2020. október 27. keddSzabina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csorba Zsuzsa: az nem igaz, hogy itthon nem lehet fiatalként boldogulni

választási hirdetés 2020. szeptember 18. 13:16, utolsó frissítés: 2020. szeptember 21. 11:46

A Kolozs megyei fiatalok azt szeretnék, hogy vidéken is jó lehetőségeik legyenek, ne csak Kolozsváron.


Csorba Zsuzsi fiatal jelöltként szerepel az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek listáján. Mint elmondta, szerinte azért szavaztak bizalmat neki, mert több éve kitartóan dolgozik civil fórumoknál, és bármit megtenne azért, hogy helytálljon ott, ahol kell.

"Széken születtem, majd egyetemi tanulmányaimat Kolozsváron végeztem. Elég hamar bekapcsolódtam különböző civil kezdeményezésekbe, kezdetben cserkészcsapatban tevékenykedtem Szamosújváron, aztán új csapatot hoztunk létre Széken. A kolozsvári éveim alatt aktív tagja lettem a Kolozsvári Ifjúsági Fórumnak (KIFOR). Kezdő, buzgó önkéntesként kezdtem a civil szférában a munkát, idén végül megválasztottak a KIFOR elnökévé. Nagyjából innen indult az ötlet, és többen biztattak, hogy képviseljem a fiatalokat a Kolozs megyei tanácsban" - mutatkozik be.

Mire van szüksége a Kolozs megyei fiatalnak?

- Többen elmondták, hogy vidéken is szeretnének munkalehetőségeket, vállalkozásokat indítani, hiszen szeretnének itthon maradni. Meglátásom szerint ezt a problémát minden régióban tapasztaljuk, nem csak Kolozs megyében: nagyon sokan elmennek külföldre szerencsét próbálni, mert nem találnak lehetőséget arra, hogy itthon boldoguljanak. Olyan visszajelzések érkeztek többségében, hogy élhetőbb Kolozs megyét akarnak, és nem csak egy jól fejlődő Kolozsvárt.


A Kolozs megyei tanács tagjaként mit tehetsz annak érdekében, hogy segítsd őket?

- Pályázati szakemberként dolgozom már több mint három éve. Úgy érzem, van már kellő tapasztalatom ezen a téren. Saját vállalkozásomat is vidékfejlesztési program segítségével indítottam el. Én első körben azt vállalom, hogy az aktuális kiírásokról naprakészen, magyarul kommunikáljunk, ugyanis többször szembesültem azzal, hogy a fiatalok számára az információ áramlása főleg a konzultáns/pályázatíró cégektől érkezik, ezek pedig nagyrészt hatásvadász effektust generálnak, mert ügyfeleket akarnak szerezni maguknak. Úgy vélem, így nem teljesen releváns és koherens az az információ, ami eljut hozzájuk.

A pályázatokkal kapcsolatos tapasztalat fontos szerepet kap az elkövetkezendő időben, mivel új pénzügyi ciklus következik az Európai Unióban. Persze, több szempontból is változik a rendszer, de a pályázatírás alapjai ugyanazok lesznek. Úgy gondolom, hogy ezt a tudást mindenképp gyarapíthatom és kamatoztathatom a Kolozs megyei tanácsban. Itt egyébként pályázhatnak az ifjúsági szervezetek, több kiírás van a kultúrának és a sporttevékenységeknek is. Nos, van hová fejleszteni a pályázati lehetőségeket, és a rendszer digitalizációs folyamatait is sürgetni kell.

Milyen kiírások vannak jelenleg?

- Mivel az EU-s támogatási ciklus végén vagyunk, jelenleg nem futnak nagy horderejű projektek. Amelyekre azonban felhívnám a figyelmet, azok a:
1. Gal Lider vidékfejlesztési projektek;
2. A koronavírus által érintett vállalkozók segítését célzó kormányzati programok;
3. Még egy hónapig van érvényben a vidékfejlesztési minisztérium 6.1-es projektje, a Fiatal gazda projekt, ahol kezdő vállalkozók 19 000 és 50 000 euró közötti összegekre pályázhatnak vállalkozásuk beindítására, természetesen a mezőgazdasági szegmensen belül.
4. Ugyancsak ebben az időszakban hirdetik meg a HoReCa számára az Electric Up EU-s kezdeményezést, amellyel elektrovoltaikus panelek megvásárlását támogatják, de a program keretén belül lehet kérni finanszírozást arra is, hogy a vendéglátóegységek elektromos töltőállomásokat építsenek fel.
5. Kimondottan egyetemistáknak szól majd a szintén EU-s támogatással finanszírozott Innotech Student, ami egy startup modellre épül fel: kezdetben képzéseket tartanak, majd segítenek abban, hogy felépítsenek egy üzleti tervet. A mentorprogram és a cégbejegyzési folyamat után kiválasztott legjobb pályázókat 40 000-től egészen 100 000 euróig terjedő támogatásban részesítik. Itt az a jó, hogy a projektet nem a minisztérium koordinálja, hanem le van osztva a civil szféra között.

Az új periódus milyen új támogatási irányelveket hoz magával, regionális szinten mi lesz a prioritás? A magyar közösség szempontjából mi az, ami kiemelt figyelmet kap majd?

- Fontos kiemelnem, hogy az Erasmus Plus projektek jóval magasabb összegű költségvetést kapnak, mint az előző ciklusban. Egyrészt ezek nem csak a mobilitásra vágyó egyetemistáknak szólnak, hanem vannak olyan programok is, amelyek egész kicsik, helyi szolidaritási célokat tűznek ki. De ugyanúgy az Erasmushoz tartoznak vállalkozói készséget fejlesztő programok is, amelyek például lehetőséget adnak külföldi tapasztalatcserére. Van egy ismerősöm, aki turisztikai érdekeltségű vállalkozásba kezdett, és egy fél évig egy olasz kisvárosban dolgozott. Mondanom sem kell, hatalmas élmény volt ez számára, sokat tanult a helyiektől. Úgy tudom, hogy Romániából nagyon kevesen jelentkeznek az ilyen típusú programokra, mert alig hallunk róluk. Számtalan lehetőség létezik, ezekről pedig beszélnünk kell. Ha például már 15 magyar fiatal kijuthat így külföldre tapasztalatcserét szerezni, az már jó eredménynek számít. Másfajta prioritás lesz továbbá az innováció, a fenntartható fejlődés és a digitalizáció. Ezeket a témaköröket több szegmensben fogják majd érinteni.

Ami kimondottan a magyar közösségeket illeti, az elkövetkezendő időkben továbbra is támogatni kell a vidéki infrastruktúra fejlesztését, hogy áthidaljuk a vidék és város közötti különbségeket. Kiemelt figyelmet kell szentelnünk továbbá a magyar nyelvű oktatás támogatására, a szórvány kollégiumok támogatására. Sajnos egyre kevesebb a magyar gyermek, egy községben például 7 magyar kisdiák kezdte az első osztályt összevont osztályok formájában. Szóval komoly félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy pár év múlva már 7 gyerek sem lesz, így megszűnnek ezek az összevont osztályok is.

De pontosan azért van egyre kevesebb magyar kisgyerek, mert elmennek máshová a fiatal családosok. Szerinted mivel lehetne ezen a “trenden” változtatni?

- Csak azt tudom elmondani, hogy én miért maradtam itthon. Én egész erős magyar identitástudattal rendelkezem annak köszönhetően, hogy cserkész vagyok, néptáncoltam és egy olyan erős közösséghez tartoztam, ahol igenis létezett a magyar ifjúság kulturális pezsgése. Ez valahogy olyan gyökereket eresztett bennem, amelyek nem hagynak könnyen messze szállni. Emellett azért tervezem itthon a jövőmet, mert mindig is az volt a célom, hogy a helyi turizmust népszerűsítsem, ezért is indítottam kisvállalkozást a turisztikai ágazatban. Az a minimális pénzügyi támogatás, amelyet a pályázat során kaptam a vállalkozásom beindításához, adott egy löketet, egy ugródeszkát ahhoz, hogy kitartsak mellette. Persze, én is ugyanúgy, nap, mint nap szembesülök a kisvállalkozók nehézségeivel, de tudom azt, hogy hosszú távon van ebben potenciál és én igenis szertném ezt a kisvállalkozást tovább fejleszteni.

Csoma Botonddal közösen ellátogattak a széki kempinghez, Zsuzsi vállalkozásához. Forrás: Facebook.Csoma Botonddal közösen ellátogattak a széki kempinghez, Zsuzsi vállalkozásához. Forrás: Facebook.


Tehát van lehetőség, csak meg kell találni és kitartóan dolgozni. Az EU-s projektek esetében könnyű távolról tekinteni a megvalósításrokra, de a mindennapi nehézségeket csak akkor lehet átlátni, ha élesben csinálja az ember. Igaz, sok kitartás és nagyon erős elkötelezettség kell, de nem jelenthetjük ki kategorikusan, hogy itthon nem lehet boldogulni.

A másik fontos dolog: azoktól, akik pályázati lehetőségekről érdeklődnek, mindig azt kérdezem, hogy milyen céljaik vannak. Sokan azt a hibás választ adják, hogy “mindegy, csak adjanak rá támogatást”. Na ők azok a vállalkozók, akik a leghamarabb teszik a lakatot az ajtóra, mert nem olyan dologba fektetik az energiájukat, ami igazán fontos és közel áll hozzájuk, csak azt a lehetőséget lovagolják meg, hogy pénzt szerezzenek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS