Pénz van, rászoruló iskola van, a tanév elkezdődött – a felújítás azonban döcög Gidófalván
Tőkés Hunor 2020. szeptember 22. 09:56, utolsó frissítés: 12:52Háromszék egyik községközpontjában az iskola felújítása kapcsán csaptak magasra az indulatok. A perpatvar gyökerei személyi ellentétekre vezethetők vissza, de a csatározást a helybéli iskolások sínylik meg.
Számtalan hír szól arról az iskolakezdés küszöbén és a tanév első heteiben, hogy főként a vidéki iskolák az előírt követelményeknek nem megfelelő módoon kezdik a tevékenységet. Higiéniai gondok, felújítatlan termek, roskadozó épületek - hadd ne soroljuk, hiszen mindenki tudja, miről van szó. Legtöbbször a kormányt, a tanügyminisztériumot, a megyei tanfelügyelőségeket hibáztatjuk, akik valóban a bürokratikus útvesztők tömkelegével nehezítik meg azt, hogy rugalmas, hatékony, a követelményekhez gyorsan alakalmazkodó oktatása legyen az országnak. Vannak helyzetek azonban, amikor minderre a helyi adminisztráció is rátesz néhány lapáttal, hol nemtörődömségből, hol pedig a tudatos rosszindulat által vezérelve, elvéve ezáltal a diákoktól annak a lehetőségét, hogy a megfelelő módon kezdjék a tanévet. Egy ilyen esetre bukkantunk Gidófalván, és a bonyolult ügyet teljes részletességében tárjuk az olvasók elé, éppen amiatt, mert számtalan tanulságot lehet levonni belőle. De kezdjük a legelején a történetet.
Január óta áll a bál a székelyföldi községközpontban: az önkormányzat és a helyi iskola között késhegyre menően kiéleződött a konfliktus. Múlt hét péntekén a történet végre fordulóponthoz ért, de már így is azok estek áldozatául a felnőttek civódásának, akik pont az említett intézmények gondjaira vannak bízva a járványhelyzet alatt, azaz a diákok.
Korábban már részletesen beszámoltunk arról, hogy a Berde József polgármester halála után a háromszéki Gidófalván kitört a „trónok harca”, hisz a többségében RMDSZ-es községben nem az ellenzék, hanem az RMDSZ tisztségviselői kezdtek el Jancsó Ernő, RMDSZ polgármesterjelölttel szemben kampányolni. Amire Jancsó eldöntötte: a helyhatósági választásokon is az új csapatával fog elindulni, nem azokkal az RMDSZ-esekkel, akik őt az előválasztások alatt cserben hagyták.
Így történt, hogy amíg az RMDSZ a tanácsban saját polgármesterét blokkolja, addig a helyhatósági választásokra a tanácsosok maguk közül választottak független polgármesterjelöltet: Porzsolt Levente személyében. Porzsolt mellett így azóta Sinka István független tanácsosjelöltnek is megszűnt a tanácsosi mandátuma.
Már nemcsak az RMDSZ-en belül, hanem az iskolával is viaskodik az önkormányzat
A gidófalvi „trónok harca” új évadában viszont nem az a legmeglepőbb, hogy Benkő András, aki az előválasztást elvesztette Jancsó Ernővel szemben, azonban ennek ellenére az RMDSZ-es tanácsosi lista második helyén szerepel, végül úgy döntött, hogy RMDSZ-es színekben a független jelöltnek kampányol tovább.
A választási herce-hurcánál ugyanis sokkal károsabb parázs vita vette kezdetét Gidófalván. Ugyanis a volt polgármester halála után a gidófalvi önkormányzat nemcsak az RMDSZ-es tanácsosokat emésztette fel, hanem a Gidófalvi Czetz János Általános Iskolával való (jó) kapcsolatát is. Méghozzá úgy, hogy mindennek a diákok estek áldozatául, mert amíg az egyik fél a pénzes zsákját szorongatja, addig a másik a bürokráciát műveli magas fokon, a saját igazságuk hangoztatása közben viszont elkezdődött a koronavírussal fertőzött tanév: az iskolában pedig még nincs tűzvédelmi engedély, megfelelő internetkapcsolat és a felújítási munkálatok (pl. meszelés) hiányosak.
Hogyan történhet mindez?
Berde József polgármester elhunyta után, forrásaink szerint a polgármesteri hivatal tagjai közül többen „kiközösítették” Kiss Anikó főkönyvelőt, de minimum több személlyel vitába keveredett és megromlott a viszonya velük. Köztük Jancsó Ernő, megbízott polgármesterrel is.
Jancsó elmondása szerint azért, mert a főkönyvelő nem dolgozta le a nyolc órás munkaidejét. Kiss szerint viszont a konfliktus közte és a polgármesteri hivatal tagjai között akkor kezdődött el, amikor olyan utasításokat kapott, amelyeket törvénytelennek látott, ezért nem is teljesítette azokat. Ennek a vége pedig az lett, hogy idővel „kiborult a bili” és „rosszindulatúnak” könyvelték el. A főkönyvelő pedig március 8-án beadta a felmondását, és mivel úgy látta, hogy nem a törvény által előírt módon bontották fel a munkaszerződését, nem sokkal utána beperelte az önkormányzatot – ami nyilván nem segítette elő a békülést a község lakói között.
A volt főkönyvelő ezzel azt szerette volna demonstrálni, hogy az önkormányzat megtanulja: „Törvény szerint kell dolgozni, mert a munkatörvénykönyv ugyanúgy érvényes rájuk, mint a magáncégekre” – mutatott rá Kiss Anikó.
Mivel azonban a Gidófalvi Czetz János Általános Iskola már hosszú idő óta könyvelőt keresett, így az igazgatónő Kiss Anikót kérte fel a posztra. Zsigmond Réka igazgatónő szerint, az iskola vezetősége azóta is nagyon meg van elégedve a könyvelő szakmai hozzáállásával.
Volt munkatársai közül viszont nem mindenki örült annak, hogy Kiss az iskolánál lett alkalmazva. Megkeresésünkkor a könyvelő állította: két napja sem volt az iskolában, de már az első vezetőtanácsi ülésén Jancsó Ernő kijelentette: „neki ez a könyvelő nem kell”. Ezt követően elkezdődtek a „nézeteltérések” az iskola és az önkormányzat között, aminek a középpontjában az iskola felújítási és átalakítása állt.
Történt ugyanis, hogy az iskola a márciusi ellenőrzés során nem felelt meg a tűzvédelmi előírásoknak, és pótolniuk kellett (volna) a hiányolt feltételeket. Ennek okán az igazgató az iskola fenntartójához fordult: az önkormányzathoz. Az iskola sürgősnek mondható kérésére azonban csak júliusban kapott választ. Megoldást pedig erre, a mai napig nem. Július 15-én viszont már az iskola lemeszelése és az internethálózat rendbetétele is tervben volt, amelyek hiába voltak rendkívül fontosak a diákok és a tanítás szempontjából – pláne a koronavírusos oktatási tanév miatt: érdemi megbeszélés a tanévkezdésig, és azt követően is, csak nagyon ritka esetben történt.
„Mindenütt, ahol nincs egyetértés, ott apró veszekedések vannak” – J. E.
Lapunk megkeresésére mindkét fél a másik oldalt okolta a szóbeli egyeztetések és az iskolakezdés előtti megoldások hiányáért, ami azzal járt, hogy a gyerekeknek olyan iskolába kell járniuk, ami félig van lemeszelve, nem működik megfelelőképp az internethálózat az online oktatás időszakában, ráadásul az intézménynek nincs is tűzvédelmi engedélye.
Forrásaink szerint a polgármester és a könyvelő már csak azért sem ültek egy asztalhoz, mert amikor megpróbálták, annak veszekedés lett a vége, megbeszélés nem.
Az önkormányzat szempontjából azért nem lehetett megoldani a költségvetés módosítását, ami által biztosítva lett volna az anyagi fedezet a meszelésre, internethálózatra és a tűzvédelmi engedélyre, mert szerintük az erről szóló terveiket folyamatosan elkaszálta ex-főkönyvelőjük, aki akadályozta az önkormányzati munkálatokat. Egyes források szerint azzal is vádolták a könyvelőnőt, hogy befolyása alá vonta Zsigmond Rékát, az oktatási intézmény vezetőjét.
A vádakat arra alapozták, hogy miután Jancsó Ernő és Zsigmond Réka megegyeztek a felújítások menetéről – miszerint az általuk megvásárolt anyagokból a szülők segítségével fogják kivitelezni a felújítási munkálatokat – ebből végül a vezetőtanács kihátrált. Mint az önkormányzat képviselői állították, ezt követően Kiss Anikó javaslatára az iskola ajánlatokat kért különböző cégektől. Ez pedig az önkormányzat szerint többszörös árat jelentett volna. A júliusi tanácsülesre benyújtott költségvetésmódosítás alapján, az önkormányzat 130 ezer lejt adott volna az iskolának a felújítási munkálatokra. Ezt akkor még az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) tanácsosa is aláírták (többek közt Máthé István, az EMSZ polgármesterjelöltje is), azonban a szavazás előtt a polgármester levette napirendről a költségvetésmódosítást.
Jancsó Ernő a Transindex megkeresésére elmondta, Kiss Anikó az önkormányzat főkönyvelőjeként bezzeg folyamatosan ellenezte, hogy az iskola ekkora összegeket kapjon. (A polgármester ezzel arra is utalt, hogy Kiss a sajtónak 150 ezer lejes összeget említett, ami az önkormányzatnak rendelkezésére állhat az iskola felújítási munkálataira – szerk. megj.)
Az általuk magasnak vélt árak kapcsán Máthé István az iskolatanács és az önkormányzat tagja elmondta, a költségvetés módosítás előtt az önkormányzat rájött arra, hogy a tételek között olyan beszerzési javaslatok is szerepelnek, amelyek nem indokoltak, mert már meglévő eszközök beüzemeltetésével pótolható a hiány. Például adott az Európai Uniós pályázatból megvásárolt technológiai felszerelés és egy informatikai labor is, amelyeket működőképessé lehet tenni. „Minden megvolt csak bevették a sarokba, vagy nem voltak jól beállítva” – mutatott rá a helyi tanácsos.
Egy szakember elvállalta, hogy bérmentve összeszereli a berendezést a tanáriban és azokban az osztályokban, amelyeket a sárga forgatókönyv miatt online távoktatásra kellett felszerelni (és a későbbiekben az informatikai labor beüzemelésére is vállalkozott, szintén ingyen). Csupán annyit kért, hogy az iskola egyeztessen az internetszolgáltatóval, mert bár a szerződésben 100 MB/sec-os interneterősség szerepel, ő lemérte, és mindössze 20 MB/sec-al működik.
Máthé István a fenti eset kapcsán kiemelte, furcsa, hogy ezt a lehetőséget eddig nem vették számba, és inkább cégektől kértek ajánlatokat – már csak azért is, mert Kiss Anikó fia annak a cégnek az alkalmazásában van, amely az internethálózat rendbehozásáért felelt volna (és aki már felmérést is végzett az iskola területén).
„A legkönnyebb az, ha valakire ráhúzzuk a vizeslepedőt”
Mint az igazgatónő megjegyezte, nem Kiss Anikó volt az, aki a cégeket ajánlotta a vezetőtanácsnak. Azért fogadták el a vezetőtanács-tagok javaslatát, mert hivatalos úton szerették volna intézni. Ha valaki megsérült volna, ők tartoztak volna ezért felelősséggel. Az ajánlatok közül pedig a legkisebb árakat fogadták el.
„ Én úgy próbálom csinálni a dolgokat ahogy a törvény előírja. Úgy gondolom, hogy amióta kezdeményeztük az iskola felújítását, azóta lett volna rá idő, hogy veszekedés nélkül, normálisan megcsináljuk a munkálatokat. Nem levelezni kellett volna, hanem le kellett volna ülni, és normálisan megbeszélni. A legkönnyebb az, ha valakire ráhúzzuk a vizeslepedőt, de nincsen ezzel semmi baj, mert én állom a sarat és tudom, hogy mi az igazság.” – mondta Kiss Anikó.
Hozzátette, segíteni próbált és a munkája része volt az, hogy a vezetőtanács döntését követően, jelezze a cégeknek, hogy mérjék fel a munkálatokat és küldjenek árajánlatokat rá. Azt is cáfolta, hogy azért kötött volna szerződést az internethálózatért felelős céggel, mert a fia ott dolgozik. Mint mondta, a munkáját végezte, amikor a legkisebb összegű ajánlatot választotta ki.
Nemcsak az internet, a meszelés és a tűzvédelmi engedély kapcsán is más megoldást keresett az önkormányzat
Jancsó Ernő sem az iskola vezető tanácsa által elképzelt egy másik céghez fordult meszelés és tűzvédelem ügyében, amely sokkal olcsóbb árajánlatod adott. A polgármester talált egy helyi kőműves és festő munkálatokkal foglalkozó céget, amely az anyagon kívül 15.000 lejért vállalta el a meszelést (80.000 helyett) és három napon belül el is végezték a munkálatokat, ami az osztálytermek meszelését jelentette.
Érdeklődésünkre, hogy fél év alatt miért nem sikerült módosítani az önkormányzat költségvetését, és hamarabb nekikezdeni a munkálatoknak, Jancsó elmondta, addig leveleztek az iskolával, hogy a kezdődött a tanév, viszont az iskola még nem volt kimeszelve. Ekkor az iskola képviselői „kampányt csináltak a meszelésből” és megjelentettek egy cikket a Székely Hírmondóban, amiért az emberek a polgármestert kezdték el hibáztatni. Szerinte indokolatlanul, mivel ő nem azt mondta, hogy nem akar pénzt adni az iskolának, hanem azt, hogy a tanintézmény által kért összeg túl magas az önkormányzat számára.
„Nem azt néztük, hogy minél olcsóbban és minél hamarabb meglegyenek a munkálatok, hanem elkezdtünk egymásnak keresztbe tenni, hogy valamilyen indoknál fogva nem lehet megoldani a munkálatokat” – mutatott rá az általa vélt legfőbb probléma okára a Transindex megkeresésekor Jancsó Ernő megbízott polgármester a fél éve húzódó meszelés kapcsán.
Zsigmond Réka elmondása alapján, bár a polgármesteri hivatal sokallta a cégek által ajánlott összegeket, ők a lehető legkisebb ajánlatot szerették volna elfogadni. Amit viszont a polgármester elintézett a meszelés kapcsán, az csak az osztálytermekre vonatkozott, a többi helyiség, mint például: a folyosók, az illemhelyek – kimaradtak.
Érdeklődésünkre, hogy az internethálózat rendbetétele megtörtént-e, az igazgatónő megjegyezte, a szakember kijött, de még most is nagyon messze állnak attól, hogy az internethálózat megfelelő állapotban legyen. Az igazgatónő úgy véli ez azért jelent problémát, mert ennek az egésznek a diákok látják a kárát, hisz az iskolának mai napig nincs működő digitális felszerelése, ami a 6. és 7. osztályosok hibrid oktatása miatt elengedhetetlen lenne, hisz ennek hiányában a tanárok fele nem tud részt venni az online oktatásban, március óta (és most iskolakezdéstől kezdve) messenger csoportokban folyik az online oktatás Gidófalván.
Az igazgatónő azt is elmondta, hogy tűzvédelmi engedély érdekében sem történt egyelőre előrelépés, ugyanis a polgármester ugyan intézkedett ez ügyben is, de a jelzőlámpák felszereléséhez tervekre is szükség van, azt pedig nem tudta megoldani. Ők pedig eddig a költségvetés módosításra vártak.
Kiss Anikótól pedig azt is tudjuk, hogy az iskola minden beérkező levélre megpróbált minél hamarabb választ adni, hogy elősegítse az ügyet, nem így az önkormányzat, amely volt, hogy egy hónapig nem válaszolt az elküldött e-mailjükre. Például arra, ami egyébként azt tartalmazta volna, hogy milyen költségvetési módosításokat szeretnének kérni az önkormányzattól. Mint a könyvelő lapunknak elmondta, pont Máthé István volt az, aki az iskola vezetőtanács-tagjaként kitalálta, hogy akkor a sajtóban kellene megszellőztetniük az ügyet. Ez augusztus 24-én meg is történt. Máthé terve pedig bejött, hiszen az iskola által július 28-án elküldött tervekre az önkormányzat – már a cikk megjelenésének másnapján (augusztus 25-én) – választ adott a hosszú hallgatást követően.
Az iskola a könyvelőjének állítása szerint, ekkor egy hatalmas iratcsomót küldtek el, amire viszont az ők már másnap válaszoltak. Az önkormányzat azonban múlt hét péntekig még várt a költségvetés módosításával.
Egy erre szánt gyűlést ugyanis tovább halogatták.
A levelezés pénteken befejeződött, de vajon kezdetét veszi-e a párbeszéd?
Máthé István szerint azért kellett elhalasztaniuk a költségvetés módosításról szóló döntést, mert a könyvelő ismét „akadályozta” a folyamatot azáltal, hogy nem fogadta el a polgármester által összeállított terveket. Jancsó Ernő viszont inkább azt emelte ki az ülés elhalasztása kapcsán, hogy nem volt elég pontos az iskola által a munkálatokra kért pénzösszegekről szóló tervezet. Megjegyezte, azóta elküldték a már általa is rendben talált költségvetés módosítást.
Ezt már nemcsak a polgármester, de a tanácsosok is rábólintással értékelték, és a pénteken 11 órától kezdődő tanácsülésen egyöntetűen megszavazták az iskola által elküldött költségtételt, fél év után végre egy mozdulattal módosították a költségvetést.
Talán épp azért, mert a tanácstagok által jóváhagyott összeg forrásaink szerint: 30.600 lej (az eredetileg igényelt 130.000 lej közel egynegyede). Az összeg tartalmazza: a fertőtlenítőszerektől, a maszkok, a meszelés és az internethálózaton keresztül a tűzvédelmi engedélyig terjedő költségeket.
Viszont nem nehéz kitalálni, hogy ki „nyerte meg” a diákok iskolakezdését megnehezítő konfliktust. A kérdés inkább az, hogy ilyen áron megérte-e?