2020. november 28. szombatStefánia
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Puck Bábszínház: a magyar tagozat kettészakad, de a vádak közül, mi igaz?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. augusztus 18. 09:58, utolsó frissítés: 2020. augusztus 25. 19:22

Többek között diszkriminációval vádolja a Puck Bábszínházat a magyar társulat néhai vezetése. A magyar tagozat jelenlegi vezetője szerint azonban csak a törvénytelenséget próbálják elfedni a vádakkal.


Úgy tűnik a kolozsvári Puck Bábszínház fennállásának hetvenedik évét nem ússza meg botrány nélkül. Látszólag a magyar társulat egykori vezetői és a fiatal bábszínészek ugyanis megelégelték, hogy a vezetőség a román társulattal szemben diszkriminálja őket, ellehetetleníti a munkájukat és harmadrangú félként bánik velük. Legalábbis ezekkel a vádakkal szervezett sajtótájékoztatót augusztus 18-ra Urmánczi Jenő bábszínész és Vadas László rendező. A magyar társulat néhai vezetői ugyanis szeretnék nyilvánosságra hozni az általuk sérelmezett bábszínházas körülményeket. De ahogy lenni szokott, itt sem fekete-fehér a történet.

Problémáikat nyilvánosan először múlt héten ismertették a Kolozs Megyei RMDSZ kampányprogramjában: „A két tagozattal rendelkező Puck Bábszínház vezetősége szándékosan sorvasztja el a magyar tagozatot, ellehetetleníti szakmai fejlődését, diszkriminatív és megalázó módon viselkedik a magyar társulattal szemben. Olyanok döntenek a magyar tagozat működéséről és műsorpolitikájáról is, akik nem ismerik a magyar nyelvet, kultúrát és meseirodalmat” – ismertette a vádakat az RMDSZ Otthonos Kolozsvár városprogramja.

A Puck Bábszínház magyar társulatának néhai vezetői előzőleg ugyanis megkeresték a Kolozs Megyei RMDSZ-frakciót, így közvetetten Csoma Botondot is, aki az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Csoma a Transindex megkeresésére úgy fogalmazott: „Ha a Puck Bábszínház magyar tagozatának igénye van a különálló intézményre, akkor az RMDSZ-nek, mint érdekvédelmi szervezetnek, kötelessége ezt az ügyet felvállalni. Minden politikai és önkormányzati eszközünket be fogjuk vetni annak érdekében, hogy létrejöjjön a különálló, új intézmény” – szögezte le Csoma Botond. Hozzátette, jelenleg a román politikai partnerekkel tárgyalásokat folytatnak, és ő személyesen is részt fog venni a sajtótájékoztatón, amelyre kedden 11 órakor kerül sor a Bulgakov Café teraszán.

Csoma Botond (balra) kolozsvári RMDSZ-es polgármesterjelölt ígéretéhez híven eljött a sajtóeseményre és támogatásáról biztosította a kezdeményezőket. Csoma Botond (balra) kolozsvári RMDSZ-es polgármesterjelölt ígéretéhez híven eljött a sajtóeseményre és támogatásáról biztosította a kezdeményezőket.


Érdeklődésünkre, miszerint a programfüzetben ismertetett súlyos vádak hátterének utána néztek-e? Vagy csak Vadas Lászlótól és Urmánczi Jenő volt tagozatvezetőktől értesültek róla, az RMDSZ kolozsvári prolgármesterjelöltjétől azt a választ kaptuk: nem ellenőrizték le az információt, megbíztak a volt tagozatvezetők szavában, illetve más visszajelzéseik is voltak.

Lapunk azonban a teljes kép megismerése érdekében nemcsak a volt tagozatvezetőket szólaltatta meg, hanem a bábszínház igazgatóját és a magyar tagozat jelenlegi vezetőjét is megkerestük. A bábszínház igazgatója a hét folyamán ígért választ. Varga Ibolya a magyar tagozat ideiglenesen megbízott vezetője és egyben rendezője azonban már most beszámolt, és meghökkentő részleteket osztott meg szerkesztőségünkkel, ami egészen más fénybe helyezte a történetet.

Na, de kezdjük az elején: Milyen konfliktus vezetett odáig, hogy az ex-tagozatvezetők új bábszínház létrehozását fontolgatják?

Az önálló, állami finanszírozású „Kolozsvári Magyar Bábszínház” létrehozásának terve nagyon jól hangzik, ezért első körben épp a kezdeményezőket kerestük meg. Mint Vadas László, Urmánczi Jenő és Csűrös Réka egykori tagozatveztők kifejtették, a Puck Bábszínházban a kezdetektől fogva feszült a helyzet a magyar tagozat és a vezetőség között. Állításuk szerint a magyar tagozatnak soha nem volt döntési joga, csak javaslatai lehettek. A vezetőség profitorientált, így a magyar tagozat csak akkor vihette az előadásait valahová, ha a létszám bevétellel járt, vagy valahogy fedezni tudták a költségeket. Így azonban ezzel néha nemcsak a kisebb falvak magyar óvódásait és kisiskolásait fosztották meg a bábszínháztól, olyan is megesett, hogy a társulat Kolozsváron belül sem tudta elvinni előadását egy óvodába.

Forrás: Puck BábszínházForrás: Puck Bábszínház


A volt tagozatvezetők közül Vadas László rámutatott, a bábszínház államilag támogatott művészeti intézmény, így feladata lenne, hogy a kultúrát elvigye ahová csak lehet. Ennek ellenére már csak annak is örültek, ha a Kolozsvári Magyar Napokra el tudtak jutni. Vadas szerint, amíg ők a külföldi fesztiválokra alig jutottak el, addig a román tagozat előadásai bejárták a világot. „Nem kell nagyon okosnak lenni, hogy világossá váljék, hogy itt valami nagyon furcsa dolog van” – jegyezte meg Vadas László rendező, volt tagozatvezető. És valóban van valami furcsa abban, ami a kezdetektől jelenlévő konfliktust a Kolozsvári Magyar Bábszínház létrehozásáig fokozta.

A volt tagozatvezetők elmondása alapján, az utolsó cseppet a pohárban számukra a számlájukon kihasználatlanul heverő 15 millió forint jelentette, amit máig nem költhettek el, méghozzá úgy, hogy közben a színészeknek kell rendezniük sajáét előadásaikat.

Urmánczi Jenőék ugyanis létrehozták az Apropó Egyesületet, amellyel pályázni tudtak a magyar tagozat előadásai költségeinek a fedezésére. Elmondásuk alapján, ezzel az volt a tervük , hogy a pályázatok révén igényesebb produkciók születhessenek, amelyekkel aztán turnézni, fesztiválozni is lehet. Pályázni azelőtt is pályáztak, többek között a Bethlen Gábor Alaphoz (BGA), de ebben az esetben a volt tagozatvezetők arról számoltak be, hogy hiába nyerték meg a magyar kormány alá tartozó BGA 15 millió forintját. Emanuel Petran, a Puck Bábszínház igazgatója nem volt hajlandó szerződést kötni az egyesülettel, aminek hiányában a pénzt sem tudták felhasználni (legalábbis legálisan nem nyílt erre lehetőség – szerk. megj.).

Vadas László állítása szerint a bábszínház igazgatója kijelentette, ő nem akar szerződést kötni egyesületekkel. Ami szerinte már csak azért is furcsa kijelentés, mert az előadás ettől még a bábszínház tulajdonában marad. Mindenki csak nyerhet rajta. Ráadásul, míg az Apropó Egyesülettel nem szerződött, addig három román egyesülettel mégis kivételt tett.

A 15 millió pedig több mint fél éve hever az egyesület számláján, és hamarosan vissza kell utalni a BGA-nak, mert lejár a megpályázott projektek számára előirányzott határidő. Történik mindez olyan fonák körülmények között, hogy annak ellenére, hogy bármelyik rendezőt megfizethetnék abból a pénzből, ezt mégsem tehetik meg, sőt mint panaszolták a volt tagozatvezetők, még saját rendezőjükkel sem dolgozhattak, mert miután a Puck Bábszínház megszavazta a költségvetését és a következő évi műsortervet (miszerint a magyar tagozatnak két előadást kell létrehoznia), a bábszínház mindkét rendezőjét (köztük a magyar tagozatot vezető rendezőt is) a román tagozathoz osztották be.

Forrás: Puck BábszínházForrás: Puck Bábszínház


„Hatalmas nagy problémák vannak a Puck Bábszínházban”

Csűrös Réka a BGA Pro Transilvania munkatársa és a Puck egykori tagozatvezetője úgy vélte, mostanra odáig jutott a társulat, hogy abból a pénzből élnek, amit Magyarországról pályáznak. Állítása szerint, a Puck Bábszínház vezetősége csak a fizetéseket és a minimális produkciós költségeket állja.

A problémák közé sorolta még, hogy a magyar társulat vezetője nem rendelkezik döntési és aláírási joggal, csak javaslatot tehet. Állandó tagozatvezető pedig nincs. „Az a tagozatvezető, aki most van, az igazából a társulat rendezője, aki két órában vezet tagozatot. Pedig ez a munka sokszor nyolc órában is sok. Két óra alatt nem lehet semmit sem csinálni. Ezen kívül úgy látom, hogy Varga Ibolya semmiféle konfliktust nem vállal fel az igazgatóval szemben. (...) Ha az alkalmazott azt látja, hogy már millió embert rúgtak ki, főleg a román tagozatra gondolok itt, akkor nem szólal fel. A színészek félnek, az egész társulat fél. Azután, hogy ezt bevállalta, több mint valószínű, hogy Urmánczit is ki fogják rúgni” – tette hozzá. Állítása szerint ugyanis Emanuel Simion igazgató összeférhetetlen és diktatorikus személy, aki olyan intézkedéseket vezetett be, amely nemcsak a magyar, de a román tagozatnak sem felelt meg.

„Régebb az igazgatók egyszerűen ignorálták a magyar tagozatot. Azt mondták, hogy »pénzt ugyan nem adunk, de csináljatok, amit akartok. Ha szeretnétek előadást, szerezzetek pénzt.« Így a tagozatvezetők megpróbáltak pályázatok révén boldogulni. Tévedés ne essék, a magyar tagozat soha nem volt elkényeztetett helyzetben. Most viszont, amikor már kezdettől fogva megmondják, hogy mit szabad csinálni, úgy, hogy nem tudnak magyarul, nem ismerik a meseirodalmunkat, nem ismerik a kultúránkat, és még a kívülről hozott pénzbe is beleszólnak, hogy »ezt nem szabad elkölteni«. Ez már tényleg sok volt” – mondta az egykori tagozatvezető, Csűrös Réka, aki jelenleg a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatainak megbízott lebonyolító szervezete, a BGA Pro Transilvania Kft. alkalmazottja.

Mint megtudtuk, a román tagozatból több színészt kirúgtak, akik visszaperelték a munkahelyüket, de olyan per is folyamatban van, amelyben az egyik színésznő munkahelyi zaklatással vádolta meg az igazgatót. Értesüléseink szerint a bábszínház költségvetése tagozatokra lebontva megközelítőleg: 65 ezer lej a román társulat esetében és 15 ezer lej a magyar tagozat számára.

Forrás: Puck BábszínházForrás: Puck Bábszínház


„Együtt tudunk dolgozni, nem akarom elveszíteni ezt a csapatot. Nem szeretném, hogy elmenjenek, a körülmények miatt egy folyamatos vándorlás helyszíne volt a bábszínház”

Urmánczi Jenő bábszínész és az Apropó Egyesület elnöke a Transindex megkeresésére elmondta, a Puck Bábszínház igazgatója olyan belső szabályzati rendeleteket hozott, ami számára megtiltja azt, hogy az intézménynek rossz hírét keltse, sajtónyilvánosság elé tárjon belső konfliktusokat, illetve, hogy felsőbb fórumokhoz forduljon jogorvoslásért. Ha bármelyik a felsorolt "vétségek" közül rábizonyítható, akkor az igazgató által életbe léptetett belső szabályzat értelmében a végleges munkaszerződését felbonthatják. Urmánczi több ügyvéddel konzultált, és állítja, ez az eljárás a hatályos törvények szerint nem legális. Ugyanerre az álláspontra jutott az őt támogató szakszervezet vezetősége is.

Érdeklődésünkre hozzátette, mivel Vadas László már nem a Puck Bábszínház alkalmazottja, ezért a „kínosabb” részletekről ő fog beszámolni a sajtótájékoztató alkalmával. Urmánczi pedig kimondottan olyan információkat fog megosztani a sajtóval, amelyek a 22 éves bábszínészi munkája során tapasztalt. Mint mondta, a sajtótájékoztatón volt színészek és tagozatvezetők is beszámolnak majd a körülményekről és azokról az okokról, amelyek gyakran a munkaszerződés megszűnéséhez vezettek. És amiért egyesek úgy látják, hogy a magyar tagozat harmadrangú félként volt kezelve, ami az új igazgató alatt tovább fokozódott. Úgy tudjuk, a Kolozsvári Állami Magyar Bábszínház létrehozásával mindezeken változtatni szeretnének, és együtt akarják tartani a bászínészekből és színművészekből összekovácsolt csapatot.

Mennyi az annyi? Avagy hallgattassék meg a másik fél is

Varga Ibolya rendező és egyben társulatvezető a Transindex megkeresésekor értesült a keddi sajtótájékoztatóról. A magyar tagozat vezetője szerint a Puck Bábszínház nem diszkriminálja a magyar tagozatot, és ő nem is érzett felső nyomást, vagy olyan szándékot, mint amiről beszámoltak a volt társulatvezetők. Pedig szerinte az igazgatóval való kapcsolatára befolyással volt, amikor az egyik alkalmazott perében az igazgató ellen tanúskodott. Mint mondta, aki olyat állít, mint amit az Otthonos Kolozsvár városprogramban leírtak, azt be lehetne perelni, mert az „hazudik”. Állítása szerint a magyar társulat képviseltetve van a vezetőtanácsban és a művészeti tanácsban is, mindenki elmondhatja és leírhatja a véleményét, ebben senki nem akadályozza meg őket.

Szerinte ebben az évben, ha a pandémia nem szólt volna közbe, a magyar társulatnak több külföldi előadása lett volna, mint románoknak. A Vadas László által rendezett előadást például elvitték volna a brassói fesztiválra, illetve a törökországi és a kaposvári nemzetközi fesztiválra is (amelyeket a bábszínház saját költségvetéséből finanszírozott volna). Ehhez képest a román társulatból egyetlen színész ment volna a gyulafehérvári bábszínházba (az Avignoni Fesztiválra), amire a színház semmit sem költött volna. Úgy véli, amennyiben pályáznak, lehetséges akár szilágysági turné is, ez úgy látja inkább a tagozatvezetőkön múlik, mert a vezetőség nem akadályozza meg őket abban, hogy pályázzanak.

Forrás: Puck BábszínházForrás: Puck Bábszínház


A diszkrimináció és az elsorvasztás helyett, ő inkább úgy látja Urmáncziék az egyik törvénytelenséget egy másik törvénytelenséggel próbálják igazolni, de az is lehet, hogy ebből per lesz a végén. Ugyanis állítása szerint, eleve hamis okmányon és aláíráson alapszik az általuk szőtt történet. Mint mondta, az Urmánczi Jenő által vezetett Apropó Egyesülettel azért nem szerződött a Puck Bábszínház, mert az egyesület önjelölt módon, a bábszínház tájékoztatása nélkül pályázott – a bábszínház nevében – a Bethlen Gábor Alaphoz, illetve szintén egyeztetés nélkül hozott létre a bábszínházéval párhuzamosan saját évadtervet.

Rámutatott, december környékén, amikor a pályázati pénz beérkezett, Urmánczi tagozatvezető volt. Benne volt a bábszínház vezetőségi tanácsában, így már csak ebből kifolyólag is feladata lett volna beszámolni a pályázatról. Varga Ibolya állítása szerint azonban ehelyett, a színház megkérdezése nélkül elkezdték elkölteni a decemberben a számlájukra kapott összeget (például technikai felszereléseket vásároltak belőle, amit bevittek a bábszínházhoz).

Varga Ibolya úgy látta, a megpályázott pénzzel nyomást akartak gyakorolni a vezetőségre. Előbb ugyanis úgy pályáztak, hogy arra a bábszínház nem hatalmazta fel őket, majd különböző iktatott iratokkal kezdtek el jönni évad közben, hogy bizonyos projekteket finanszíroznának, ha a bábszínház az általuk javasolt produkciót elfogadja. A dolgot úgy tüntették fel az elején, mintha a saját pénzükből finanszíroznák ezeket a terveket, aztán később feltüntették a BGA nevét is. Ezekről – Varga Ibolya szerint – dokumentumaik is vannak.

„Mutyiban pályáztak, olyan programokkal, amelyeket ők találtak ki, és amire embereket szerződtettek le anélkül, hogy ezt legalább bejelentették volna a bábszínházban. Nem tudom, hogy ezt milyen alapon tették? A pénzt nyilván megkapták, mert ismeretségi úton könnyebb megszerezni. Gondolom köze volt ehhez Csűrös Rékának, Vadas László élettársának is, aki pont a Bethlen Gábor Alapnál dolgozik Kolozsváron. Tény az, hogy amikor megkapták ezt a 15 millió forintot, akkor előálltak a követelésekkel. A bábszínház vezetősége kérte a programot és azt, hogy ki hatalmazta fel őket erre? A bábszínháznak azonban nem mutatták be sem a terveiket, sem utólag a BGA-val kötött szerződést, ami tartalmazza azokat a terveket, amelyekre ők pályáztak” – hangsúlyozta a magyar tagozat vezetője. Hozzátette, addig nem köt szerződést a bábszínház, amíg meg nem mutatják be a BGA-s szerződést, ugyanakkor az Apropó Egyesület pedig el kell számoljon valahogyan az összegről. Ez viszont – ebben a helyzetben – kérdéses, hogy hogyan fog megtörténni.

Varga hangsúlyozta, valószínű, hogy itt valaki iratot hamisított, hiszen sem Urmánczi Jenő, sem a színészek, senki nincs felhatalmazva arra, hogy a bábszínház nevében aláírjon. Ő például társulatvezetőként sem írhat alá olyan iratokat, amelyek a társulat belső működését befolyásolják. Csak abban az esetben tehetné meg, ha a vezetőtanács jóváhagyja. Ez a belső szabályzat.

A tagozatvezető elmondása alapján, végül nyár végén, miután többszöri felszólításra sem adta ki az egyesület a BGA-val kötött szerződést, ami tartalmazza a terveket és az összeget, őmaga személyesen írt Benczédi Eszternek, a BGA osztályvezetőjének, hogy szeretné tudni, milyen dokumentum alapján ítélték oda a 15 millió forintot az Apropó Egyesületnek? Ki hatalmazta fel az egyesületet, ki írta alá a dokumentumokat? A BGA pályázathoz ugyanis mellékelni kellett egy olyan okiratot, amely alapján pályázhattak a bábszínház nevében. Az osztályvezető augusztus 24-én jön vissza szabadságról, és akkor küldi el a választ.

Forrás: Puck BábszínházForrás: Puck Bábszínház


Érdeklődésünkre arra a vádra, hogy csak a román tagozat kapott ebben az évadban rendezőt Varga elmondta, eredetileg arról volt szó, hogy ők maguknak szeretnének rendezőt választani. Rumi László Blattner Géza-díjas magyarországi rendezőre esett a választásuk, azonban a járvány miatt ezt a rendezést kénytelenek voltak jövőre halasztani. Azonban szerinte még így is remek projekteket hoznak létre a színészek és bábszínészek, akik igyekeznek megszólítani a tinédzsereket is.

A Kolozsvári Állami Magyar Bábszínház létrehozása kapcsán pedig megjegyezte, szerinte a Puck Bábszínház magyar tagozata 12 színészének közel a felét „cserkészte” be Urmánczi, és itt főleg a fiatal színészekre gondolt. Ami nem jelenti azt, hogy megszűnik a bábszínház magyar tagozata. Ugyanakkor kizártnak tartja azt, hogy még egy bábszínházat működtetni tudnának állami (városi vagy megyei) költségvetésből. Ez úgy vélte inkább csak egy kampányígéret az RMDSZ részéről. Állítása szerint ugyanis a jelenlegi bábszínházat alig tudják fenntartani közpénzből, és a színházak már most is elég nehéz helyzetben vannak, pedig az ők esetükben nem etnikai alapon döntenek az illetékesek.

Frissítés (1): Megtartotta sajtótájékoztatóját a Kolozsvári Magyar Bábszínház (KOMAB) kezdeményező csoportja, akik már nemcsak Facebook-oldallal rendelkeznek, hanem a tájékoztató után kezdeményezésük támogatása érdekében petíciót is indítottak.

Urmánczi Jenő (balra) és Vadas László (jobbra). A szerző felvételeUrmánczi Jenő (balra) és Vadas László (jobbra). A szerző felvétele


Frissítés (2): Urmánczi Jenő a Transindex kérdésére válaszolva azt állította, hogy a Puck Bábszínház magyar társulatának 90 százaléka csatlakozni fog a kezdeményezésükhöz, szerinte egyelőre csak hallgatólagosan állnak ki mellette.

Arra a kérdésünkre, hogy történt-e egyeztetés a pályázat megírása előtt vagy után, megmutatták-e a terveket a Puck Bábszínház vezetőségének, Urmánczi úgy fogalmazott, ők nem a bábszínháznak pályáztak, ez általános tévedés, hanem a magyar társulatnak pályáztak, mivel annak nincs önálló jogi személyisége. Az igazgató pedig valószínűleg azt szeretné, hogy az összeg a bábszínház közös kasszájába kerüljön – állította Urmánczi, aki szerint alapító okirat hiányában jogi értelemben nem egyértelmű, hogy a bábszínház két külön tagozattal rendelkezik.

Érdeklődésünkre Vadas hozzátette, az aláírt szerződést már ismertették az intézmény fenntartójával is. A felhatalmazásra áttérve azt nyilatkozta, hogy őket senki sem kellett felhatalmazza, hogy pályázni tudjanak a 15 millió forintért, az Apropó Egyesület jogi személyisége elég volt hozzá. Vadas az igazgatói vádjaira, miszerint a teljes társulat nevében pályázta, elmondta, a támogatói okiratot azért nem fordíttatták le románra, mert "egy vagon pénzbe került volna", a szerződést pedig addig nem mutathatják meg, amíg a Bethlen Gábor Alapítvány is beleegyezését nem adja ebbe.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem értesítették a sajtótájékoztatóról a magyar tagozat aktuális vezetőjét, azt a választ kaptuk, hogy meg akarták védeni a vezetőségtől, ezért nem vonták be a kezdeményezésbe. „Próbáljuk óvni, mert nagyon jól tudjuk, hogy ő két órában nem tud semmit sem csinálni. Ennek konkrét példája, hogy ő is részt vett azon a gyűlésen, ahol a költségvetést elosztották” – mondta Vadas László, aki a 65 és 15 ezer lejes leosztási különbségekre utalt ezzel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS