2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Illyés Gergely: a pártok közti iszapbirkózás az RMDSZ számára sorsdöntő lehet

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. augusztus 28. 10:02, utolsó frissítés: 11:25

Érdekes időszak előtt állunk: még az is megtörténhet, hogy Székelyföldön sikerül megvetnie a lábát egy román pártnak. Sőt, az is, hogy az RMDSZ partner nélkül marad Bukarestben. Illyés Gergely politológust kérdeztük.


Az Orban-kormány ellen ismét bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a szociáldemokraták, közben rohamosan közelednek a helyhatósági, majd a parlamenti választások. Mekkora esély van az újabb kormányválságra? Mi történne, ha megbukna a kormány? Mire törekednek jelenleg a politikai alakulatok? Miért lehet sorsdöntő az RMDSZ választások utáni politikai helyezkedése? Sikerül-e a román pártoknak megvetnie a lábát Székelyföldön? Mindezekről Illyés Gergely politológussal, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársával beszélgettünk.

Ott maradtunk el az előző beszélgetésünkkor, hogy miközben a nemzeti liberálisok népszerűsége folyamatosan csökken, addig a szociáldemokraták új vezetőséggel akár a helyhatósági és a parlamenti választások alatt is tarolhatnak. Miben változott ez azóta, a bizalmatlansági indítvány árnyékában?

Az látszik most, hogy a Klaus Johannis államfővel szövetséges erők rájöttek, törekedniük kell arra, hogy stabil parlamenti többségük legyen, mert az elmúlt hónapokban bebizonyosodott számukra, hogy enélkül tulajdonképpen nem beszélhetünk stabil kormányról. A kormánybukás szele ismét elérte őket. Ha a Nemzeti Liberális Párt (PNL) stabil parlamenti többséget szeretne, a választások után koalíciós megállapodást kell kötnie. Olyan megállapodásra van szüksége, ami fenntartható négy éven keresztül. Egyik párt sem szeretne a választást követően, fél évre kormányválságba kerülni. Azt gondolom, ebből a szempontból a román pártok nagyon nyitottak bármelyik oldallal való együttműködésre, és nagyon komoly kompromisszumokat is meg fognak ennek érdekében kötni, csak először látni kell a választási eredményeket. Azoknak tükrében lehet ezt a helyzetet megítélni.

Ludovic Orban (balra) miniszterelnök és Marcel Ciolacu Szociáldemokrata Párt-elnökLudovic Orban (balra) miniszterelnök és Marcel Ciolacu Szociáldemokrata Párt-elnök


Az RMDSZ számára ez a helyzet lehetőséget teremt?

A tét magyar szempontból nézve ugyanaz. Mindegyik párt a parlamenti választások utáni helyzetre készül, akkor szeretne helyzetbe kerülni. A decemberi választásokat követően, nemcsak az RMDSZ, hanem tulajdonképpen az összes román párt kormányra szeretne kerülni. Addig minden lépést ennek rendelnek alá. Az RMDSZ-nél is nyilván úgy gondolkoznak, hogy akár a Szociáldemokrata Párt (PSD), akár a Nemzeti Liberális Párt körüli tömb kerül közel a parlamenti többséghez, mindkét oldal felé szeretnének nyitottnak mutatkozni, hajlandóságot mutatni feléjük, hogy a saját támogatottságukat és az esélyeiket növeljék annak érdekében, hogy később valamelyik nagy pártot hozzásegíthessék a parlamenti többség megszerzéséhez, a stabil kormányzáshoz.

Melyik kormányzó párt lenne szimpatikusabb az RMDSZ számára?

Az RMDSZ jó pár éve gyakorlatilag kormányközelben sincs. Nagyon érezhető, hogy az elfogadottsága is megkopott a román politikai elitben. Nem akarok most túlságosan visszamenni az időben, de látjuk azt, hogy akár egy nagyon egyszerű kommunikációs húzással Rareș Bogdan (a magyarellenességéről hírhedt PNL-s EP-képviselő – szerk. megj.) hogyan tudott megtorpedózni magyar vonatkozású (és nemcsak magyar szempontokat szem előtt tartó) kezdeményezéseket. Legutóbb kedden, az RMDSZ oktatási törvény-javaslatait vetette el a parlament, miután Rareș Bogdan azt írta ki Facebookra, hogy „a PSD megint kiárusította gyermekeink nevelését az RMDSZ-nek”.

Megint csak azt látjuk, hogy a két nagy román párt egymást vádolja magyarbarátsággal, aminek az az eredménye, hogy az addig a kezdeményezés mellett álló román képviselők hátat fordítottak a törvény-javaslatnak és csont nélkül leszavazták. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy az RMDSZ pozíciója a román politikában megerősítésre szorul. Ennek egy útja lehet az, hogy a decemberi választások után többséget szerző politikai tömb mellé csatlakozik. Stratégiai értelemben azt gondolom, hogy teljesen másodlagos, hogy melyik lesz az a párt, és hogy miben egyeznek meg vele. Mert ha ez így folytatódik, akkor partner nélkül marad az RMDSZ Bukarestben, sőt, ilyen körülmények között akár elfogadhatatlan partnernek is tűnhet.

Kelemn Hunor, RMDSZ-elnökKelemn Hunor, RMDSZ-elnök


Úgy látod, hogy az elkövetkezendő időszakban a magyarellenes hangok felerősödnek?

Az látszik, hogy a két román párt, és most főleg a nemzeti liberálisok nemcsak a korrupcióval ostorozzák a szociáldemokratákat, hanem a magyar barátsággal is. Megpróbálják olyan kommunikációs helyzetbe állítani a szocdemeket, mintha ők a magyar érdekeknek (választási vagy bármilyen más politikai érdekből) utat engednének Romániában. Mintha nem lenne normális dolog az, hogy az erdélyi magyar közösségnek vannak érdekei, és ezeket az RMDSZ politikai alkuk révén próbálja érvényesíteni. Ez elfogadott dolog volt 25 évig a román politikában, az elmúlt öt évben viszont mintha ez megkérdőjeleződne. A Nemzeti Liberális Párt megpróbálja ezt nemzetárulásként beállítani. Erre mondtam én azt, hogy amennyiben az RMDSZ ezt a folyamatot nem tudja megállítani, akkor ez a teljes magyar érdekképviseletnek megváltoztatja a helyzetét az országban. Ezért gondolom azt, hogy sorsdöntő lehet az RMDSZ választások utáni politikai helyezkedése. Valamilyen módon ezt a folyamatot meg kellene állítani.



Mi lehet a kiváltó oka annak, hogy a Nemzeti Liberális Párt ilyen kommunikációt folytat?

A magyarellenes megnyilvánulások megjelenésének veszélye abban áll, hogy a nemzeti liberálisoknak és Johannisnak már az elmúlt években is az volt a stratégiájuk, hogy a szociáldemokratákat a „minden rosszért felelős” szerepbe helyezték. Elsősorban a korrupció vádjával, illetve az ország lerablásával támadták őket. Azt a képet továbbították a választók felé, hogy a Szociáldemokrata Párt felelős mindenért, ami Romániában félresiklott az elmúlt harminc évben – ez a fajta üzenet abban az értelemben kezd kevésbé hatékony lenni, hogy Liviu Dragnea börtönben van, a szocdemek lassan egy éve nincsenek kormányon. Az elmúlt hónapok negatív eseményeiért azonban nem nagyon lehet a PSD-t felelőssé tenni. Nyilván megpróbálják, de ez az üzenet már nem annyira hatékony, ezért új elemet kellett behozni ebbe a történetbe. Sajnos azt láttuk eddig, hogy ez az új elem, a magyar kérdés. Pedig azt gondolom, van elég téma ahhoz, hogy a politikusok egymással hadakozzanak. Akár a nyugdíjemelésnek az elmaradása, akár az iskolakezdés körüli zűrzavar, akár a járványhelyzet.

Azért mondom ezt, mert ha fenyegetve érzi magát a Nemzeti Liberális Párt, tehát, kevésbé tudják a szocdemeket korrupció témával vagy bármilyen más témával sarokba szorítani, akkor sajnos előjön az etnikai téma. Ez reális veszély, mivel az előbb említett Rareș Bogdan-féle pár soros Facebook bejegyzés is akkora „hisztériát” tudott kelteni, hogy a teljes politikai osztályt és a közvéleményt a szocdemek ellen hangolta.

Balról jobbra: Dan Barna a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Nicușor Dan a PNL és az USR bukaresti polgármesterjelöltje és Ludovic Orban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) miniszterelnökeBalról jobbra: Dan Barna a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Nicușor Dan a PNL és az USR bukaresti polgármesterjelöltje és Ludovic Orban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) miniszterelnöke


Bukarestben összefogott az USR-PLUS a PNL-vel és közös polgármesterjelöltet indítottak Nicușor Dan személyében. Látsz-e rá esélyt, hogy ez a kezdeményezés a későbbiekben országos méretűvé nője ki magát?

Bukarestben együttműködnek, mert azt mondják, csak így lehet leváltani Gabriela Fireát, de vannak olyan települések és megyék, ahol az USR-PLUS és a PNL is a saját érdekeiket követik, és egymással szemben indítanak jelölteket. Hogy a parlamenti választásokon milyen stratégiát követnek majd, az a jövő zenéje. Mindkét párt kifejezte azt az óhaját, hogy a másikkal koalícióban kormányozzon a parlamenti választások után. Nyilván ehhez olyan támogatottságot kellene szerezniük, amivel közel kerülhetnének a parlamenti többséghez. Hogy a PNL és az USR-PLUS külön indulnak - a parlamenti választásokon vagy szövetségben – ennek a szempontnak rendelődik alá. Én úgy látom, külön fognak indulni, hogy minél több szavazatot tudjanak bevonzani. Az eredmények függvényében pedig aztán koalícióra léphetnek egymással, vagy akár más külső partnerrel is – itt akár az RMDSZ-ről is beszélhetünk, de szóba jöhetnek a nemzeti kisebbségi képviselők (akiket általában a kormány mellé lehet számolni), és más kisebb román pártokat is maguk mellé állíthatnak. Gondolok itt akár a Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártra (PMP). Ez attól is függ, hogy bejutnak-e egyáltalán ezek a kisebb pártok a román parlamentbe. Úgyhogy ez egy képlékeny dolog.

Traian Băsescu EP-képviselő, egykori államfőTraian Băsescu EP-képviselő, egykori államfő


A választási hajrában szavaz a bizalmatlansági indítványról a parlament. Miért vártak vele eddig?

Vissza kell nyúlnunk oda, hogy olyan párt kormányozza az országot, amelynek nincs parlamenti többsége. Innentől kezdve tulajdonképpen idő kérdése volt az, hogy az aktuális parlamenti ellenzék mikor gondolja úgy, hogy elérkezett az idő a kormánybuktatásra. Ezt tudtuk már akkor is, amikor ez a kormány – ilyen formában – hivatalba lépett. A bukás lehetősége folyamatosan ott lebegett a fejük felett. A koronavírus járvány ezt a lehetőséget néhány hónapra zárójelbe tette, azonban miután a Szociáldemokrata Párt kongresszust tartott, Marcel Ciolacu PSD-elnök erőt szeretett volna demonstrálni a párt belső közvéleménye számára. Másrészt a bizalmatlansági indítvány mostani benyújtása választási érdekekkel is magyarázható: az önkormányzati választások küszöbén sokkal hasznosabbnak ígérkezik megbuktatni a kormányt.

Nagyon óvatosan fogalmaztál azzal, hogy elérte a nemzeti liberálisokat a kormánybukás szele. Mekkora fenyegetést jelent a PNL-re a szociáldemokraták augusztus 31-re szánt bizalmatlansági indítványa?

Most egy olyan furcsa helyzetben vagyunk, hogy benyújtották a bizalmatlansági indítványt, azt felolvasták a parlament két háza előtt, de nem szavaztak róla. Abszolút újdonság, hogy néhány napnál többet vártak, és úgy tűnik, hogy a szociáldemokraták taktikáztak ebben a kérdésben.
Ha azokat a pártokat nézzük, amelyek világosan kifejtették az álláspontjukat a bizalmatlansági indítvány megszavazásáról, akkor azt mondhatjuk, hogy a Szociáldemokrata Párt, amely benyújtotta, megszavazza, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) Călin Popescu-Tăriceanu elnökkel megszavazza illetve, Victor Ponta Pro Románia pártja eddig a pillanatig szintén azt nyilatkozta, hogy megszavazza. Ez a három párt elegendő a 233 szavazathoz, tehát a kormány megbukhat. Romániában azonban semmit nem lehet biztosra venni, simán lehet, hogy a szavazás előtt fél órával is véleményt változtat egyik vagy másik alakulat.

Az is előfordulhat, hogy bár nyilvánosan azt mondják, hogy megszavazzák az indítványt, a gyakorlatban mégsem ez fog történni. Mindenki forrásokért, pozíciókért próbál harcolni, és az utolsó pillanatig próbálja lebegtetni a voksát. Éppen ezért megjósolhatatlan, hogy mi lesz a végeredmény.

Balra Victor Ponta a Pro Románia elnöke, jobbra Călin Popescu-Tăriceanu az ALDE elnökeBalra Victor Ponta a Pro Románia elnöke, jobbra Călin Popescu-Tăriceanu az ALDE elnöke


Mi a forgatókönyv, ha megbukik a kormány?

Tulajdonképpen semmi nem fog változni. Ügyvezető kormányként a Ludovic Orban vezette kabinet hivatalban marad, és továbbra is adminisztrálja az országot. Nyilvánvalóan bizonyos jogi megkötésekkel. Kormányválság és zavarosban halászás veszi kezdetét. Ismét az államfőnél lesz a labda, Klaus Johannisnak kell kineveznie valakit miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek pedig meg kell próbálnia a parlamenti többséget maga mögé állítani. Ha ez nem sikerül, végül előrehozott parlamenti választásokra kerühetne sor, azonban erről ebben az esetben értelmetlen beszélni, hiszen a parlamenti választás amúgy is december elején esedékes. Tulajdonképpen megint pártok közti iszapbirkózásnak lehetünk majd szemtanúi hogyha oda jutunk. És megint csak arról fog szólni a történet, hogy a népszerűségi mutatókat melyik párt tudja jobban emelni.

Tehát, a PSD újra nyeregbe kerülhet?

El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy a szociáldemokraták a velük szövetséges kisebb pártokkal (Pro Románia, ALDE – szerk. megj.) Klaus Johannisnak valamiféle pártonkívüli szakembert próbálnak majd felmutatni, és őt fogják javasolni miniszterelnök-jelöltnek. Hogyha az államfő megtagadja a kinevezését, akkor azzal próbálják majd őt és az őt támogató pártokat támadni, hogy: „Már megint nem az ország érdekeit nézi, hanem csak a saját pártjának a jelöltjeit próbálja helyzetbe hozni”. Ilyen típusú kommunikációs és politikai játszmát tudok elképzelni. A decemberi választásokig gyakorlatilag csak erről fog szólni – sajnos – a román politika, akkor is, ha nem bukik meg a kormány.



Magyar szempontból mi lesz a szeptember 27-i helyhatósági választások tétje?

Marosvásárhelyt emelte ki az RMDSZ is, ahol most komoly esély van arra, hogy a magyar polgármester győzni tud. Nyilvánvalóan ezt két dolog akadályozhatja meg: az egyik, hogy a többi román jelölt hogyan fog kampányolni, illetve a magyar szavazók mennyire fognak egyik vagy másik román jelölt mögé felsorakozni. Vannak esélyesnek kikiáltott, vagy legalábbis jó eredmény elérésére alkalmasnak tartott román jelöltek, mint Claudiu Maior és Teodora Benedek, és a kérdés az, hogy lesz-e valamiféle előzőleges alku? Most egy fordulós a választás, tehát csak előzetes alku lehetséges. Az sem mellékes, hogy a Szabad Emberek Pártjának (POL) a jelöltje, Adrian Mureșan magyar szavazatokra is ráhajthat. Ez a két tényező nyilván ronthatja Soós Zoltán (az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének – szerk. megj.) esélyeit.



A helyhatósági választások másik érdekes helyzete is szintén a POL-hoz kapcsolódik, amely más székelyföldi településen is polgármesterjelöltet, tanácsosi listát, megyei tanácselnök jelöltet és megyei tanácsosi listát állított. Tulajdonképpen ez az egyik legerőteljesebb próbálkozás egy román párt részéről, hogy az etnikailag homogénhez nagyon közel álló Hargita megyében (és ezen belül Székelyudvarhelyen is) megvesse a lábát, és politikai pozíciót szerezzen. Ennyire erős próbálkozást erre még nem láttunk, új helyzetet teremthet az elkövetkező periódusban.

A magyar szavazók körében mennyire elfogadott, hogy Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármesterjelölthöz hasonlóan, magyar politikus az etnikai politizálás helyett román párt színeiben induljon el a választásokon?

Ezért mondom, hogy ez egy nagy próbatétel lesz, és a választások után fogunk választ kapni. Nyilvánvalóan, hogyha ez a kísérlet sikeres, akkor megnyithatja az utat más települések és régiók esetében is arra, hogy a POL, vagy a hozzá hasonló pártok sikereket érjenek el. Ebből a szempontból ez határkőnek számít, és egyben Kárpát-medencei jelentőséggel is bír. Felvidéken arra láttunk kísérletet, hogy egy önmagát vegyes pártként meghatározó alakulat tett erre kísérletet. Itt pedig olyan párt próbálkozik ezzel, amely szerint az etnikai hovatartozás az már egyáltalán nem fontos. Éppen ezért nem is etnikailag kategorizálja magát, sem vegyesnek, sem másnak nem mondja magát. Egyszerűen csak pártnak. De, hogy ez hogyan fog lecsapódni, az egy nagy kérdés! (És ezért is mondtam azt, hogy ez a párt Marosvásárhelyen ellenjelöltje a magyar jelöltnek).

Természetesen Szatmárnémeti is nagyon fontos, hogy megtudja-e őrizni a magyar városvezető a polgármesteri a tisztségét.

Adrian Mureșan a POL marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeAdrian Mureșan a POL marosvásárhelyi polgármesterjelöltje


Megyei tanácsosok szempontjából hol lesznek élesebb helyzetek?

Az új választási rendszerrel már a megyei tanácselnököket közvetlenül fogjuk választani, ami azt jelenti, hogy Hargita, Kovászna megyében biztos a magyar jelölt győzelme, Maros és Szatmár megyében viszont kérdéses, de reális esély van rá. Bihar megyében ez az esély inkább csak elméleti. Pásztor Sándor, az előző magyar megyei tanácselnök is csak közvetetten tudott győzni. A legutóbbi választáson a megyei képviselőtestületre szavaztunk, és a tanácstagok saját soraikból választottak elnököt. Ekkor két párt közötti politikai alku döntött arról, hogy Bihar megye tanácsának elnöke magyar etnikumú lehet. Most viszont az lesz a megyei tanácselnök, aki a legtöbb voksot kapja. Bihar megyében 25 százalék körül áll a magyar kisebbség – elég kevés erre az esély, mert vannak olyan pártok, amelyeknek jelöltje ennél nagyobb szavazati arányt érhet el. Főleg úgy, hogy az egyik megyei tanácselnök-jelölt Ilie Bolojan, az egyöntetűen sikeresnek elkönyvelt váradi polgármester. Én azt gondolom, hogy ő 25 százaléknál mindenképpen jobb eredményt fog elérni megyei szinten. Ezért mondom azt, hogy ez csak egy elméleti esély. De nyilván a választók döntenek.

Nyitókép: Pinterest

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS