2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hiába hoztak már törvényt is a kellemetlen szagok ellen, valami továbbra is bűzlik... Nagykárolyban

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. szeptember 16. 18:03, utolsó frissítés: 18:03

A polgármester dühöng, amiért a hatóságok nem lépnek, utóbbiak viszont a jogszabályi hiányosságokra panaszkodnak.


Három hónapja írtunk arról, hogy a nagykárolyiak a türelmük végéhez értek a városban terjengő elviselhetetlen bűz miatt. A dögszag, hogy nevezzük nevén dolgot, minden valószínűség szerint a város határában levő biogáz üzemtől származik, mely az egykori cukorgyár területén működik.

Amint a szerves hulladékból elektromos energiát előállító üzem tulajdonosa korábban portálunknak elmondta, azért kezdett el vágóhídi hulladékkal is foglalkozni, mert ezt látta egyetlen megoldásnak a vállalkozása fennmaradásához. Nagy kiterjedésű földterületek ugyanis nincsenek a birtokában, melyen az alapanyagot megtermelhetné, az állam pedig egyre kevésbé támogatja ezt a fajta – egyébként környezetbarátnak számító – technológiát.

Nyár elején elmondta: épp egy raktárat épít annak érdekében, hogy megelőzze a problémákat. Hozzátéve: ő nincs meggyőződve arról, hogy tőle származik a bűz, hisz hajnalban, frissen érkezik a szárnyasvágóhírdól a hulladék, ami hamarosan be is kerül a fermentálóba.

A károlyiak viszont, a polgármesterrel az élen, meg vannak győződve arról, hogy igenis a biogáz üzem felelős a bűzért. „Az elmúlt néhány hétben nem éreztük ezt a rettenetes szagot, és megörültem, hogy megoldotta a problémát. Pár napja viszont megint bűz van. Tehetetlen vagyok, ez nem a polgármesteri hivatal feladata, hanem a szakhatóságoké, hogy betartassák a megfelelő technológiát. Mi megbírságoltuk 500 lejre, de hát ez aprópénznek számít” – dohogott a Transindex megkeresésére Kovács Jenő.


A város polgármestere korábban kilátásba helyezte, hogy pert indít a környezetvédelmi ügynökség ellen. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta: az eljárás még nem indult el, mivel az ügyvédek azon vacillálnak, hogy milyen jogcímen indítsanak pert. „Nem tudok arról, hogy ilyen pert valaki megnyert volna. Kolozsvár is pereskedett hasonló ügyben, és úgy tudom, ők sem nyertek. Most is várok két ügyvédet, hogy tovább tanakodjunk, mit lehet tenni” – magyarázta Kovács. Aki szerint egyébként az üzem épp most készül megújítani a környezetvédelmi engedélyét, melyhez kérték a városi önkormányzat véleményét is. A polgármesteri hivatal pedig világossá tette: csakis akkor járulnak hozzá az engedélyezéshez, amennyiben kötelezik a céget, hogy zárt rendszerben kezeljék az állati eredetű hulladékot.

Június 17-én egyébként törvényt is hoztak, melynek épp az lenne a célja, hogy jogi alapot teremtsen az ilyen jellegű problémák megoldásához. A polgármester azonban szkeptikusan nyilatkozott a jogszabállyal kapcsolatban. Mint elmondta, még nem jelent meg a törvényhez tartozó alkalmazási módszertan, hozzátéve: van olyan törvény Romániában, mely már több mint 10 éves, és mégsem alkalmazható, mert azóta sem dolgozták ki a gyakorlati útmutatót hozzá. Hozzátette: egyébként sem tartja jónak a jogszabályt.

„Nem alkalmazható ez a törvény szerintem. Felteszem például a kérdést: ki lesz a fő szagértő? Ki dönt? Kovács Jenő majd azt mondja, hogy büdös van, és ennyi elég?” - háborgott a polgármester, aki szerint az összes illetékes hatóság tud a problémáról, de nem hajlandók segíteni. Elmondta: a környezetvédelmi ügynökséggel, a környezetvédelmi őrszolgálattal, a közegészségügyi hatósággal és az állategészségügyi hatósággal is tárgyalt már ez ügyben, de hiába.

A környezetvédelmi őrszolgálat, úgy tudom, már összesen 200 ezer lejre büntette e céget. Mely sorra megtámadja ezeket a szankciókat, és az egyik, kb. 70 ezer lejes bírság esetében az egyik nagykárolyi bíró úgy döntött, hogy a pénzbüntetést átalakítja figyelmeztetéssé. Milyen országban élünk akkor?” – tette fel a kérdést Kovács.

Megkerestük Vasile Fănățan-t, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Őrszolgálat igazgatóját is, aki megerősítette: eddig kb. 5 bírságot szabtak ki a cégre. Eleinte 10-20 ezer lejekre bírságoltak, majd felmentek 80 ezerig. A bírósági ítélet kapcsán pedig elárulta: ez a döntés első fokon született, az általa vezetett hatóság pedig fellebbezett az ítélet ellen.

Az igazgató korábban bizakodóan nyilatkozott portálunknak a szagtörvény kapcsán, ezért most is kikértük a véleményét. Fănățan kifejtette, úgy tudja, hogy a kormánynak 6 hónapja van megalkotni az alkalmazási módszertant. A jogszabály várható hatékonyságával kapcsolatban pedig kifejtette: a törvényben az áll, hogy a panaszokat az egészségügyi hatósághoz (DSP) kell benyújtani. Ők végzik el a vizsgálatokat, és amennyiben úgy találják, hogy a reklamált bűz valóban veszélyezteti a környéken lakók egészségét, jelzik ezt a környezetvédelmi ügynökségnek.

Az ügynökség pedig ennek alapján felül kell majd vizsgálja a bepanaszolt vállalat engedélyét és oly módon kell átalakítsa azt, hogy elejét vegye ezzel a kellemetlen szagok kibocsátásának. Az általa vezetett környezetvédelmi őrszolgálatnak pedig annyi a feladata, hogy ellenőrizze: betartja-e a cég az engedélyben kötelezővé tett új intézkedéseket vagy sem.

Nyitókép: A Nagykároly határában levő biogáz üzem. Forrás: a szerző felvétele

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS