2020. október 24. szombatSalamon
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Székelyudvarhelyen már két páciensnél alkalmazták a vérplazmás kezelést. Beválhat?

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. szeptember 14. 15:08, utolsó frissítés: 2020. szeptember 15. 12:38

Egyelőre kísérleti jelleggel működik a Covid-fertőzöttek vérplazmával való kezelése, ezért a pácienseknek vagy a hozzátartozóknak bele kell egyezniük.


Keveset tudunk még az új koronavírusról, ezért a Transindex által megkérdezett egészségügyi dolgozók igen óvatosan nyilatkoztak a gyógyultak vérplazmájával történő kezelésről. A programot kísérleti jelleggel indították el.

Az új kezelési lehetőséggel kapcsolatban egyébként népszerűsítő kampányok is indultak, a Szatmár Megyei Vérközpont például a sajtóban is hirdet, keresve a potenciális, koronavírus-fertőzésből kigyógyult donorokat. A programmal kapcsolatos kormányhatározat itt tanulmányozható, amiből az is kiderült, hogy csak súlyos állapotban levő, intubált betegek esetén alkalmazható a vérplazmás kezelés.

Dr. Kurtus Aranka, a Covid-háttérkórházként működő Székelyudvarhelyi Városi Kórház hematológusa érdeklődésünkre elmondta: eddig két páciensnél alkalmazták a plazmás kezelést, és mindkettőnek javult az állapota ezt követően. A szakorvos szerint azonban az egyelőre nem tudható, hogy ez a vérplazmás eljárásnak volt-e köszönhető vagy sem.

„Ez a vírus nagyon kiszámíthatatlan.


Vannak, akik megfertőződnek és tünetmentesen folyik le náluk a betegség vagy csak enyhe tüneteket produkálnak. Másoknál pedig súlyos légzési rendellenességek lépnek fel és akár meg is halhatnak. Van egy tényező vagy tényezők, melyek fennállása esetén súlyosbodik a betegek állapota, azonban egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy mi ez vagy melyek ezek” – fejtette ki Kurtus Aranka.

Feltettük neki a kérdést, hogy azokról az úgynevezett társbetegségekről lehet-e a szó, melyek a közbeszéd szerint rizikófaktoroknak számítanak, pl. előrehaladott kor, cukorbetegség, egyéb krónikus betegségek, elhízás. Az orvos szerint eddigi tapasztalataik alapján nem fedeztek fel egyértelmű összefüggést az említett ún. rizikófaktorok és a betegség evolúciója között. Hozzátette ugyanakkor: az tény, hogy amennyiben valakinek le van gyengülve az immunrendszere, nehezebben birkózik meg a betegségekkel.

„A járvány kitörése után egy-két hónappal jelentek meg szaktanulmányok, melyek megfogalmaztak bizonyos állításokat. Később viszont olyan tanulmányok láttak napvilágot, melyek ellentmondtak a korábbiaknak. Nehéz egyelőre bármit határozottan kijelenteni ezzel a betegséggel kapcsolatban” – fejtette ki. A vérplazmás kezelés kapcsán pedig úgy vélekedett: el kell telnie néhány hónapnak ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű adat birtokába jussunk és értékelhető statisztikák készüljenek a módszer hatékonyságával kapcsolatban.

Kérdésünkre, hogy igaz-e az, hogy akinek enyhébb lefolyású a betegsége, annak kevesebb ellenanyag van a vérében, a szakorvos elmondta: úgy tűnik, ez így van, bár még ez sem nyert hivatalos igazolást. Kurtus érdeklődésünkre azt is kifejtette: a vérplazmás eljárást aránylag régóta alkalmazzák más betegségek kezelésében, például a májcirózisos páciensek esetében is használják.

Romániában 18 központot szereltek fel a vérszérum vételére, azaz aferézisre alkalmas gépekkel, melyekkel kizárólag Covid-gyógyultaktól vesznek plazmát. A módszer lényege, hogy a gép segítségével a levett vérből a vörös vértesteket kiszűrik és visszajuttatják a szervezetbe, emiatt sokkal hatékonyabb ez az eljárás, mint a hagyományos vérvétel.

Amint Dr. Kopacz Ildikótól, a Hargita Megyei Vérközpont vezetőjétől megtudtuk, nagyobb mennyiség gyűjthető így be, hiszen mivel hagyományos vérvétel esetén, amikor utólag szűrik ki a plazmát, csak egy egységnyi szérumot lehet kinyerni, amennyiben csakis plazmát vesznek, három egységnyi mennyiség nyerhető ki. Egy páciens kezeléséhez három egységet használnak fel, tehát plazmavétel esetén egy gyógyult tudja fedezni egy beteg teljes kezelését, míg ha vért ad, csak ennek harmadát.

Az orvostól azt is megtudtuk: három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki Covid-betegeknek adhasson plazmát vagy vért: gyógyultnak kell lennie, bele kell egyeznie a vér/plazma adásába és meg kell felelnie az általános véradási kritériumoknak.

„Nekünk nincs a plazmavételhez szükséges aferézis gépünk, ezért csak vért tudunk venni. Az Udvarhelyen felhasznált plazmát például Hunyad megyéből kaptuk” – mondta el érdeklődésünkre a vérközpont igazgatója. Mint kifejtette, a vérvételt követően helyben végzik el a kötelező biológiai vizsgálatokat, majd Bukarestbe küldenek mintát, ahol további vizsgálatokat végeznek. Hozzátette: ez egy eléggé hosszú procedúra, két hétbe is beletelik, míg kiderül, hogy megfelelő-e Covid-betegek kezeléséhez a szérum vagy sem.

Az orvostól azt is megtudtuk,

az intenzív osztályoknak kérvényezniük kell az egészségügyi minisztériumnál, hogy alkalmazhassák a plazmás módszert is

a kezelési séma mellett a súlyos állapotban levő betegek esetén. Hargita megyéből például a székelyudvarhelyi mellett a csíkszeredai kórház is nyújtott be kérvényt. „Volt olyan esetünk, hogy egy gyógyult jött, hogy adjon vért a koronavírusosok kezeléséhez. Mivel egy régi véradónkról volt szó, és nagyon szeretett volna segíteni, azt ajánlottuk neki, hogy próbálkozzon Sepsiszentgyörgyön, ahol van aferézises gép, mert ily módon sokkal hatékonyabban tud hozzájárulni a kezelésekhez. Úgy tudom, elutazott és vettek is tőle plazmát” – fejtette ki Kopacz Ildikó.

Elmondta, a plazmavétel kb. egyórás eljárás, úgyhogy erre készülhetnek a potenciális donorok. Hozzátette, mivel nagy az érdeklődés az eljárás iránt, és a Covid-fertőzöttek számára adott vérnek, illetve vérplazmának aránylag kis hányada bizonyul megfelelőnek, úgy tudja, egyelőre nem sikerül a keresletet lefedni a készítményekkel. Azt is megkérdeztük, most kapnak-e ételjegyet a véradók? A Hargita Megyei Vérközpont vezetője szerint ez nálunk egyelőre nem változott, a donoroknak továbbra is felajánlják az étkezési jegyeket, összesen 66,99 lej értékben, akárcsak korábban, és jár nekik a szabadnap is.


Érdeklődtünk a Nagykárolyi Városi Kórházban is, mely szintén fogad Covid-fertőzötteket, azonban Elisabeta Raț igazgató szerint ők egyelőre nem alkalmaznak plazmás kezelést. Hozzátette: véleménye szerint először is kellene tartani egy felkészítőt az intenzív osztályon dolgozó orvosok számára e tekintetben, mivel egy új eljárásról van szó a koronavírusosok kezelését illetően.

„Ezt a hivatást választottam, ez benne van a pakliban”

– nyilatkozta érdeklődésünkre egy Covid-fertőzésen átesett orvosi asszisztens. Mint elmesélte: Covid-háttérkórházban dolgozik, és bár betartották a protokollt, azaz viselték a védőruhát, maszkot, kesztyűt, mégis elkapta a vírust. „Az egyik páciensünkről kiderült, hogy fertőzött, ezután tesztelték azokat a kórházi dolgozókat, akik kontaktusba kerültek vele, és hármunkról kiderült, hogy megfertőződtünk” – magyarázta. Mint kifejtette, egyiküknél sem okozott komoly gondot a vírus, enyhe lefolyású volt a betegség.

„Három-négy napig volt száraz köhögésem , más tünetem nem volt, így ha nem tesztelnek le, valószínűleg meg sem tudom, hogy átestem a fertőzésen. Beutaltak 18 napra kórházba, ahol háromféle gyógyszert szedtem. Nincs is erre panaszom, de

az nagyon nehéz volt, hogy több mint két hétre lényegében bezártak, nem láthattam a családomat, a két kicsi gyerekemet.

A családom 14 napig otthoni karanténban volt, szerencsére nem mutattak egyáltalán tüneteket. Nem tudom, mi lett volna, ha mondjuk a férjem is elkapja” – mondta a nővér.

Érdeklődésünkre határozottan kijelentette: meg sem fordult a fejében, hogy ne végezze tovább a munkáját, azzal pedig, hogy esetleg a munkahelyén megbetegszik, eleve számolt már akkor, amikor eldöntötte, hogy az egészségügyben fog dolgozni. „Nem félek, főképp hogy könnyen átestem a fertőzésen. Csak az a szörnyű bezártság, azt nem szeretném megint átélni” – tette hozzá.

Kérdésünkre, miszerint adna-e vérplazmát betegek kezeléséhez, elmondta: foglalkoztatja a dolog, hisz ismer is olyat, aki keres donort, de még nem döntött. Főképp, hogy nem is tudja, megfelelő-e az ellenanyag szintje a vérében. „Kicsit tartok ettől, főleg azért, mert nincs vénám, ezért nagyon nehezen tudnak tőlem vért venni. De gondolkodom a dolgon, lehet, hogy jelentkezem majd én is donornak” – mondta.

Bár nagy optimizmus övezi a plazmás kezelést, vannak olyan szakértők, akik fenntartásokkal kezelik az eljárást. Egy, fertőzöttek kezelésében érintett orvos, aki szintén azt kérte, hogy ne közöljük a nevét, kifejtette:

„kétélűnek” tartja ezt a módszert.

„Egyrészt vigyázni kell arra, hogy nehogy fertőzöttől vegyünk vért, másrészt pedig kell a gyógyultak plazmája. Nagyon keveset tudunk még erről a vírusról, és hallani olyan esetekről is, hogy gyógyultak visszaesnek” – fejtegette. Hozzátéve: ezzel nem azt akarja mondani, hogy ne alkalmazzák a plazmás kezelést, hisz minden lehetőséget meg kell ragadni, ami segíthet a súlyos állapotban levő pácienseken.

Megjegyezte ugyanakkor: súlyos betegségen átesetteknek egy ideig nem javasolják, hogy adjanak vért, miközben a Covid-fetőzöttek kezeléséhez épp a frissen gyógyultak szérumára van szükség. Ráadásul úgy tűnik, hogy minél súlyosabb lefolyású volt a betegség, annál magasabb az ellenanyagszint, tehát annál megfelelőbb a szérum gyógyászati szempontból. Mint elmondta: tud olyan esetről, amikor intubált beteg állapota javult a szérumos kezelés után, de olyanról is, hogy nem és végül elvesztették a pácienst.

„Zűrzavar van és kapkodás, fejetlenség sok tekintetben a járványkezeléssel kapcsolatban. És szerintem ez azoktól jön, akik szervezik a védekezést.

Az orvosok pedig sokszor kétségbeesettek, szörnyű látni, ahogy fuldokolnak a betegek. Olyan ez, mintha bedobtak volna minket egyből a mély vízbe. Mindenki másképp reagál a kezelésre, ezért is nehéz eligazodni, ráadásul maga a kezelés is eléggé kemény szerekkel történik, sok esetben szerintem az alkalmazott gyógyszerek is megterhelik a páciensek szervezetét ” – ecsetelte a helyzetet az orvos. Azt is elmondta, tény, hogy a vírus létezik, értelmetlen ezt tagadni. Azonban olyan mértékben helyeződött a hangsúly a járványra, hogy

sokszor nem jut kellő figyelem és törődés a más típusú betegségekben szenvedőkre,

ezért ők látják ennek a kárát. Hozzátette: véleménye szerint például sok, daganatos megbetegedésben szenvedő páciens van, akire a jelenleginél több energiát kellene fordítania az egészségügyi ellátórendszernek. „Úgy vélem, sokkal jobban érvényesülnek a gazdasági és a politikai szempontok a járványkezelésben, mint a szakmai szempontok, és ez nagyon nem jó. A politikusok és a média által generált hangulat, a bizonytalanság, az állandó félelem a betegségtől, illetve attól, hogy az emberek elvesztik az egzisztenciájukat, szintén sok kárt okoz szerintem” – szögezte le a szakember.

Nyitókép: pixabay.com (képünk illusztráció)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS