2021. szeptember 27. hétfőAdalbert
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Pénzt adnak azért, hogy „covidosnak” hazudják az elhunytat? Szakértő a koronavírusos álhírekről

B. D. T. kérdezett:B. D. T. 2020. szeptember 01. 14:01, utolsó frissítés: 14:03

Az iskolakezdés szükséges, de fontos megelőzni a gócpontok kialakulását: a gyereket már akkor ne engedjük iskolába, ha reggel eltüsszenti magát, tanácsolja dr. Fejér Szilárd.


A sepsiszentgyörgyi Pro Vitam klinika már 2020 februárjától konkrét lépéseket tett ahhoz, hogy szükség esetén tudják diagnosztizálni a koronavírus-fertőzést. 2020. március 18-ától (1 hetes megszakítással) biztosítják pácienseiknek a SARS-CoV-2 (COVID-19) koronavírus fertőzés laboratóriumi diagnosztikáját. Saját kutatócsoportjuk pedig egy új, érzékeny diagnosztikai módszert fejlesztett ki, amely a fertőzés utáni immunválaszt mutatja ki.

Dr. Fejér Szilárd vegyész, tudományos kutató, az orvosi analíziseket végző laboratórium vezetője Cambridge-ben doktorált, egyik fő kutatási területe a vírusok modellezése. A vele készült interjú első része ITT olvasható.

Rendszeresen kommunikáltok online a klinika Facebook-oldalán. Adott ponton arra hívtátok fel az orvos kollégák figyelmét, hogy "tájékozódjon, olvasson tanulmányokat, frissítse a tudását akár naponta az újonnan megjelent tudományos (!) cikkek alapján. Minél többen használjuk az evidence based medicine-t (bizonyítékokon alapuló orvoslást), annál hitelesebb lehet a tájékoztatás a pácienseink felé." Jelenleg hogy látod az egészségügyben dolgozók tájékozottságát a koronavírussal és a tesztelésekkel kapcsolatban? És a lakosságét?

- Azt látom, hogy az orvostársadalomban elég széleskörű tudásra tettek szert az érintett orvosok, az új információk, kezelési protokollok hamar bekerülnek a gyakorlatba itthon is. Ami viszont elkeserítő, hogy vannak orvosi diplomával rendelkező „vírustagadók” is, és ez egy elég hangos kisebbség. Amikor az orvos nem tud megfelelő autoritást felmutatni, és kétségbe vonja a vírus létezését és a veszély súlyát, az nagyon nagy károkat tud okozni. Elég meglepő az is, hogy főleg a tünetmentes, fertőzött egészségügyi személyzetnél gyakran az első reakció a tagadás: ők biztos nem fertőződtek meg, biztos a labor hibázott, és tuti összejátszunk mittudoménkivel, hogy az adott orvost/asszisztenst karanténba tegyük. Ezek aztán kikerülnek a köztudatba, mindig a labor a hibás, de az már kevésbé jut el a nyilvánossághoz, amikor a tünetmentes egészségügyi személyzet családtagjai kezdenek COVID-tüneteket produkálni.


Magán egészségügyi szolgáltatóként megszoktuk, hogy ellenszélben kell dolgozzunk, de a járvány során tapasztaltak minket is megleptek.
Például tudunk egy Kézdivásárhely környéki faluban egy háziorvosról, aki számos, tüdőgyulladásos beteget kezel, és azt hangoztatja, hogy ha ő elküldené őket tesztre, akkor bezárnák az egész falut, ezért nem küldi el őket, hanem kezelgeti...

Mindenképp egy pozitívum, hogy kezd jó munkakapcsolat kialakulni fiatal, lelkiismeretes orvosokkal, és egyre többen látják a tesztelés fontosságát. Az álhírekkel pedig csak megfelelő tájékoztatással lehet felvenni a harcot, én pedig egyre komolyabban fontolgatom, hogy egy Facebookos minisorozat formájában kiposztolom a tesztelés során szerzett eddigi gyakorlati tapasztalatainkat, hátha valakinek lesz benne hasznos információ.



Az egyik ilyen téma az összeesküvés-elméletek forrásai, például az, hogy a vírus mindenkiben benne van, és ezért lesz pozitív a PCR-teszt. Ez egy olyan részigazság, amit feltehetően olyan talál ki, aki életében mondjuk egyszer látott PCR-görbét. A kittel le tudod ellenőrizni, hogy a mintában van-e megfelelő mennyiségű genetikai anyag. A mi kitünk a vírust három csatornán detektálja, a negyedik csatornával pedig azt, hogy emberből vetted-e a mintát, amit elemez. Ha emberből vetted, és nem mondjuk egy papayából, akkor még negatív eredmény esetén is a negyedik csatornán van egy jeled. Ez jelzi azt, hogy 1.) emberből vett, 2.) megfelelő mennyiségű mintával dolgoztál, 3.) jól tisztítottad meg a genetikai anyagot. Innen jön az, hogy nini, van jel a PCR-ban, és mindenkinél van jel - hát persze hogy van, azt jelenti, hogy megfelelő a minta.

Ott van a fals pozitív CFR-játékosok esete is, amit már említettem, és amit akár a szoftverre, automatizált módszerekre történő túlzott ráhagyatkozás okozhatott. Továbbá, hibaforrás lehet az is, hogy sok helyen csak felszerelték a PCR-labort, de arra már nem volt kapacitás/pénz, hogy a személyzetet be is tanítsák annak helyes használatára. Nekünk is az volt a szerencsénk, hogy eleve két képzett személy van a kutatócsoportunkban, akik rutinosan csinálták és tudták már az elejétől végezni a dolgukat. Mindezektől függetlenül, a PCR-tesztek messze a legmegbízhatóbbak a koronavírus-fertőzés igazolására.



Visszatérve az összeesküvés-elméletekre, számos történetet hallani, hogy elhunyt személyek esetében állítólag a családnak pénzt ajánlanak, hogy írják be "covidosnak", ezért sokan kétségbe vonják a hivatalos statisztikákat. Bár a hatóságok ezt határozottan cáfolták (az egészségügyi miniszter is, meg Románia képviselője is az Egészségügyi Világszervezetben), a napokban is kaptam ilyen esetekről információt. Hogy látod, lehetséges, hogy vannak ilyen visszaélések?

- Ezek olyan álhírek, amikkel még foglalkozni sem lenne érdemes. Várom azt a percet, amikor valaki kiáll és nem azt meséli el, hogy ismer valakit, akit lefizettek, hogy hazudja COVID-osnak valamelyik elhunyt családtagját, hanem konkrét bizonyítékokkal rukkol elő egy érintett. Kamu az egész, és a számok világszerte mutatják, hogy bizony elég nagy a halálozási arány, főleg az idős korosztályban. A kórháznak semmi előnye nem származik abból, hogy mást ír be a halál okának, mint ami valójában.

A statisztikákból tudjuk azt is, hogy a társbetegségek súlyosságát növeli a koronavírus-fertőzés, és pontosan ezért veszélyes. Egy rákos, koronavírusos beteg nem rákban hal meg, hanem koronavírusban, mivel az az a faktor, amely lerövidíti a várható élettartamát. És tudok konkrét esetről, amikor a fertőzött páciens nem került be a statisztikába, mert már „meggyógyult” (volt két negatív tesztje), de mielőtt kiengedték volna a kórházból, elhunyt. Ezek ritka kivételek, de a számarányokat (és a halálozási arányt) nem befolyásolják jelentősen.

Most már a WHO sem zárja ki, hogy az új koronavírus terjedhet a levegőben (zsúfolt, zárt, rosszul szellőző terekben), de még további kutatások szükségesek a témában. Hogy látod, milyen stádiumban vannak az új koronavírussal kapcsolatos legígéretesebb kutatások? Mikor mondhatjuk, hogy "jól ismerünk" egy vírust? Melyek a legfontosabb, még tisztázásra váró kérdések az új koronavírus kapcsán?

- Mindenkinek bele kellene sulykolni a fejébe, hogy értse meg: ez a járvány nem gyerekjáték, ilyen fertőző kórokozóval, amely ilyen magas halálozási rátával végigsöpör a világon, nem volt dolgunk 100 éve. Éppen ezért nem ismerjük eléggé, és az emberek az ismeretlentől félnek a legjobban. Nem vagyok szociológus, de úgy tapasztaltam, hogy az emberek hajlamosak arra hallgatni, aki megmondja a tutit: a vírus nem létezik, a vakcinagyártás egy világméretű összeesküvés, a vírus egy enyhe influenzával ér fel, meg ilyen baromságok. Egy tudós nem mondja meg a tutit egy olyan vírusról, amit nem ismer teljesen. A kutatók beismerik, hogy nincsen rá még hatékony gyógymód, nincsen rá még bizonyított, biztonságos vakcina, és ez bizonytalanságot szül az emberekben. Az álhírek ezért tudnak terjedni.

A vírust pedig akkor ismerjük, amikor meg tudjuk jósolni, milyen irányt vesz a járvány, és hatékonyan tudjuk gyógyítani vagy megelőzni a fertőzést. Ettől meg még távol vagyunk, nincs más fegyverünk, mint a tesztelés, távolságtartás, kézmosás és józan paraszti ész. Ha bármelyik hiányzik, ne csodálkozzunk, ha eljön majd a pillanat, amikor egyik ismerősünk kerül a lélegeztetőgépre egy olyan vírus miatt, aminek a létezését is kétségbe vonták egyesek.

Ami a kutatásokat illeti, nagyon sok csoport dolgozik gyógyszerfejlesztésen, de az idő a legnagyobb korlátozó tényező. Egy új gyógyszer kifejlesztése évekbe telik, ezért inkább olyan gyógyszerek hatékonyságát próbálják vizsgálni, amelyek már kereskedelmi forgalomban vannak, hiszen ezek biztonságossága már bizonyított. Ez lenne a legígéretesebb kutatási vonal, amellyel hamar lehet eredményt elérni (lásd például a Remdesivir esetét, amelynél bizonyították, hogy jelentősen lerövidíti a kórházban töltött időt, vagy a Dexametazon alkalmazását súlyos betegeknél, akiknél harmadával csökkent a halálozási arány emiatt).

Kétfajta fő vakcinagyártási elképzelés van: a régi, jól bevált módszer, amikor inaktivált vírust vagy vírusfehérjéket juttatnak a szervezetbe kis adagban, és ezeket a szervezet idegen anyagként ismeri fel és antitesteket termel ellenük. Ezek az antitestek majd felismerik az igazi vírust, amint az bekerül a szervezetbe, és rövid úton elintézi a szervezet immunrendszere.

A másik módszer, hogy nem a fehérjét, hanem az azt kódoló genetikai információt juttatják be az emberi szervezetbe. Ez a sejtekbe kerülve arra ösztönzi a sejtet, hogy gyártsa le azt a fehérjét, amelyet kódol. A fehérjét majd szintén idegennek ismeri fel a szervezet és ellenanyagot termel. Ez utóbbi módszer előnye, hogy viszonylag gyorsan előállítható a vakcina, szennyeződésmentesen, nagy mennyiségben, viszont a biztonságosságáról még nincsenek megbízható adatok.

Melyik vakcinaprojektek a legesélyesebbek arra, hogy valóban hatékonyak legyenek, és a lehető leggyorsabban eljussanak a járvánnyal küzdő országokba?

- Több gyártónak is lesz párhuzamosan elérhető vakcinája. Az oroszoké úgymond kész van, de azt még senki sem tudja, hogy mennyire biztonságos. Ha nem lesz túl sok mellékhatása, akkor úgymond ők nyerték meg a versenyt. De egy gyártó sem tud legyártani több milliárd adagot, hanem csak néhány tíz milliót rövid időn belül. Így minél többen sikerül befejezniük a kutatást, validálniuk és bizonyítaniuk, hogy biztonságos a termékük, annál jobb lesz mindenkinek, mert akkor a gyártási kapacitás is nagyobb lesz.

Románia 10, Magyarország 5 milliót igényelt a vakcinából, az Európai Bizottság párhuzamosan vagy hat gyártóval is tárgyal, hogy az EU tagállamai számára bebiztosítsák a készleteket. Hozzánk, Erdélybe konkrétan szerinted mikor fog eljutni leghamarabb az oltás?

- Minimum egy évet tippelek, mire hozzánk is eljut legalább korlátozott mennyiségben megfelelő oltás. A fő kérdés, hogy mennyi ideig ad védettséget. A legvalószínűbb, hogy pár hónapos vagy egy éves immunitás alakul ki csak, és ez nem túl biztató.

Akkor ez azt jelenti, hogy az oltást mondjuk félévente kell majd beadni?

- Vagy évente. Még a legoptimistábbak is azt mondják, hogy évente újra be kell majd adatni az oltást, legalábbis a fertőzésre kiemelten fogékony személyeknek. Mondjuk, ha sikerülne a világ népességének nagy hányadát beoltani már az elején, hogy megelőzzük azt, hogy a járvány újra felüsse a fejét, akkor lehetne oldani ezen, de nem hiszem, hogy ez lesz a helyzet. Ez valószínűleg egy visszatérő fertőzés lesz, amíg ki nem alakul valamilyen emlékezés. Nem tudjuk, milyen immunitás alakulhat ki: azt fogja-e jelenteni, hogy egyáltalán nem kapod el, ha megkaptad az oltást, vagy csak annyit, hogy ha egy-másfél év múlva elkapod, akkor nem lesznek súlyos kimenetelei.

Mi következik ebből "az élet visszatér a normális kerékvágásba" című optimista forgatókönyv megvalósulási esélyei szempontjából?

- A normális kerékvágás az már most mást jelent, mint azelőtt. Amit normálisnak gondoltunk tavaly, az már nem normális. Ilyen például a kézfogás, ami manapság már nem normális dolog. A maszkviselés viszont normális lesz, ugyanúgy, ahogyan az ázsiai országokban már évek óta dívik, hogy sokan maszkot viselnek zsúfolt köztereken. Megváltozott a világ, semmi sem lesz olyan, mint régen, még miután elcsitul a járvány, azután sem.

Általánosan hogyan értékeled, Románia és a romániai hatóságok mindeddig hogyan "teljesítettek" a járványmegelőzésben?

- Az elején nagyon jól, idejében léptek, a lezárással sikerült megakadályozni, hogy elfogyjanak a helyek a lélegeztetőgépeken. Az egészségügynek volt ideje felkészülni, kialakítani a megfelelő eljárásokat, de aztán a jogi csatározásokkal kicsúszott a kormány kezéből az irányítás. Egyetértek azokkal a véleményekkel, mely szerint az emberek felelősségtudatát és nem a félelmét kellett volna erősíteni, és újabban már ezt tapasztaljuk is a kormányzati kommunikációban. Mindenki elhiheti, hogy egyik országnak sem érdeke, hogy tönkre vágja egy fránya vírus miatt a saját gazdaságát, a lezárások szükségesek voltak, és részleges lezárások még mindig indokoltak lehetnek a közeljövőben.

Személy szerint milyen óvintézkedéseket, családi protokollokat gondolsz fontosnak betartani, hogy jó eséllyel elkerüljük a fertőzést, a gyakori kézmosáson és a "külvilágban" alkalmazott társadalmi távolságtartáson túl? (Klóros lábtörlő? Kinti ruhák, cipők előszobában vagy egy arra kijelölt helyiségben való levétele, a ruhák kimosása, kiszellőztetése? Vásárolt dolgok csomagolásának lefertőtlenítése? Valami más? Egyik sem?)

- Még nem sikerült a laboratóriumból egyikünknek sem elkapnia a vírust, de ez nemcsak annak köszönhető, hogy minden ésszerű óvintézkedést betartunk a mintafeldolgozás során, és két köhintés után már leteszteljük a kollégát, hanem annak is, hogy gyakorlatilag nincs magánéletünk, mióta elkezdtük a tesztelést. Nem mentünk nyaralni a tengerre, nem rendeztünk hatalmas bulikat, nem rázunk kezet boldog-boldogtalannal, és megtanultuk a maszkhasználatot és a gyakori kézmosást. Egy ideig (2 napig) mi is alkalmaztunk otthon klóros lábtörlőt, de az már kicsit sok, hacsak nincs egy családtag, amelyik rutinszerűen a földről eszik. Inkább azt gondoljuk meg, hogy mikor megyünk vásárolni, és hány emberrel érintkezünk.

Mindenkiben az kell tudatosuljon, hogy ez a vírus nem fog jövőre eltűnni, a szociális érintkezések átalakultak és még jó ideig így is lesznek. Minél antiszociálisabbak vagyunk, annál nagyobb az esélyünk, hogy kihúzzuk addig, amíg lesz védőoltás vagy jó gyógyszer.

Elég aggasztó, hogy tapasztalataim szerint Kézdivásárhely környékén a legtöbben nem tartják be sem a maszkivselés, sem a távolságtartás szabályait...

- Ez feltehetően azért van, mert még mindig nagyon kicsi a fertőzöttségi arány. De amikor a szomszéd "koronás" lesz, és belehal, akkor már talán kezdik kapiskálni. Amíg nincsenek közvetlenül érintve, addig az emberek hajlamosak felülni az összeesküvés-elméleteknek. Pedig nem kellene megvárni ezt a pontot...



Úgy is, mint kutató, de úgy is, mint háromgyerekes apa, hogy látod az iskola- és óvodakezdéssel kapcsolatban tervezett hatósági intézkedéseket?

- Az iskolákat muszáj megnyitni, sokkal nagyobb a társadalmi hasznossága, mint a rizikó, hogy irányíthatatlanul megnőnek az esetszámok. A hatósági intézkedések az ésszerűség határán belül vannak. Ilyen helyzetben nem nagyon van választás, be kell vállalni az iskolába járást, de ha csökkenteni akarjuk az esélyét, hogy gócpontok alakuljanak ki, a gyereket már akkor ne engedjük iskolába, ha reggel eltüsszenti magát, vagy bármilyen megfázásos-hasmenéses tünetet mutat, és ne próbáljuk meg kimagyarázni, hogy ez mitől lehet.

Az nem kellene gond legyen most már, hogy a szülő nem tud otthon maradni a gyerekkel, mert munkába kellene menjen, és ezért viszi óvodába vagy iskolába is enyhe megfázásos tünetekkel. Ha felelősségteljesen viselkedünk, kevés gócpont lesz, de ha nem, akkor készülhetünk megint a teljesen lehetetlen online oktatásra. Személy szerint inkább Minecraftozni engedem a gyerekeket ahelyett, hogy online órán vegyenek részt. Az oktatásnak az iskolában van a helye, és nem a szülők dolga, hogy a gyerekekkel tanuljanak. A járvány egy jó alkalom lenne, hogy csökkentsék az óraszámokat, és tényleg azt tanítsák a gyerekeknek, amire szükségük lesz az életben: tárgyi tudáshalmozás helyett problémamegoldó készséget kellene inkább fejleszteni.

Iskolakezdés után mindebből mi következik a gyerekek és nagyszülők érintkezésére vonatkozóan? Ahogyan a karantén alatt azt tanácsolták a hatóságok mindenkinek, hogy a gyerekek inkább ne érintkezzenek a nagyszülőkkel, ez ősztől ismét fokozottan érvényes lesz?

- Igen is, meg nem is. Mehetnek nyugodtan a nagyszülőkhöz, ha betartanak bizonyos szabályokat, például nem esznek egymás ételéből. Az iskolákban most elég szigorú normák lesznek, ha egy gyerek lebetegszik egy osztályban, akkor két hétre bezárják azt az osztályt; ha három gyerek lebetegszik az iskolában, két hétre bezárják az egész iskolát. Lehetséges, hogy a tanév úgy fog kinézni, hogy egy hét iskola, két hét szünet. Más hozzáállás kell, de ez nem azt jelenti, hogy a nagyszülőkkel nem találkozhatnak a gyermekek, csak óvatosság kell minden fél részéről. Például, ha a gyereknek valamilyen tünete van, nemcsak iskolába/óvodába nem engeded, hanem családostól elizolálod magad egy hétig. Az már nagyon nagy segítség, hogy tudjuk - a legújabb kutatások ezt mutatják -, hogy a tünetek megjelenésétől kezdve néhány napra már nem fertőző az illető, csak a nagyon súlyos esetekben.

A gyerekeknek hogy lehet elmagyarázni, hogy tartsák a távolságot a többiektől?

- Egy háromévesnek sehogy, még egy tízévesnek is elég nehéz betartani a szabályokat. Arra viszont meg lehet tanítani, hogy gyakran mosson kezet, és arra is, hogy időnként viseljen maszkot. Csak az mondja, hogy lehet egy gyereket izolálni közösségben, aki nem látott még gyereket közösségben.

Akkor mégis mi a megoldás?

- Tudjuk, hogy a tünetmentesek is ugyanúgy szórják a vírust, mint a tünetesek. Az egyetlen megoldás, hogy legalább a tüneteseket szűrjük ki, ami azt jelenti, hogyha valamilyen gyanús tünetet észlelünk a gyermeknél, akkor nem megy aznap iskolába, és nem megy még két napig. Amikor már semmi baja nincs - látszólag -, akkor már mehet. Ha ő fertőző volt, akkor előbb-utóbb lesz valaki, akinek tünete lesz az osztályban, az kiszűrődik, és akkor mindenki hazamegy 14 napra, utána meg indulhat újra a tanítás. Az a lényeg, hogy a fertőzési gócok idejében fel legyenek fedezve; azzal, hogy a hűléses tünetekkel rendelkező gyereket nem engedjük a közösségbe, azzal legalább csökkentjük az esélyét annak, hogy gócpont alakuljon ki.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS