2020. október 27. keddSzabina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hová tűnt a temesvári RMDSZ?

Kádár Kata Kádár Kata 2020. szeptember 30. 17:23, utolsó frissítés: 2020. október 01. 10:42

Ennél a szervezetnél is hasonlóan rossz a helyzet, mint Brassóban: nincs képviseletük a temesvári tanácsban, és egy polgármesteri mandátum is elúszott. Utánajártunk, mik lehetnek a gyenge eredmények okai.


Bár összességében az RMDSZ sikeresnek értékelte az önkormányzati választásokat, vannak fájó pontok az szervezeten belül. Udvarhelyszék és Barót elbukása komoly szálka a szövetség szemében, de véleményem szerint az is izgalmas, mi történt például Brassó és Temes „kisebbségi” megyékben, ahol szintén csúnyán alulmaradtak az RMDSZ jelöltjei.

Nyilvánvaló, eleve nem lehet nagy eredményeket várni az olyan régiókból, ahol csökken a magyarok száma, ahol folyamatosan asszimilálódik a magyar közösség. Ettől függetlenül vannak olyan magyar nyertesek, ahol nagyobb arányú a román lakosok száma, lásd Marosvásárhely, vagy a pengeélen táncoló Gyimesbükk. Ez azt jelenti, hogy ezek a jelöltek meg tudtak ragadni valami olyat, amitől a helyi román közösség egy része elment a nemzeti rigmusok mellett és a magyar jelöltre ütötte a pecsétet.

Székely István RMDSZ ügyvezető alelnök nagyon fontos gondolatot fogalmazott meg a választások után, miszerint nem elég a „magyar üzenet” a választópolgárok számára, hanem valós, modernizációs jövőképet kell adni nekik. És bár lehet vitázni, ez a tendencia mennyire állja meg a helyét nagy városokban vagy a vidéken, többségi és kisebbségi régiókban, abban talán mind egyetérthetünk: „(…) a választók az egyéni teljesítményeket díjazzák, illetve a hibákat, tévedéseket, rossz döntéseket számon kérik. Arra a jelöltre szavaznak, aki egy élhetőbb jövőt tud a közösség számára biztosítani.”

Az agyon nyúzott „élhetőbb” kifejezés véleményem szerint a jelöltek és kampánystábjuk igazi kihívása, mert minden azon múlik, hogy mennyire tudják azt tartalommal feltölteni. Láthattuk, Kolozsváron például hiába építették erre a kifejezésre az egész kampányt, jóformán nem értek el vele semmit.


Na de hol van a Temes megyei RMDSZ?

A kényelmes kolozsvári szerkesztőségből nem mondhatom, hogy „sehol”, mert nem ismerem a helyi körülményeket, nem ismerem a temesvári magyarok problémáit. Azt látom, hogy a Facebook-kampányuk nem annyira intenzív, mint ahogyan más RMDSZ-es területi szervezetektől megszoktuk, de amúgy teljesen logikus is, hiszen más a tét, mint például Maros vagy Szatmár megyékben, a „fronton”. De azt is látom, hogy

teljesen eltűntek a fiatalok,

pedig még nem is olyan régen az RMDSZ ifjúsági szervezeténél, a MIÉRT-nél elnök-helyettesi pozíciót töltött be a temesvári fiatalok képviselője, Oláh Gábor, aki már egy jó ideje visszalépett a közéleti szerepvállalástól. Meg is kérdeztük tőle, miért történt ez így:

„Ezelőtt körülbelül 3 éve tisztújítás volt Temes megyében. Akkoriban nagyon erős ifjúsági mozgalom alakult ki a helyi szervezetnél, parlamenti képviselőnk is volt 2016-ig, meg több helyen önkormányzati jelöltek is aktív szerepet vállaltak. Egyesületet hoztunk létre, a megyében több helyen szerveztünk rendezvényeket a fiataloknak. Mi akkor szorgalmaztuk, hogy újítsuk meg a megyei szervezetet, fiatalítsuk meg, lévén az akkori elnök leköszönt. Akkoriban az akkori alpolgármester volt a legerősebb politikai funkcióban, és mi támogattuk volna, hogy ő vállalja ezt a megyei elnöki funkciót is, de többen összejátszottak abban, hogy ő ezt ne vállalja el” – kezdte a történetet Oláh Gábor.

„Ekkor jött Marossy Zoltán elnök úr, a kissé régimódi filozófiájával, aki megígérte, hogy újra szervezi a helyi szervezetet. Most látjuk, hogy milyen eredményt értek el...”- folyatta.

„Ő sajnos ellenezte az ifjúsági szervezetünket, mert mi számon kértük tőle azt, hogy tartsa be, amit a MIÉRT országos szervezet kiharcolt magának, tehát, hogy egy bizonyos százalékban a fiatalok számára is biztosítva legyenek helyek a döntéshozó fórumokban. Szóval az történt, hogy az elnök úr sajátos meglátása szerint akarta vezetni a szervezetet, és nem nagyon lehetett vele csapatban dolgozni, ezért a fiatalok hátat fordítottak az RMDSZ-nek és láthattuk most is, mindannyian az USR-Plus jelöltjére szavaztak Temesváron” – mondta el Oláh Gábor.

Oláh Gábor, a MIÉRT besztercei küldöttgyűlésén, 2018-ban. Oláh Gábor, a MIÉRT besztercei küldöttgyűlésén, 2018-ban.

Ami a mostani kampányukat illeti, a volt ifjúsági vezető elmondta, sajnos egyáltalán nem voltak megszólítva a fiatalok, de még az sem volt kiemelve, hogy az alpolgármester mit tevékenykedett az elmúlt 4 év alatt. Mi több, szerinte Temesvár magyar lakosságának 80%-a nem is tudja, hogy volt magyar alpolgármestere a városnak.

„A magyar szavazóknak nem az számít, hogy jól énekeld a magyar himnuszt, hanem lássanak konkrét elképzeléseket, ötleteket. Temesvár az ország három legfejlettebb városának egyike, itt komoly mozgósításra és üzenetre van szükség. Azzal sem lehet kampányolni, ami már meg van valósítva. Eddig problémás volt az oktatás, de működnek az iskolák, épülnek a bölcsődék, még egyetemi kampusz is lesz Temesváron, szóval ez már nem téma”– értékelte a volt ifjúsági vezető, aki azt is elárulta, hogy az új megyei szervezetet az RMDSZ ügyvezető elnöksége sem pártolja.

„Ahogy a parlamenti képviselet megszűnt, Kelemen Hunor elnök úr sem támogatta nagyon az új szervezetet. Ez már csak abból látszik, hogy azelőtt hányszor látogatott el Temesvárra, és most milyen gyakran jön. Ez csak egy példa. Saját belátásom szerint az RMDSZ hagyta az elnök urat a saját kudarcába fulladni” – összegezte Oláh Gábor, aki végezetül azt is elmondta, ha átszervezés lesz, hajlandóak lesznek újra a tárgyalóasztalhoz ülni.

Farkas Imre: ez a rossz eredmény ugyanolyan meglepetés volt, mint amikor alpolgármesterré választottak

Farkas Imre és Sipos Ilona, volt temesvári tanácsosok. Forrás: FacebookFarkas Imre és Sipos Ilona, volt temesvári tanácsosok. Forrás: Facebook

A gyenge eredmények kapcsán felkerestük a volt alpolgármestert is, aki kifejtette: az alacsony részvétel részben annak köszönhető, hogy az idős szavazók féltek a koronavírustól, másrészt a fiatalság mind az USR-Plus jelöltjére szavazott.

„Mi próbáltunk mindenkivel szóba állni, és érdekes módon nem volt olyan jelzés, hogy nem fognak szavazni. Ha megnézzük a statisztikákat, a szavazók között nagyon magas a 35-55 év közötti átlagkor, 55 évtől pedig nagyon lecsökken. Tehát olyan negyedekben, ahol működik az idősek klubja, meg van alszervezet, ott is kevés szavazat jött be. Szóval ez az eredmény annak is köszönhető, hogy nagy volt az ijedtség” – magyarázta.

„Egyfajta collateral damage (járulékos kár) is történt, mivel mi a volt polgármestertől kaptuk az alpolgármesteri pozíciót, Temesvár pedig egyértelműen ellene szavazott” – mondta Farkas Imre.

„ Hatalmas volt a szavazókedv, egy 34,35 %-os részvételnél az 5%-ot pedig nehéz behozni úgy, hogy alapból küszöb alatti, körülbelül 4,6%-os a támogatottságunk” – sorolta az okokat a volt polgármester.

Sajnos el vagyunk öregedve. Van ez a közömbösség is. Kevesen vagyunk és nagy területen szétszórva. Kisebb településeken könnyebb a fiatalokat megszólítani, de Temesváron nagyon szétszórtak a magyarok, sajnos a közösségi életet is nehéz megszervezni, a koronavírus miatt meg csak online tudtuk felvenni velük a kapcsolatot. Minden eseményen, legyen szó színház vagy temesvári magyar napok, sajnos ugyanazok az emberek vesznek részt” – magyarázta Farkas Imre, mikor rákérdeztünk arra, hogy elsősorban miért csak az idősekre koncentrál a helyi szervezet.

Arra a felvetésünkre, miszerint véleménye szerint mennyire működőképes az etnikumalapú kommunikáció Temes megyében, Farkas Imre elmondta: „(…) a magyar falvakban a magyarságnak megvan az identitása, az embereknek fontos a hagyományőrzés. A város egy multikulturális közeg, ahol mi vagyunk a legjellegzetesebb és legnagyobb kisebbség, a többi kisebbséggel együtt mi is próbáltunk aktívak lenni. Ami minket összetart az a színház, az iskola és még a templom. Ezek megvannak. Azt a réteget nehéz megszólítani, ahol vegyesházasság van, ahol már sokan nem vállalják fel a magyarságot. A gyereket még elküldik magyar óvodába vagy elemibe, de annál fennebb már nem. Tehát itt van ez a felmorzsolódás és ez az összemosódás, amire még rátesz a kivándorlás. Ennek ellenére úgy gondolom, a magyar öntudatunk nagyon erős: én mindig is azt hangoztattam, hogy kevesen vagyunk, de erősek.

Utólag hozzátette, ez az eredmény most nagy pofon volt, ami kellett ahhoz, hogy felébressze a szervezetet, és talán azokat is, akik nem voltak eléggé elkötelezettek mellettük.

Hogy a kép teljes legyen, felkerestük a Temes megyei szervezet elnökét, Marossy Zoltánt is, a cikkünk megjelenéséig azonban nem sikerült elérnünk. Amennyiben sikerül vele felvennünk a kapcsolatot, frissítjük a cikket!

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS