2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A református egyház és az önkormányzat közötti ingatlancsere miatt van most vita Marosvásárhelyen

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2020. augusztus 03. 11:35, utolsó frissítés: 13:26

A régi vármegyeházában működtetnének iskolát, csakhogy ott jelenleg a képzőművészeti élet zajlik, és velük nem egyeztetett senki. Egyelőre forrnak az indulatok, holott lehet, csak kommunikálni kellene.


Marosvásárhelyen egy ingatlancsere körül robbant ki vita: a történet röviden annyi, hogy a református egyház meg szeretné kapni azt az épületet, ahol a helyi képzőművészeti élet nagy része zajlik, a régi vármegyeházát, ahol kiállítóterek, foglalkozások és műhelyek is helyet kapnak, valamint a helyi képzőművészek közül két tucatnyinak van műterme. A egyház iskolát szeretne ott a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum alsó tagozatai számára, mert az ezekbe járó diákok jelenleg szerteszét vannak a városban, távol a központtól és ezzel az anyaiskolától, és nem nagyon tudnak részt venni az iskolai életben. Ráadásul a tanároknak is kényelmetlen folyton ide-oda rohangálni az órák között.

Az egyház azt javasolta, hogy a tulajdonukban levő, a Forradalom utcában található Makariás-ház hátsó udvarán álló ingatlanegyüttest átadnák a városnak, cserébe pedig kérnék a Bolyai utcában levő régi vármegyeházat, és ott működne az iskola, kvázi az anyaiskola mellett. A csere ötletét Magyary Előd RMDSZ-tanácsos vetette fel, de a mostanság meglehetősen kegyvesztett, a városi és a megyei szervezet háborújában lemorzsolódó tanácsos, akinek jövőre már nem lesz új mandátuma, állítólag még az RMDSZ-es kollégáinak sem szólt a dologról.

A vármegyeház azonban nem üresen áll, hanem abban zajlik a város képzőművészeti életének java. Galériák vannak benne, műtermek, vizuális művészek, textilművészek és szobrászok tartanak eseményeket ott. A képzőművészek meg szintén akkor tudták meg a dolgot, amikor napirendre került a tanácsülésen. Az épületet a Locativ Egyesület adminisztrálja, és ez adta ki a Romániai Képzőművészek Egyesületének, akik immár negyven éve, a nyolcvanas évektől kezdve itt működnek.

Bartha József képzőművész, aki az épületben a város egyik leginkább élő galériáját, a B5 Stúdiót vezeti, azt mondja, az a legfurcsább, hogy egy olyan cseréről, amely a helyi művészek életére is nagy hatással lesz, egyáltalán nem kérdezik meg őket. Holott 23 műterem van ott, valamint Bartha Galériája mellett ott működik a Monotremu nevű, kétnyelvű műhely, amely gyerekeknek is tart foglalkozást és sok más esemény is zajlik itt.


És nem ők az egyetlenek, akik nem tudtak semmit erről a tervezett cseréről, maguk a városi tanácsosok is két nappal az első szavazás előtt olvasták el a napirendi pontok között, hogy van egy ilyen. Köztük az RMDSZ-esek is, és akkor már azt is észrevették, hogy mindezt frakciótársuk, Magyary Előd nyújtotta be. Hogy miért pont ő, azt Henter György vártemplomi lelkész mondta el a Transindexnek. Magyary Előd jelen van a Bolyai líceum szülői bizottságában is, illetve amikor négy évvel ezelőtt megalakult a tanácsban az RMDSZ-frakció, akkor őt jelölték ki a Marosvásárhelyen jelen levő egyházakkal való kapcsolattartásra. “Rendszeresen, szinte hetente eljött, és érdeklődött, hogy kell-e valahol segítséget nyújtani” - mondja Henter, aki beszélgetésünk végén több más mellett Magyarynak is külön köszönetet mondott.


Képzőművészek tiltakozása ide vagy oda: nem lesz könnyű menet

Az ingatlancsere véghezviteléhez a városi tanács képviselőinek kétharmada kell, egyelőre viszont csak az RMDSZ állt be a projekt mögé, bár a legutóbbi tanácsülésen a többi képviselő sem zárkózott el egyértelműen a csere gondolatától, többen javasolták, hogy alaposan vizsgálják meg az ügyletet, mielőtt szavaznának, mert szabálytalanságokat találtak benne. Például az épületek felbecsüléséről szóló dokumentum nem volt lepecsételve és aláírva. Egy román képviselő fel is vetette, hogy talán nem ártana kiküldeni a városháza saját becsüsét, hogy megállapítsa maga is, helyesek-e a számok, mert valakik más megyéből végezték el.

A református egyház tulajdonában levő Makariás-ház. Ennek a hátsó udvarán levő épületegyüttest adná a városnak az egyház.A református egyház tulajdonában levő Makariás-ház. Ennek a hátsó udvarán levő épületegyüttest adná a városnak az egyház.


Kérdésünkre, hogy ki végezte el az ingatlanok árainak felmérését, Henter elmondta, hogy a megyeházi épületet adminisztráló Locativ Egyesület részéről egy jogász és a Makariás Házat adminisztráló Marosvásárhelyi Egyházak Kuratóriuma közösen találkozott egy becsüssel, akit egyik fél sem ismert, és így jött ki az eredmény, hogy az egyház által ajánlott ingatlanegyüttes 200.000 euróval többet ér, mint a Bolyai utcai épület.

A képzőművészek és az egyház másként látják a Bolyai utcai épület állapotát

Henter megkeresésünkkor azt mondta, nem is érti a képzőművészek miért szeretnének ott maradni, hiszen szerinte az épületnek belül is rettenetes rossz az állaga. “Ha abban az épületben jól érzik magukat a művészek, én ezen nagyon csodálkozom” - mondja, és arról beszélt, hogy fűtetlenek a termek, hull a vakulat.

“Az épület belül nincs rossz állapotban, a kilencvenes években pályáztunk pénzt, akkor vakoltuk le a belső udvart, azon kívül a műtermeknél minden művész a saját anyagi lehetőségei szerint rendbe rakta. Mindezt a képzőművészeti egyesület, és nem a város végezte el” - mondja Bartha József, megemlítve, hogy a fontosabb javításokat a homlokzaton és a tetőszerkezeten kellene elvégezni, de ez nem a képzőművészek, hanem az épületet birtokló város feladata lenne.

Bartha József azt sem igazán látja elképzelhetőnek, hogy az általuk használt épületben iskolát lehessen létesíteni. “Többnyire nagyon kis termek vannak benne és az udvar sem megfelelően nagy” mondja. Henter ehhez képest azt mondja, ők több ízben is megnézték az épületet építészekkel, és volt, hogy maga Kató Béla püspök is ott járt. Henter elmondása szerint az építészek úgy látják, hogy a tetőrészben lehetne megfelelő osztálytermeket kialakítani még, de az épület struktúrájába nem avatkoznának bele, amit pedig nem lehet tanteremnek használni, ott különböző más helyiségek lennének: tanári szobák, kis könyvtárak stb.

A tanács nem fogadta el, és nem tudni, mikor fogja, ha egyáltalán

16 szavazatra lesz szükség a tanácsban, és elképzelhető, hogy kampányidőszakban a román tanácsosok nem nagyon fognak ebbe belemenni. “Rendbe kell tenni jogi szempontból is az anyagot” - mondja Csíki Zsolt, az RMDSZ tanácsi frakcióvezetője. A legutóbbi tanácsülésen több olyan hibát is találtak a projektben, ami később még visszaüthet. A legfőbb, hogy nem ült harminc napot a beadvány, holott ennyi idő a törvény szerint kötelező, ez azt is jelenti, hogy augusztus közepéig elképzelhetetlen, hogy elfogadják, legalábbis ha azt akarják, hogy legyen is belőle valami, és ne legyen egy második, a katolikus líceumhoz hasonló eset belőle.

“Elég hosszú idő lesz partnert találni ehhez. Egyes pártok már kampányban vannak, nem lehet tudni, hogyan fognak reagálni” - mondja Csíki. “Nem kellene politikai témát csinálni belőle. Lehetett volna hamarabb megpróbálni. Az RMDSZ-es tanácsosok július 16-án tudták meg, 18-án lett volna róla szavazás, állítólag már februártól tárgyalások voltak. Szerintem előnyösebb lett volna, hogy márciusban, áprilisban vagy májusban tárgyaljunk, nem utolsó pillanatban, amikor még jogi hibák is fennállnak” - mondja Csíki.

Szerinte mindenféleképpen meg kell oldani mind a képzőművészek, mind a Bolyai és a Református Kollégium diákjainak sorsát. A kérdésre, hogy a képzőművészeket miért nem vonták be az egyezkedésbe, Csíki azt mondta, hogy azért, mert nem volt még idő, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a közeljövőben ő maga fog találkozót kezdeményezni velük.


Miért ennyire sürgős az egyháznak?

A tanács egyelőre nem volt hajlandó szavazni a kérdésről, először a napirendi pontról is levették, másodszor meg halasztottak. Henter György azt mondja, nem jó gyerekek százainak vagy ezreinek sorsáról halasztani a döntést. “ Azért is jó lenne, ha mihamarabb döntenek, mert úgy tudom, hogy az épület felújítását vállaló erdélyi püspökség a támogatást határidőhöz kötötte, azaz azoknál a projekteknél, amelyek jövő év tavaszáig nem kezdődnek el, átcsoportosíthatják a finanszírozást máshova.

Nemrég volt egy egyeztetés az egyház képviselői, a magyar tanácsosok és a szülői szövetségek elnökei között. Erre a képzőművészeket nem hívták meg Hentert, szerinte azért, mert nem az “egyház feladata megoldani az ő helyzetüket, hanem a városé”. Elmondta azt is, hogy nincs B-tervük, több épületet is megnéztek, tervben volt, hogy a püspökség vásárolna is akár egyet, de egyelőre nem látnak olyat, amely megoldhatná a problémát. A most felajánlott Makariás-házat is megpróbálták iskolává átalakítani, egy presbiter egy évet töltött azzal, hogy felkutassa a negyven szomszédot, akiknek a beleegyezése kellene ehhez. Voltak viszont 15-en, akik nem fogadták el.

Most meglehetősen patthelyzet van, Bartha József azt mondja, a képzőművészeti szövetség akár perelne is, amennyiben a helyzet oda fajulna, hogy mégis megtörténne a csere, és ki akarnák őket mozdítani. Ugyanakkor azt mondja, hogy nem zárkóznak el a tárgyalástól, csakhogy még senki nem akart velük tárgyalni. Ezért is hoztak létre egy petíciót, amit eddig több mint hatszázan írtak alá. Az egyház maga pedig egy nyílt levélben magyarázza, hogy ők nem akarnak senkinek sem rosszat.

Nyitókép: A régi vármegyeháza, ahol a képzőművészek székelnek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS