadta, hogy a megegyezésképtelenség feszült helyzetet teremtett volna a Hargitai Egyeztető Tanácson belül.

Hogyan tovább?

Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnökét is megkerestük, hogy megkérdezzük, mikorra várható a Szövetségi Elnökségnek – vagy a Szövetségi Állandó Tanácsnak a döntése, ugyanis július 19-ike volt a határidő a haladékot kérő területi szervezeteknek a jelöltállítás befejezésére. Horváth Anna elmondta, hogy a Hargita megyei tanácselnök jelölésének kérdésében, az érvényes szabályozások szerint, mivel a Hargita megyei egyeztető tanácsban nem született érvényes döntés július 19-ig, a hét második felében a Szövetségi Elnökség dönt, és ezt a döntést a Szövetségi Állandó Tanács egyszerű többséggel jóváhagyja vagy kétharmados többséggel módosítja.

Mindkét tanácselnök-jelölt hangsúlyozta, hogy az eredménytől függetlenül alávetik magukat a Szövetségi Elnökség, illetve a Szövetségi Állandó Tanács döntésének, és annak a programnak a megvalósításáért fognak dolgozni, amely mellett az országos vezetőség dönteni fog.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS