Solymosi Zsolt: Tennünk kell azért, hogy kompenzáljuk a diákok számára, amit a koronavírus elvett tőlük
Tőkés Hunor 2020. szeptember 29. 14:21, utolsó frissítés: 14:25Nem ilyen iskolai évre számítottak a diákok, rengeteg a szabály, megkötés, az órákon keresztül való maszkviselés is rettenetes. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy jobban érezzék magukat a közösségen belül?
Hogy a normálisnak mondható tanévhez képest mekkora változásokkal járt a koronavírusos iskolakezdés, arról a Tranisndex által is készített felvételek is tanúskodnak. De az iskolarendszer szereplői sem kell szomszédba menjenek válaszért. A diákok mellett az oktatóknak és a szülőknek is számos dologhoz alkalmazkodniuk kellett. Az egészségügyi óvintézkedések közül azonban mégis talán a legvitatottabb téma a maszkhasználat, azaz annak szükségessége legalább a zöld forgatókönyvvel működő intézményekben és főleg a kisebb gyerekek esetén.
Ha valaki a vita intenzitására kíváncsi, akkor elég megemlíteni Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének maszkellenes kampányát.
A Hargita megyei tanácselnök szerint ugyanis: az óvodákban és az 1-4. osztályban a maszk viselése problémákat okoz a gyerekeknek. A politikus a maszkviselés szabályainak módosítása érdekében a Sürgősségi Esetek Hargita Megyei Bizottságához fordult, hisz állítása szerint: egyértelmű, hogy a kötelező maszkhasználat nem volt a legjobban kigondolva Bukarestben. A bizottság ülésére a tanácselnök az általa gyűjtött 2000 visszajelzés érveit hozta és sorakoztatta fel, amelyek között „orvosi igazolások” és beszámolók voltak. Borbolyban a visszajelzések és az, hogy ő az Európai Unió szintjén is azt látta, hogy a 11 év alattiak sehol nem hordanak maszkot, azt a laikus gondolatot erősítették fel benne, hogy a maszk viselete kevésbé indokolt az elemi osztályosok és óvodások számára.
Mi sem mutatja jobban, hogy kampányidőszak van, a Borboly által felvetett elképzelésre: maga Ludovic Orban miniszterelnök reagált, aki Iaşi-ban arról értekezett az Agerpresnek, hogy a kormány nem ért egyet a maszk viselését mellőző javaslatokkal. A vírusterjedés megakadályozásának ugyanis szerintük: a legbiztosabb módja a maszkviselés (kiegészítve a többi intézkedéssel, mint a kézfertőtlenítés, a fizikai távolság tartása, a személyi higiénia).
A miniszterelnök egyet nemértését fejezte ki az iránt, hogy miért kell egyeseknek a szabályok be nem tartására uszítaniuk, amikor a gyerekek szófogadók, és betartják a szabályokat. Borbolyt pedig kérdőre vonta: "Vállalják majd ők a felelősséget, ha megbetegednek a gyerekek, és otthon továbbadják a vírust? Vállalják a felelősséget egy ilyen óriási kockázatért?” – mondta a miniszterelnök a román hírügynökségnek.
„Az egészségügyi intézkedések általában nem önfejűen történnek, hanem az erről szóló döntéseket folyamatos egyeztetések előzik meg az egészségügyi szakemberekkel” – mutatott rá a Tranisndex megkeresésére Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium (JZSUK) aligazgatója. Hozzátette, a JZSUK vezetőtanácsa és oktatói az iskolaorvoshoz fordultak kérdéseikkel és a döntések meghozatala előtt mindig egyeztettek vele (a JZSUK iskolaorvosa egyébként a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) „ egyik alapembere”).
Solymosi Zsolt elmondása szerint a kolozsvári iskolában 920 diák és közel 100 pedagógus és kisegítő személyzet van összesen. A hibrid oktatás miatt a diákok egy része ugyan online vesz részt az oktatásban, viszont a fizikai jelenléttel megjelenő tanügyi szereplők iránt felelősséggel tartoznak. Ezért gondolják úgy, hogy – a kényelmetlenség ellenére – a járványidőszak alatt szükséges maszkot hordani.
„Egy hét iskola után azt mondhatom, hogy nehéz volt, megvisel mindenkit, mert óhatatlanul kapcsolódunk egymáshoz – iskolások, tanárok, kisegítő személyzet, szülők, nagyszülők –, viszont az ember alkalmazkodó lény és szükség esetén hozzá tud szokni ehhez helyzethez. Nyilván, a kisebb gyermekek nehezebben szocializálódnak ebben az élettérben, viszont a kényszerhelyzetet már csak azzal is próbáljuk oldani, hogy a diákok színes maszkokat viselnek, illetve az előkészítősök számára mosolygós jelvényt helyezünk a maszkokra. De a maszkokat viselni kell, ez nem kérdés!” – mutatott rá az aligazgató.
A JZSUK oktatói azonban ennél kreatívabb kezdeményezéssel is próbálkoztak kellemesebbé tenni a COVID-19-es tanévet
Solymosi Zsolt aligazgató és Vorzsák Milán angoltanár egy-egy kezdeményezéssel lepte meg az iskola diákjait, tanítóit és a szülőket.
Az aligazgató arról számolt be a Transindexnek, hogy elkezdték keresni a módját annak, hogy az óvintézkedések betartása mellett közelebb kerülhessenek a diákokhoz, és kompenzálni tudják őket a járvány okozta kellemetlenségek miatt. Szerinte ugyanis valamit tennük kell azért, hogy azt az űrt, amelyet a járvány okozott a szociális életükben valamilyen kreatív módon kitöltsék.
Az első ötletük az volt, hogy korona-naplót fognak vezetni, amiben megpróbálnak lefedni minden tagozatot (hisz minden héten más-más tagozatról lesz szó). A JZSUK – Karantények elnevezésű sulinapló úgy vélik a szülőknek is szól, hisz hetente tájékoztatja az érdeklődőket az iskolával kapcsolatos témákról. Az első részben például beszámoltak a technikai gondokról, a maszkviselésről és bemutatták az óvodások első hetét is. A napló kezdeményezője az aligazgató volt, aki kezdetben attól tartott, hogy túl hosszú lesz, félelme azonban alaptalannak bizonyult. Mint mondta, ez nem a Márai Sándor Füves könyve, de azért megpróbál az iskola életébe betekintést nyújtani. A terjedelme pedig a visszajelzések alapján, dacára a közösségi média jellemzőinek, az érdeklődés határán belül maradt. A naplót amúgy több oktató írja névtelenül és könnyű azonosulni velük.
A másik kezdeményezés kitalálója és megalkotója Vorzsák Milán angoltanár volt, aki a képregénykedvelő diákok érdeklődését ragadta meg rövid, angol nyelvű és edukatív jellegű képregény-projektjével, a Covid killerrel. A képregény sajátos módon mutatja be, hogy a diákoknak hogyan kell védekezniük az iskolában a koronavírus fertőzéssel szemben.
A hétfői képregénysorozat első része az alkotó szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a tanügyi rendszer szereplői betartják az egy méter távolságot az a vírus számára a végtelen űrt jelenti. „Én minden héten szándékozom egy hasonló hangvételű képsort gyártani szórakoztatásotokra, de legjobban azt szeretném, ha Ti kedves diákjaink, bekapcsolódnátok a kreatív munkába, és beküldenétek saját ötletes munkáitokat a témáról, amelyeket meg is jelentetnénk itt az iskola facebook oldalán. Csempésszünk együtt egy kis vidámságot ebbe a megátalkodott harcba!” – üzente Vorzsák Milán a JZSUK diákjainak. Azokat a diákokat, akik részt vesznek a képregény megalkotásában, kiötlésében bónusz pontokkal motiválnák.
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban az iskolakezdés óta olyan kihívásokkal kellett szembenéznie az oktatóknak, mint az internethálózat leterhelődése és szétesése. Hiába vásárolt az iskola a hibrid oktatáshoz „vadonatúj” felszerelést (projektort, laptopot, térmikrofont és minőségi webkamerát), amikor húsz osztályban egyszerre jelentkeztek be online: vagy hálózati gondok adódtak, vagy nem látta jól a táblát a diák képernyőn keresztül (mert túl világos volt). Miután besötétítettek, akkor viszont már az iskolában tanuló diákok nem látták a füzeteiket. A tanároknak pedig meg kellett szokniuk, hogy nem sétálhatnak az osztályteremben. Amire viszont mindezt orvosolták, arra a negyedik tanítási napon a teljes épületen belül leállt az internetszolgáltatás, routert kellett cserélni az iskolában. Ugyanakkor az iskola egyik tanítójáról kiderült, hogy koronavírusos, így ő online, az otthonából folytatta az oktatást, mert szerencsére csak enyhe tüneteket produkált. „Ez kicsit megriasztotta a szülői közösséget és az oktatókat is, az iskola vezetőtanácsa azonban az erre kialakított forgatókönyv alapján járt el és kezelte a helyzetet” – tette hozzá Solymosi.