2020. október 20. keddVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sikerül az önkormányzati választásokon erőt mutatni? Bemutatta jelöltjeit a Nőszervezet

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. szeptember 03. 17:18, utolsó frissítés: 17:23

Ugyan nem lett meg a tervezett 500 női jelölt befutó helyeken, de azért van előrelépés a nemek arányában.


A nemek aránya továbbra is kiegyensúlyozatlan az önkormányzatokban és a parlamentben egyaránt, az RMDSZ Nőszervezete ezen változtatni szeretne, de a jelek szerint csak fokozatosan tudja növelni a nők arányát a döntéshozatalban.

Jelenleg az erdélyi magyar nők aránya az önkormányzatokban 11,8 százalékra tehető. A polgármesterek esetében ez az arány még rosszabb, az RMDSZ-es polgármestereknek csupán: 2,56 százaléka nő. Az alpolgármesterek esetében 7,69 százalékról, a helyi tanácsoknál 13,08 százalékról, a megyei tanácsok esetében pedig 9,76 százalékról beszélünk. Emellett a 2016-os választások óta 4 női képviselő dolgozik a parlamentben az RMDSZ képviseletében – derült ki az RMDSZ Nőszervezete ügyvezető elnökével készített korábbi interjúnkból.

Csütörtökön Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót az RMDSZ Nőszervezete, ahol (a teljesség igénye nélkül) bemutatták a szervezet húzóneveit. Biró Rozália, a Nőszervezet elnöke elmondta, célkitűzésük a kezdetektől fogva az, hogy a közösségen és az RMDSZ-en belül is képviseljék a nők érdekeit. Szerinte a női vezetőkre és szakemberekre már csak azért is szükség van, mert a nők szerteágazó figyelmüket és szakmai tudásukat odafigyeléssel és kedvességgel ötvözik, ami a világjárvány alatt még inkább fontossá vált: nemcsak a gazdasági szektor, hanem a szociálisan rászorulók számára is. Ehhez viszont a gazdasági szakértelemmel és szociális érzékenységgel rendelkező nőknek szükségük van a közösség bizalmára is a döntéshozatalban.

Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke (középen). A képek a szerző felvételeiBiró Rozália, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke (középen). A képek a szerző felvételei


Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a nőszervezet húzóneveinek bemutatása előtt számadatokkal támasztotta alá a nők szerepének fontosságát az önkormányzatokban. Mint mondta, az országos számadatok azt mutatják, hogy 2016-ban 2.372 megyei és helyi tanácsosjelöltből 292 női önkormányzati képviselőt tudtak bejuttatni a tanácsba (öt polgármesteri jelölt mellett), ami akkor 11,8 százalékot jelentett. Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke szerint ez az arány az idei helyhatósági választások jelölt-állításának lezárultával 25,6 százalékkal növekedett.

Azaz a tervezett 500 bejutó helyhez képest az RMDSZ Nőszervezete 367 női jelöltet tudott befutó helyen indítani az önkormányzati választásokon. Mindezt olyan körülmények között, hogy a 2017-es RMDSZ kongresszuson elfogadott kötelező kvóta értelmében a szövetség helyi döntéshozó testületeiben az egyharmados arányt, a területi és országos testületekben pedig 15 százalékos kvótát kell biztosítani az RMDSZ Nőszervezet jelöltjeinek. (Ehhez természetesen hozzá kell tenni, hogy a nem befutó helyen szereplő női jelöltekkel együtt a tanácsosjelöltek száma 911-re tehető.)

„Őszintén el kell mondanunk, hogy ez nem pont az, amivel mi célkitűzésként útnak indultunk, és ezt felvállaljuk, de egy lépés, amelyet megtettünk a jó, a helyes irányba” – értékelte Horváth Anna. Hozzátette, a 25,6 százalékos növekedés az RMDSZ-es listákon hozzájárul a női jelöltek „az úgynevezett utánpótlásához”, amelyből a nők aránya 25-30 százalékra növelhető.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke


Horváth Anna elmondása alapján a nők aránya helyi szinten mindenképp növekedést mutat. Példaként hozta fel Kolozsvárt, ahol már 2012-ben az öt tanácsosból kettő nő volt. Szerinte ez a példa „ragadós” volt, hisz amikor Antal Árpád polgármester azzal indította a kampányát, hogy Sepsiszentgyörgy "Székelyföld szíve", akkor a sepsiszentgyörgyi polgármestere is a saját szívére hallgatott, ezért 15-ből hat női tanácsost jelöltek (ami Kolozsvárhoz hasonlóan 40%-os arányt jelent, mivel 2016-ban négy tanácsosuk volt nő). Ugyanígy tett Kovászna Megye Tanácsa is, ahol 19-ből 3 megyei tanácsosjelölt nő. Valamint Marosvásárhely is, ahol az eddigi egyetlen női jelölt helyett kettőt jelöltek. Horváth Anna szerint az előválasztásnak köszönhetően Csíkszereda is fejlődést mutat a nemek aránya tekintetében, hisz 13-ból 5 nőt jelöltek (az eddigi 3 női tanácsos helyett).

Miért indulnak és mit szeretnének elérni az RMDSZ Nőszervezetének húzónevei?

A rövid válasz Biró Rozália szerint az, hogy több nő kerüljön be a döntéshozásba, méghozzá olyan nők, akik változást szeretnének elérni helyi és megyei szinten.

Bogya Anna, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke (balra) és Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsosjelölt (jobbra)Bogya Anna, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke (balra) és Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsosjelölt (jobbra)


Bogya Anna, a Nőszervezet ügyvezető elnöke Zilahon nőtt fel, és elmondása szerint ahhoz a generációhoz tartozik, amely a jobb életszínvonal reményében hagyta el otthonát az iskola, az egyetemi évek után. Mint mondta, gyerekkori barátai közül már egy sem él Szilágy megyében, mert úgy érezték, máshol több lehetőségük van a boldogulásra. „És ez sajnos így is van” – tette hozzá az elnök, aki ezen változtatni szeretne.

Szerinte ugyanis Szilágy megye több szempontból is le van maradva a környező megyékhez képest, amin ő megyei tanácsosjelöltként változtatni tudna. „A mi generációnk feladata, hogy Szilágy megye végre elinduljon a fejlődés útján! 30 év után végre az RMDSZ listáján három fiatal indul megyei tanácsosnak. Az a célunk, hogy Szilágy megyét feltegyük a térképre és elindítsuk azon az úton, hogy a fiataljaink ne elmenni, hanem visszajönni akarjanak a megyénkbe!” – mondta Bogya Anna.

Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke (balra) és Kovács Edit, Maroskeresztúr polgármesterjelöltje (jobb oldalon) Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke (balra) és Kovács Edit, Maroskeresztúr polgármesterjelöltje (jobb oldalon)



A nőszervezet tíz polgármesterjelöltje közül Kovács Edit, Maroskeresztúr polgármesterjelöltje ismertette terveit a sajtótájékoztatón. Maros megye egyetlen jelenleg is hivatalban lévő női polgármestere elmondta, annak ellenére, hogy 2016-os megválasztása óta nem volt könnyű dolga, csapatával elkötelezettek a folytatás mellett, mert úgy érezték, eredményeket értek el. Az ő mandátuma előtti húsz éves „hanyag” községvezetés pedig még mindig nem sikerült helyrehozniuk, még nagyon sok munka kell, amíg az általuk elképzelt község álmát megvalósítják.

Frunda Csenge 29 éve él Marosvásárhelyen, jogászként dolgozik és azért jelöltette magát a marosvásárhelyi önkormányzati tisztségért, mert elege van abból, hogy a vásárhelyiek húsz éve „szenvednek egy rendszer miatt, aminek nem az a célja, hogy Marosvásárhely élhető, szép európai város legyen, hanem az, hogy önös célok és baráti társaságok élvezzenek bizonyos előnyöket”. Frunda is a marosvásárhelyi fiatalok elvándorlását emelte ki problémaként, ami szerinte olyan méreteket öltött, hogy a fiatalok annyira elégedetlenek a városvezetéssel, hogy inkább választanak Marosvásárhelynél sokkal kisebb városokat, mint például Csíkszeredát vagy Besztercét. Ezen pedig az új városvezetés változtathat.

Kerekes Emőke, Magyargorbó község polgármesterjelöltjeKerekes Emőke, Magyargorbó község polgármesterjelöltje


Kerekes Emőke Magyargorbó község polgármesterjelöltjeként szintén a változtatás lehetősége érdekében indult. A polgármesterjelölt közgazdász végzettséggel rendelkezik, 12 éve dolgozik a helyi önkormányzatnál, ebből nyolc éve alpolgármesterként tevékenykedik. Ezalatt azt tapasztalta, hogy a község projektjei nehezen indulnak be, ha viszont sikerül, akkor akadályokba ütközik.

Kerekes meghallgatta a magyargorbóiakat, hogy mire van szükségük, ennek alapján pedig összeírta terveit, amelyben ugyan első helyen a már megkezdett projektek állnak, de polgármestersége alatt szeretné, ha a község lakóinak igényei is érvényesülnének. Ezek alapján Kerekes Emőke befejezné a csatornahálózat kiépítését, leaszfaltoztatná a mellékutakat, gyors internethozzáférést biztosítana, karbantartaná és felszerelést biztosítana az óvodák és iskolák számára, illetve tisztán tartatná a község zöld területeit, rendezett utcaképet alakítana ki.

A Nőszervezet kiemelten támogatja a nők széleskörű véleménynyilvánítását, szakmai és politikai továbbképzésüket, és nem utolsó sorban megerősíti a női és férfi közszereplők közötti szakmai együttműködést. Programjaik között szerepel a nők számára fontos problémák előterjesztése és megoldása, és egy szociális támogatási hálózat kiépítése. Erről szól a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom , valamint a családpolitikáról szóló állásfoglalásuk is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS