Harminc év alatt harminc tanügyminisztert fogyasztottunk el, és itt tartunk most
Veres Réka 2020. szeptember 18. 14:03, utolsó frissítés: 2020. szeptember 21. 11:46Több mint 330 ezer romániai diák nem megfelelően felszerelt iskolában kezdte meg az új tanévet, és a közoktatásban levő gyerekek 32 százalékának nincs hozzáférése a digitális oktatáshoz szükséges eszközhöz.
Noha az új tanév kezdetén a koronavírussal fertőzöttek száma alapján a romániai települések többsége zöld övezetbe került, így ezekben iskolai oktatással zajlik a tanév, mégis továbbra is lesz kizárólag online oktatás, hiszen háromszáz tanintézet a vörös zónába esett. A tanügyminisztérium adatai szerint mintegy százezer tanuló számára kizárólag online felületen tarthatnak órákat a tanárok.
A romániai oktatásban levő iskolások 32 százalékának nincs saját táblagépe, számítógépe vagy laptopja, amellyel részt vehetnének a digitális oktatáson, és szinte egynegyedük az ehhez szükséges internet-kapcsolattal sem rendelkezik – derül ki a World Vision Románia Az oktatás harmincéves pályája Romániában címmel publikált átfogó tanulmányból. Fény derül arra is, hogy a szülők egynegyede nem hajlandó az online tanításhoz szükséges kütyüt megvásárolni.
Harminc éve tartó kísérletezés
Nemcsak táblagépek és laptopok hiányával küzdenek a romániai oktatási intézmények, hanem a megfelelő tanulási környezet biztosításával is – derül ki a World Vision Románia kutatásából. Míg jelenleg a reflektorfény a „zöld-sárga-piros” iskolakezdési helyzetekre irányul, a felmérés rámutat, hogy sokkal súlyosabb hiányosságokkal küzdenek az intézmények: tűzvédelmi és egészségügyi engedélyek, vízellátás és angol vécé nélkül zajlik az oktatás sok romániai tanintézményben.
Az tanügyi rendszer menedzsmentjéből hiányzó stratégiát és folytonosságot, a túlzott politizálást és a közoktatás alulfinanszírozottságát emeli ki a legfőbb problémaként a kutatás. Az első két fő problémát azzal illusztrálja, hogy az utóbbi három évtized alatt majdnem harmincszor váltott gazdát az oktatási tárca, a cserék fele az utóbbi tíz év alatt történt. Noha a finanszírozásról azt határozza meg a nevelés-oktatás körülményeit meghatározó 1/2011-es törvény, hogy a bruttó hazai termék hat százalékát kellene a közoktatásra fordítani, ezt az előírást felfüggeszti jövőig a 2018 decemberében hozott 114-es határozat.
Az Európai Unió tagállamai közül Románia költi a GDP legkevesebb százalékát az oktatásra.
Pottyantós vécék és nemlétező laborok
Az egyébként is alulfinanszírozott oktatás hiányosságaira a koronavírus-járvány még jobban rámutatott, hiszen a kutatásból is kiderül, hogy a digitális oktatáshoz szükséges eszközökön túl is súlyos infrastrukturális gondokkal küzdenek a romániai tanintézmények. Az épületek többsége nemcsak elavult, hanem meglehetősen veszélyes a diákok számára.
2018-ban az iskolák húsz százaléka nem rendelkezett egészségügyi engedéllyel, és tavaly több mint négyezer épületben tűzvédelmi engedély hiányában zajlott az oktatás. A tanintézmények harminc százaléka több mint fél évszázada épült, és majdnem fele ezeknek földrengésveszélyes területen áll. Ha az iskolaépületekbe lépnénk, a helyzet nem javulna, hiszen mintegy 330 ezer diák tanul nem megfelelően felszerelt osztályteremben. Más helyzetekben pedig szó szerint ki kell lépni az iskolából az alapszükségletek elvégzésére: több mint kétezer iskolának kerti vécéje volt 2018-ban. Fával fűtenek a romániai oktatási intézmények egynegyedében, és az iskolaépületek szinte fele nem akadálymentesített a mozgássérült diákok számára.
Se labor, se tornaterem, se könyvtár
Az oktatás milyenségét az iskolák felszerelése, illetve annak hiánya határozza meg. Míg jelenleg az okostáblák és számítógépek beszerzése okoz gondot az tanügyminisztériumnak, a kutatásban egy nagyobb problémára is rámutatnak: a romániai iskolák felének nincs tornaterme, és az udvarok sem megfelelőek a testnevelés órák megtartására, így ezek rendszerint a tantermekben, vagy csak elméletben zajlódnak. Nincs egyáltalán természettudományi laboratórium az iskolák felében, ami azt jelenti, hogy több mint 845 ezer diák csak elméletben, kísérletek vagy szemléltető eszközök nélkül kap kóstolót a tudományokból, ha pedig könyvekből szeretnének tanulni, szintén kevés eséllyel járnának a diákok, ugyanis tízből két városi iskolának, valamint tízből hat vidéki iskolának nincs könyvtára.
Míg jelenleg a koronavírus-járvány miatti óvintézkedések alapján az iskolák többsége zöld terv szerint rajtolt a tantermekben, a piros zónákban levő tanulók az eszközök hiányában lemaradhatnak a tananyagról.
Itt a táblagép, hol a táblagép?
A héten országszerte becsengettek a tanintézményekben fokozott óvintézkedések mellett, három forgatókönyv szerint: 100 százalékban online, 50 százalékban online és 50 százalékban osztálytermi jelenléttel, valamint 100 százalékos iskolai oktatással. A tanítás ugyan megkezdődött az iskolákban, ám rengeteg hiányossággal. Míg júliusban még arról volt szó, hogy negyedmillió internettel ellátott táblagépet szerez be a kormány iskolakezdésre az online oktatásból eddig kiszorult és okoseszközökkel nem rendelkező diákok számára, ez szeptemberre messze nem valósult meg.
Noha 250 ezer táblagép megvásárlására különítettek el pénzt a nyár elején, augusztus végére Ludovic Orban kormányfő csupán 70-80 ezer eszköz beszerzéséről beszélt. A kormányfő, valamint Monica Anisie tanügyminiszter az Országos Közbeszerzési Hivatal (ONAC) eljárását okolja, hogy a tanévkezdésre nem juttatták el a táblagépeket a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekeknek.
Túlságosan kényelmes kiszállítási határidőket javasoltak a licitre jelentkező szolgáltatók – magyarázta a beszerzési eljárás kudarcát az Országos Közbeszerzési Hivatal. Az intézmény azt közölte, miután szeptember első hetében még semmilyen beszámoló sem volt közzétévé az intézmény honlapján a negyedmillió táblagép beszerzéséről, hogy összesen kilenc tételre osztva hirdették meg a táblagépek beszerzését, ezekből hatra a licit ujjászervezésére kényszerülnek.
A táblagépek beszerzése körüli huzavonáról itt írtunk részletesebben.
Nyitókép: Yustinus Tjiuwanda on Unsplash