2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Három hónappal a parlamenti választások előtt módosították a választási törvényt. Nem akárhogyan

k. á. 2020. szeptember 16. 11:03, utolsó frissítés: 11:57

Titkosszolgálati szerv(!) összesíti az adatokat, külföldön két napig szavazhatnak, holott alig regisztráltak a választásokra.


Hétfőn a parlamentben módosították a parlamenti választások megszervezéséről szóló törvényt. A módosításokat az Állandó Választási Bizottság (AEP) javasolta, és a parlamenti pártok frakcióvezetői felvállalták a jogszabályhoz ajánlott változtatásokat, kiegészítéseket. A politikusok arra hivatkoznak, hogy érdemi beavatkozás a törvény korpuszába nem történt, csupán procedurális jobbításokat szavaztak meg, azonban a módosítások szövege kiszivárgott a sajtóba, és máris megjelentek a bíráló hangok. Főként az szúrt szemet az újságíróknak, hogy ismét titkolózva, félig-meddig fű alatt történt meg a törvénymódosítások elfogadása, és a teljes szövegek csak a Hivatalos Közlönyben lesznek majd olvashatók, miután az elnök is kihirdette őket. A közvéleményt most természetesen elsősorban a küszöbön álló helyhatósági választások, játszmák, meccsek érdeklik, és kevesen vannak azok, arra figyelnek, hogy miről szavaznak a honatyák a parlamentben.

Az esetet kiveséző Inpolitics arra figyelmeztet, hogy a jelenleg elfogadott módosítások érzékenyen érinthetik a rendszer egészét. Elsősorban arra, amire az RMDSZ is sokat hivatkozott az elmúlt években, főleg mikor egyofrdulós önkormányzati választásokra változtatták a kétfordulósat, hogy választások előtt egy évvel nem tanácsos a választási törvényeken változtatni. Ez konkrétan a Velencei Bizottság ajánlása, amely szerintük a demokratikus folyamatokat hivatott megvédeni.

Most azonban nem jelentett problémát ezt az ajánlást nem figyelembe venni, hiszen a választásokig bő három hónap van hátra.


Mik a kényes pontok?



Elsősorban az, hogy a választási részvételt összesítő és választási csalások meggátlásáéért felelős informatikai rendszer legyen a választási adatok kezeléséért felelős. Csakhogy az AEP nem rendelkezik informatikai rendszerrel, így az adatokat a STS (Serviciul de Telecomunicații Speciale) fogja kezelni. Az STS gyakorlatilag titkosszolgálati szervezet, hiszen közvetlenül a belügyhöz, a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz van bekötve, ez pedig adhat némi okot arra, hogy az embereknek ne tetszen. Mármint hogy az adatok összesítését egy titkosszolgálati szerv végezze. Vagy legalábbis egészen bizonyos, hogy szélesebb társadalmi diskurzust igényelne ennek megvitatása.

Kényes kicsikét az is, hogy a diaszpórában az idei parlamenti választásokon két nap - szombat és vasárnap - áll majd a külföldön tartózkodó román állampolgároknak rendelkezésükre a szavazáshoz. Ez volt például az a végül elfogadott módosítási javaslat, ami miatt az RMDSZ - bár benyújtáskor annak frakcióvezetője, Benedek Zakariás szintén aláírta a törvénymódosítási csomagot - végül nem szavazta meg a parlamentben. “Az egyeztetéseken eldőlt, hogy egy nap lesz a diaszpórában a szavazás, aztán az USR benyújtott egy módosítást, és a parlament meg megszavazta. Nagyon kevés állampolgár iratkozott fel a szavazásra, talán 1800 körül, ugyanakkor nagyon sok romániai munkavállaló van, aki eddig külföldön dolgozott, azonban a járványhelyzet miatt most hazajött. Mi azt mondtuk, hogy ennek így nincs értelme. A bizottságban nem is ment át, aztán az USR kérte a plénumban, s akkor megszavazták”- meséli el Benedek Zakariás.

Volt még egy jelentős furcsaság, éspedig hogy egy kéz alatt elfogadták a törvényes kereteket ahhoz, hogy az Állandó Választási Bizottság vezetője jogszerűen legyen kinevezve. Ennek nincs túl sok köze a választások megszervezéséhez, inkább az AEP belső ügyének tekintendő. Előzőleg a Számvevőszék állapította meg, hogy a szervezet vezetőjének nem törvényes a kinevezése, és ezt most úgy orvosolták, hogy belefoglalták a törvénymódosításba, és ezáltal "törvényessé" tették. Ezen túl felpumpálták az AEP vezetőinek a számát, újabb funkciókat hozva létre, holott már most az a teljesen furcsa helyzet áll fenn, hogy az országos választási hatóság alkalmazottainak mintegy 33 százaléka vezetői beosztásba dolgozik, annak megfelelő bérezéssel.

Miért volt szükség most a módosításokra?

Főleg azért, mert speciális helyzet van, és várhatóan a parlamenti választások is a járvány időszakában fognak lezajlani, muszáj a törvénykezésnek reagálni a helyzetre. Apropó, Velencei Bizottság ajánlásai: Benedek Zakariás szerint azért nem releváns most erről beszélni, mert nem a választási törvények változtak, inkább csak a procedúrák, és csak erre az egy parlamenti választásra érvényesek. “Valóban volt olyan javaslat, hogy növeljék meg a külföldön élő szavazók által delegált képviselők és szenátorok számát, az már egy komoly cikkely lett volna. Erre a módosításra most kivált azért volt szükség, mert van ez az egészségügyi állapot, szeptember 27. után mi már választási időben vagyunk, és a törvény szerint nekünk most el kell végeznünk a megszervezését” - mondta az RMDSZ képviselői csoportjának vezetője.

A törvény szerint ahhoz, hogy érvényes legyenek a mostani módosítások, Klaus Johannis államfőnek ki kell hirdetni legkésőbb szerdán, és meg kell ennek jelenni a Hivatalos Közlönyben. Ha ez nem történne meg, akkor nem lehetne december hatodikán választásokat tartani, hanem csúsztatni kellene egy héttel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS