2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért mennek magyarok román pártokba politizálni?

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2020. augusztus 19. 18:08, utolsó frissítés: 20:05

Erre a kérdésre kerestük a választ három magyar nemzetiségű és egy vegyesházasságból származó politikussal.


Az idei önkormányzati választásokon különösen feltűnő lehet, hogy sok magyar ember indul „román színekben”. Most nem arról esetről beszélek, amikor Székelyudvarhely regnáló polgármestere a Szabad Emberek Pártját (POL) választotta maga mögé az induláshoz, hiszen az eleve vegyes párt, hanem például az USR-PLUS tanácsosi listáján nemcsak Székelyföldön van több magyar jelölt, hanem több helyen magyarokat indítanak a polgármesteri székért.

De mi motiválja azokat az erdélyi magyarokat, akik román pártokban vállalnak mandátumot, hogyan látják ők az RMDSZ és a két magyar "nemzeti" törpepárt politikáját? Mennyire, és miért kritikusok velük szemben?

Az ember, aki legfeljebb jutott

"Nem mondnám, hogy nem szimpatizáltam régen az RMDSZ-szel, sokszor rájuk szavaztam, de sokszor azt láttam rajtuk, hogy csak az etnikai problémákat próbálják oldani. Én a civil szférából léptem be a politikába, zavartak más dolgok is, például, hogy hogyan fejlődik Kolozsvár urbanisztikai szempontból” - mondja Elek Levente, aki az USR-nek ideiglenes elnöke is volt Dan Barna megválasztása előtt.


Eleket a helyi kolozsvári RMDSZ-es tanácsosok zavarták elsősorban, akik ugyanúgy szavazták azokat az “abuzív projekteket”, amelyeket a többségi tanácsosok is megszavaztak. Másrészt akkor döntötte el, hogy az RMDSZ-t nem támogatja többé, amikor fontos RMDSZ-es tagokat Victor Ponta oldalán látta. “Azt gondoltam, hogy ez már nem lehet helyes” - mondja.

Elek a párton belül sosem találkozott előítéletekkel a nemzetisége miatt, bár először volt egy félsz benne, hogy valamikor lesz még gond emiatt, de egyre inkább azt látta, hogy a nemzetisége inkább Kolozsváron gond, mint Bukarestben. “Az első országos kongresszusát Kolozsváron én szerveztem az USR-nek, minden felirat románul, magyarul és németül is ki volt írva, és senki nem szólt ebbe bele” - mesélte.

Az USR mindig is azt mondta, hogy meg kell haladni az anyanyelvi szempontokat, de ennek ellenére több olyan eset is volt, amikor a kisebbségi jogbővítések ellen szavaztak a parlamentben. Elek elismerte, hogy ez valóban probléma, többször szembesült azzal, hogy a román politikusok közül sokan nem értik, hogy miért kellene egy-egy esetben nem a magyar ügyek ellen dönteni. “Többször történt, míg elnök voltam, hogy felhívtam minden képviselőt, és elmagyaráztam nekik, hogy ha valami fontos a magyaroknak, nem árt semmit a románoknak. Sajnos az USR-s kollégák közül is többen vannak, akik csak politikai szempontból mérik fel a helyzetet, és csak azt nézik, hogy az ő szavazatuk egy-egy kérdésben mennyi szavazatot hoz. Ez nem korrekt. Ennek ellenére még mindig az USR iránya a legkorrektebb” - véli a politikus.

Elek LeventeElek Levente


Elek a pártprogram írásakor is felhozta, hogy nem fair, hogy kérik a magyarok szavazatait, de semmi konkrét megoldást nem javasolnak számukra. “Szerintem az USR túlfókuszált a korrupcióra, és más témákra, és ez valahogy kimaradt. Lehet, hogy ha több magyar lenne benne, akkor más lenne. Sokáig én sem hoztam fel ilyen témákat, de aztán amikor például a marosvásárhelyi iskolakérdés volt, akkor közbeléptem, mert túl sok volt hallgatni. De az USR-t nem foglalkoztatják nagyon a kisebbségi jogok” - ecseteli.

A volt pártelnök szerint nincs nagy jövője a tiszta etnikai politizálásnak, hiszen a fiatalok már alapvetően másként látják a politikát, és ehhez véleménye szerint az RMDSZ is alkalmazkodni fog, és nyitni fog más témák felé is. Ugyanakkor szerinte az RMDSZ még sokáig meg tudja tartani az 5-6 százalékot: sok magyar nem szavazna román pártokra, és hát azok sem ajánlanak semmi különöset nekik - véli a volt USR-elnök. “Szerintem az RMDSZ sokkal okosabb lesz, változtatni fog a politikáján, és felhoz közös témákat, ez pedig segíteni fog neki. Muszáj ezt megtenni, mert a fiataloknak a nemzeti téma nem elég."

A kérdésre, hogy vissza tudja-e szerezni az USR-től ez elpártolt fiatalokat az RDMSZ, Elek azt mondta, szerinte a fiatalok már így is, úgy is az USR-re szavaznak, másrészt ez a helyhatósági választásokon különben sem számít sokat, hiszen az egyetemisták többnyire otthon szavaznak. Meg szerinte igazából nincsenek is annyian, hogy az USR azt érezze, energiát kell fektessen a kérdésbe.

Az ember, aki híd szeretne lenni

Sokan vannak Székelyföldön, akik vegyesházasságból származnak, és többé-kevésbé lényegtelen, hogy magyarnak vagy románnak vallják magukat” - mondja Ambrus-Mihai, aki autodidakta módon tanult meg magyarul az édesapja segítségével. Szerinte mindenki félvállról veszi a vegyesházasságból származókat, pedig jól tudnának közvetíteni a két nemzetiség között, és mindkettőnek ismerik a problémáit, óhajait. Legalábbis ezt gondolja a szintén vegyesházasságból származó Ambrus-Mihai Farkas , aki a PNL megyei tanácsosjelöltjeként mérkőzik meg az önkormányzati választásokon, de volt már az Ungureanu által összegründolt Forta Civică jelöltje is EP-választáson

Ambrus-Mihai is úgy látja, hogy egyre több magyar nemzetiségű ember kerül román pártok listájára, de ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ elavult volna. “Az RMDSZ nagyon sok jó dolgot csinált az elmúlt harminc évben, szépen leült a román politikusokkal, és lassacskán kicsit kicsikarva harcolt ki jogokat. Viszont a két nemzetiség között szakadék van jelenleg Székelyföldön, és igyekeztek, hogy a kapcsolatok minél lazábbak legyenek” - mondja a PNL-s politikus.

Választási plakát, középen Farkas Ambrus-MihaijalVálasztási plakát, középen Farkas Ambrus-Mihaijal


Ambrus-Mihai nehezményezi, hogy az RMDSZ a Székely-Mikó Kollégiumból például pusztán magyar iskolát csinált. "1990-ben még én is támogattam, hogy főleg magyar iskola legyen, de teljesen magyar iskolát csinálni belőle hiba volt. A kapcsolatteremtésekre jó lehetőség tizenéves korban sort keríteni, amikor pedig két iskola el van választva akkor ez nem történhet meg" - foglalt állást a kétnyelvű iskolák mellett.

A kérdésre, hogy viszonyul ahhoz a helyzethez, amikor a PNL-s színekben megválasztott elnök azzal vádolja a magyarokat, hogy el akarják lopni az országot, vagy amikor a szélsőségesen nacionalista PNL-s parlamenti képviselők magyarellenes kijelentéseket tesznek, Ambrus-Mihai azt válaszolta, hogy neki nem voltak párton belül ilyen tapasztalatai. Szerinte amikor valaki egy másik nemzetiséget vádol valamivel, sosem gondol arra, hogy a mellette levő mit gondol a világról. “Nekünk az lenne a dolgunk, hogy ezektől a dolgoktól megszabadítsuk Erdélyt, mert ezek nem normálisak"- jelentette ki.

A székelyföldi románok asszimilációs félelmeiről Ambrus-Mihai azt mondja, a magyarok aránya kevésbé növekszik, mint a románoké a térségben. “Tudom, hogy sok politikus fél a vegyes házasságoktól, hogy asszimiláció a következménye. De ez nem mindig van így”, mondta.

Szerinte lesz időszak, amikor az etnikai politizálás el fog tűnni. Vannak dolgok ugyanakkor, amiket meg kell még oldani. Példának a személyazonosságit hozta föl: miért ne lehetne, hogy például Erdélyben aki akarja, annak magyarul jelenjen meg a szegélyigazolványon a nemzetisége, hiszen abban semmi logika, hogy románul, angolul és franciául megjelenhet, magyarul pedig nem. Vagy azt sem érti, miért ne lehetne magyarul ügyeket intézni. Az etnikai politizáláson az RMDSZ is próbál túllépni, ugyanis szerinte látszik az utóbbi időben, hogy az RMDSZ a román embereket is próbálja megszólítani.

De hogy viszonyul egy magát hídembernek tekintő politikus Székelyföld autonómiájának kérdéséhez? Ambrus-Mihai álláspontja az, hogy nagy hiba, hogy nem vonták be a helyi románokat az erről való beszélgetésbe, és most már akár késő is lehet elkezdeni, mert tíz év múlva nem tudni, egyáltalán szükség lesz-e még autonómiára, vagy addig megoldódnak a dolgok. Mindenesetre a két közösségnek közösen kellene gondolkodnia erről a dologról, és a helyi magyarok bevonhatnák a román politikusokat is onnan, hiszen "bárki szívesen leülne beszélgetni bárkivel".


Az ember, aki olyan magyar többségű faluban indul az USR színeiben, ahol az RMDSZ-nek nincs saját jelöltje

Kabai Ferenc István az USR jelöltje a magyar többségű Szilágynagyfaluban. Elmondta, akkor jött vissza az országba, amikor a PSD-kormány elleni tüntetések kezdődtek, és ekkor gondolkodott el azon, hogy politikusnak álljon. A faluban az RMDSZ-nek amúgy nincs saját jelöltje, így egy román nemzetiségű embert, a jelenlegi polgármestert támogatják. Zavarja, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt olyan embereket tett a listájára, akiknek semmi köze nincs az adminisztrációhoz, csak éppen az etnikai szavazatok behúzása a céljuk. “Nem tudom elfogadni, hogy csak azért képviselné valaki jobban az embereket, mert magyar”.

Az észrevételre, hogy az USR országosan nem támogatta a magyarok kezdeményezéseit, Kabai azt válaszolta, hogy nem látott ilyeneket: a legtöbbször ugyanis az USR-sek tartózkodtak ezekben a helyzetekben, az autonómiakezdeményezés ellen meg ugyan szavaztak, de ő nem hiszi, hogy a magyarok ténylegesen ezt akarják. “A magyaroknak az az érdekük, hogy közös kulturális megnyilvánulások legyenek, hogy közeledjen a két kultúra egymáshoz, és az is érdekük, hogy megszűnjenek az ellenségeskedések, például ne történjen többé olyan, mint ami az Úzvölgyében történt. Azok nagyon csúnya megmozdulások voltak mindkét részről” - mondja.

Kabai elmondta, hogy az USR-n belül megalapította a kisebbségi csoportot, és most is a kormányprogram kisebbségi pontjain dolgoznak. Ebben a csoportban több más nemzetiség is van, szerbek, tatárok, németek, stb. Támogatják a közös kulturális megnyilvánulásokat, támogatják a kétnyelvű kommunikációt azokon a helyeken, ahol van kisebbség, még ott is, ahol 15 százalék alatt van az arányuk.

Megerősítette, hogy a többségi közegből jövő USR-sek sokszor nem értik a kisebbségi problémákat, viszont szerinte meg lehet velük beszélni, és többször volt ilyen téren pozitív tapasztalata. “Ez az útja a kisebbségi képviseletnek, és nem az, hogy valami kis jogok megnyeréséért tönkretegyük egy nagy párt mellé állva az országot” - sommáz.

Kabai Ferenc IstvánKabai Ferenc István


Az RMDSZ-szel tehát a PSD-vel való munkája miatt volt problémája. A faluban Erdélyi Magyar Néppárt nincs, de a Magyar Polgári Párt jelen van. Arra, hogy ők miért nem voltak opció, Kabai azt felelte: “ismerem őket, és én azért európaibb vagyok”.

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e etnikai pártokra, azt mondja, ezt nem az ő tiszte eldönteni. Ha öt százalék azt mondja, hogy szükség van rá, akkor minden bizonnyal szükség van rá. "Szerintem ugyanakkor interetnikus pártokban politizálni jobb lenne, mert így elkerülhető lenne az, hogy mindig a magyarokon verjenek el dolgokat, csak mert ők terjesztik elő, és ők szavazzák meg.”

A tanácsos aki az ALDE-ból segíti a magyar ügyeket

Takács-Varró Andreea a kérdésre, hogy hogy került az ALDE-ba, elmesélte, hogy Nagyenyeden az RMDSZ-szel mindig is furcsa volt a történet, például most sem tetszik neki, hogy nincs saját jelöltje Fehér megyében az RMDSZ-nek, hanem a PNL listáján indulnak. Takács-Varró elmondta, hogy a násznagya tanácsos volt, aki elárulta, hogy nem lett volna sikere, ha negyedik vagy ötödik a listán. Jóban volt a Gyulafehérváron akkor alakuló ALDE megyei elnökével, aki keresett valakit Nagyenyedre. Takács-Varró azt mondta, csak akkor vállalja, ha első lehet a listán, és arról is szólt, hogy a magyar ügyekben támogatni fogja az RMDSZ-t, ami ellen semmilyen kifogása nem volt a párt megyei szervezetének. “Azt mondták, ők nagyon jó egyeznek az RMDSZ-szel és a magyarokkal, eszük ágában sincs megtiltani ilyesmit” - meséli.

Takács-Varró AndreeaTakács-Varró Andreea


“Nem egyezség volt ez az RMDSZ-szel, hanem tudtuk, hogy a tanácsban úgy fogok szavazni, hogy nekik is jó legyen. Magyar tanácsos, román párt, de segítettünk, amiben tudtunk” - meséli Takács-Varró, aki szerint több olyan kezdeményezés is átment így a tanácson, ami az ő szavazatán múlott.

A tanácsosnak nincs problémája az RMDSZ-szel, de az nem tetszik, hogy a PNL terveit valósítják meg többnyire, és hogy nem hallatják a saját hangjukat. „Lehet, hogy ez a sikeres recept, de én akkor sem értek egyet” – mondta.

Takács-Varró ugyanakkor nem indul újabb mandátumért: úgy ítéli meg, egyedül sokat nem tud változtatni, és sok olyat látott, ami neki 'nem jön be'. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy később visszatérjen tanácsosnak, és bár a trasszéizmust nem szereti, az egyetlen párt amely tanácsosi listáján szerepelne, az az RMDSZ.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS