Új tanterv? Van. Új tankönyvek? Vannak. Mi kellene még az eredményes román tanuláshoz? Megkérdeztük.
Tőkés Hunor 2020. október 09. 17:36, utolsó frissítés: 2020. október 16. 13:52Az 5-8-as osztályosok román tankönyveinek szerzőjét, Bartolf Hedwiget kérdeztük az oktatási reform eredményeiről, a diákok román tanításáról és tanulásáról és a nyelvoktatás hiányosságairól.
Legtöbbször a mindenkori kormányt, a tanügyminisztériumot, a megyei tanfelügyelőségeket hibáztatjuk, amiért (főleg a székelyföldi) diákok nem tanulnak meg románul. A bürokratikus útvesztők ugyanis megnehezítik, hogy a diákoknak rugalmas, hatékony, a követelményekhez gyorsan alakalmazkodó oktatásban legyen részük. 2013-ban viszont úgy tűnt gyökeres változás vette kezdetét. Romániában hosszan tartó, fokozatos tantárgy-reform indult, amely jelenleg a tanügyi rendszer kétharmadánál tart.
Az új jogszabály értelmében a magyar tanulókat és a román diákoktól eltérő módon ( az új tanterv által kialakított keretnek megfelelő szókészlettel, szövegekkel és hallás utáni szövegértéssel) tanítják románul. A reform első fordulója 2012-13-ban volt, amikor a szakértők újragondolták a román nyelv tanítását az elemi osztályokban, ennek apropóján pedig új tankönyvek születtek. A második pedig 2017-ben, amikor kidolgozták az ötödik-nyolcadik osztályosok román tanításának kereteit és tartalmát. A reform célja az volt, hogy a romániai magyar kisebbség román tanítása és tanulása hatékonyabb legyen,azaz a magyar diákok megtanuljanak románul. A reform eredményessége viszont a mai napig vita tárgyát képezi. Ahogyan az is, hogy az új tantervben oktatott nyolcadik osztályos diákok első országos felmérése milyen végeredménnyel zárul, ugyanakkor az országos felmérés alkalmas-e egyáltalán arra, hogy olyan következtetéseket vonjunk le, amelyek a reform sikerességére, avagy sikertelenségére utalnak.
Akárhogyan is, a nem anyanyelvű szintű román oktatása az eddigi tantervhez képest előrelépésnek számított, így Bardolf Hedwig nem hagyhatta, hogy valaki elrontsa az új tankönyveket, inkább megírta az összeset
2017-ben érvénybe lépett az 5-8. osztályosok új tanterve. Ennek egyik hozadéka pedig az volt, hogy a románt nem anyanyelvi, de nem is idegennyelvi szinten kezdték el oktatni. Helyette kitalálták a köztes, hibrid változatát, amit szó szerinti fordításban „nem anyanyelvi” (limbă nematernă) oktatásnak neveztek el. (Mert az mégis, hogy nézne ki, hogy az ország szent és sérthetetlen nyelvét idegenként tanítják az őshonos magyar kisebbség számára?! – szerk. megj.)
Az új tantervhez természetesen új tankönyvekre, munkafüzetekre (és mindenféle másra) is szükség volt, így két egymástól független munkacsoport kezdte el szorgalmas munkáját az új módszertani szabályoknak megfelelő taneszközök kidolgozására. Az egyik irányzat képviselője az Arad megyei, ám Hargita megyében oktató Bartolf Hedwig volt, aki évről évre egymaga készítette el a román tankönyveket (persze, munka közben számos tanfelügyelővel, romántanárral is konzultált).
A volt tanfelügyelő és német szakos tanár lehetőséget látott a román nyelvtanítás – taneszközökkel történő – megújításában. Korábban ugyanis már foglalkozott német tankönyv megírásával. Ugyanakkor meg volt arról győződve, hogy hatékonyabbá tudja tenni a román nyelvtanulást és annak tanítását: egyrészt ugyanis látta, hogy Csíkszeredában, de egész Székelyföldön milyen gondokkal küzdenek a diákok a román nyelv oktatása terén. Úgy vélte az idegennyelv tanítására kifejlesztett módszerek használata jóval könnyebbé, hathatósabbá és célravezetőbbé teszi majd a román nyelvtudás átadását. Másrészt viszont attól tartott, hogy elszalasztott lehetőség lesz, ha valaki olyan munkát végez az új tanterv könyvein, ami nem a maximumot nyújtja a diákok számára. Ő pedig megpróbálta a legtöbbet kihozni belőle.
„Abból indultam ki, hogyha bizonyos módszerek által bármilyen európai nyelvet meg lehet tanítani, akkor a román sem kivétel ez alól. Ez indította el bennem azt a gondolatot, hogy az idegennyelvben használt módszereket átvigyem a román nyelvtanításba. A tanterv nem idegen nyelvről szól, viszont a módszerek zöme, amelyeket bevittem a tankönyveimbe, az idegennyelv tanításában hatékonyan alkalmazott technikák, amelyek megkönnyítik a pedagógusok és diákok dolgát” – mutatott rá a Transindex megkeresésekor.
A régi tantervhez képest az új milyen hatást gyakorol a tanulók román nyelvtanulására nézve?
Az új tanterv a román nyelv oktatásának szempontjából egy köztes állapot, forma és tartalom az anyanyelvi és az idegen nyelvi oktatás között. Azért nem idegennyelvi, mert nagyon sok nyelvtani fogalmat használ. Viszont klasszikus módon, továbbra is nagy mértékben konkretizálja a formát: a diákokat sok helyzetben nem engedi kibontakozni. Merevsége ellenére viszont javulást mutat, hisz megjelenik a hallás utáni megértés is, ami a diákok azon képességét erősíti, hogy egy adott szövegben, ismeretlen szavak esetében is következtetni tudjanak. Úgy vélem, ezek ellenére kényelmesebb számukra, mert már nincs annyi elmélet benne. Nagyon beszédközpontú. Kevesebbet kell írni. Többet kell románul beszélni. A szövegek nagyon aprólékosan vannak felépítve. Az ismeretlen román szavakat szinonimák vagy körülírás segítségével értheti meg a diák. A kisebb osztályoknál a szavak le vannak fordítva magyarra, és a könyv utolsó oldalain egy mini szótárt alakítottunk ki. Az volt a célom, hogy a gyerekek életét egyszerűbbé, a román tanulást pedig könnyebbé tegyem.
Ha magunk elé helyezzük a román nyelv oktatásához szükséges elméleti szempontokat, mi az, ami a gyakorlatban is érvényesül az új tantervben? Milyen változások valósultak meg?
A tankönyvek esetében először mindig azt néztem meg, hogy mi az, amit megenged a tanterv. Pragmatikus személy vagyok, amit az elmélet megengedett, azt megpróbáltam átültetni gyakorlatba is.
Az új tanterv megalkotásakor történtek előrelépések, azonban annak ellenére, hogy a tanügyminisztériumnál tudják: a magyar kisebbségnek problémái adódnak a román nyelvtanulással – nem tesznek elég bátor és elég nagy lépéseket a megoldás érdekében. Ha lépünk a modernitás fele, akkor egy nagy lélegzetet kell venni és megvalósítani.
Viszont van még mit finomítani rajta. Figyelembe lehetne venni a tanterv megalkotásakor az adott vidék sajátosságait. Vannak ugyanis olyan települések szórványban (pl. Aradon, Temesváron, de akár Kolozsváron is), ahol sokan folyékonyan beszélnek románul. Olyan magyarok is akadnak köztük, akik akcentus nélkül teszik ezt. Székelyföldön viszont más a helyzet. Ilyen szempontból nézve pedig egy másik és sajátos tanterv is elképzelhető lenne.
Persze, tisztában vagyok azzal, hogy van egy egységes keret, és minden vidékre külön tantervet nem lehet kidolgozni, de árnyalatokat azért tartalmazhatna. Aradon lehet, hogy nem is lenne szükség a speciális tantervre, mert ott jóval kevesebb a probléma a román nyelv tanításában, mint például Hargita megyében. Viszont olyan vidék is van, ahol a magyar oktatására kellene jobban odafigyelni, mert pont 2020-ban történt meg, hogy egyes magyar iskolákban a diákok gyengébben szerepeltek magyarból, mint románból. (Ilyen Hargita megyében nem fordult elő az utóbbi húsz évben.)
Egy másik megoldás lenne, ha a tanügyminisztérium legalább szabadkezet adna a pedagógusoknak abban, hogy úgy tanítsák a magyar diákokat román nyelvre, ahogy ők a leghatékonyabbnak tartják az adott helyzetben. Viszont ebben az esetben fel is kellene készíteniük a pedagógusokat a feladatra!
Ez megtörtént az új tanterv esetében?
2017-ben megjelent az új tanterv, megszülettek az új tankönyvek, viszont a pedagógusoknak semmilyen továbbképzést nem biztosítottak. Sajnos nincs ismeretem arról, hogy lett volna egy minimális 30 órás továbbképzés, ami csak a pedagógusok felkészítésére fókuszált volna. Ha csak nem szerveztek valami olyat, amiről sem a tanfelügyelőség, sem a média nem tudott. Mindössze egy-egy módszertani körön vagy egyéb tanácskozáson voltak erről szóló beszélgetések, fejtágítók.
Nagyon sok kolléga egyedül tanulta meg az új módszerekkel történő oktatást. Mások viszont csak később (nehezebben és lassabban) tudták felvenni a ritmust. Ez érthető, mert emberek vagyunk és más-más felfogásunk van, viszont nem minden esetben erről volt szó. Ahogyan akkor sem, amikor a pedagógusok a régi módszertannal folytatták az oktatást, mert egyszerűen nem tudták, hogy miként kellene az új tantervet használni. A szerencsések közé azok tartoztak, akiknek a mellékszakjuk valamilyen idegen nyelv, mert ők már onnan ismerték ezeket a módszereket.
Az új tantervvel a román nyelv oktatását tehát áthelyezték két mező közé, mert már nem idegennyelv, de nem is anyanyelvi szintről beszélhetünk. És, amint mondja, az átállás is nehézségeket okozott a tanárok számára.
Eddig már sokan átálltak, ki ahogy tudott. Hogy lehetne jobban, azt ők is érzik... Jó lett volna a továbbképzés, a felkészítés, hogy ne csak a tantervet értsék meg, hanem lássák azt is, hogyan lehet dolgozni az új tankönyvekkel (és nemcsak, mert van CD is, meg nagyon sok helyen hanganyag is).
Én úgy látom, a tanárok most már nyitottabbak, és megértették, hogy az új tantervnek sokkal kommunikatívabbak a tankönyvei. Ahogyan azt is, hogy a pedagógusoknak nem az absztrakt ismeretekre és a memorizálásra („magolásra”) kell fektetniük a hangsúlyt, hanem a kommunikációra. Mert jó az, ha tudjuk, hogy miként működik a nyelv, mi az a vers és milyen a ritmusa. Nem árt, ha a gyermek több mindent tud, de a legfontosabb az, hogy legyen egy gazdag szókincse, amit képes használni. Hisz, meg kell tapasztalnia azt, hogy megszólal románul, illetve bizonyos helyzetekben leírja azt, amit tud, hogy sikerérzete és ezáltal bátorsága legyen beszélni.
A reformot követően a mostani nyolcadikosok az első évfolyam, akik országos felmérés előtt állnak. Az eredményekből következtetések levonhatóak ugyan, egyesek viszont egyenesen az új tanterv próbatételeként emlegetik. Ön hogyan látja az új tantervet, sikerült-e felkészülniük román nyelvből a nyolcadikosoknak?
Fejlődést és előrelépést jelentett az új tanterv a régihez képest. Viszont mindig van egy DE. Először is a diákok nem a tanév első napján kapták meg a tankönyveket. Az új tanterv bevezetése óta szinte minden évben késett a tankönyvkiadás, volt amikor kevesebbet (2017-2018-ban – szerk. megj.) késtek, és volt amikor nagyon sokat késtek. A tankönyvellátás szempontjából idén vagyunk a legszerencsésebbek, minden iskola annyi tankönyvet kapott, ahányat igényelt. A román tankönyvek 2020-ban tehát időben megérkeztek, viszont a hetedikesek 2019-ben úgy kezdték a tanévet, hogy áprilisig nem volt miből tanulniuk. Akkor jelentek meg a tanügyminisztérium tankönyves honlapján. Ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy nagyon jónak találom, hogy létezik ez a honlap, mert bármilyen tankönyv, amit jóváhagyott a tanügyminisztérium, az ott megtalálható digitális formában: és a diákok, a szülők és a pedagógusok utána nézhetnek a leckének.
A késések miatt viszont nagyon sok pedagógus abból tanított, amilye volt:
* volt, aki visszatért a régi tankönyvekhez, amelyek már nincsenek érvényben, de mivel semmi más nem volt kéznél, leporolták azokat;
* volt olyan tanár, aki a román tagozatos diákoknak szánt román tankönyvekből inspirálódott, ezzel még nehezebbé téve azt, ami addig sem volt könnyű;
* voltak olyan tanárok, akik nagyon sokáig csak ismételték azt, amit előző években megtanítottak;
* illetve a negyedik kategória saját magának állított össze feladatokat.
Másodszor, az új tanterv szerinti hanganyagot nem készítették el minden évben. Így viszont olyan leckék is voltak, amikor a romántanár olvasta fel a szöveget. Holott az idegen nyelveknél is az a legjobb, ha a szöveget nem a pedagógus, hanem egy jó kiejtésű személy, esetleg színművész olvassa fel, hogy a gyermek más hangot is halljon, lehetőleg eredeti akcentussal.
Amit harmadsorban meg lehetett volna még tenni, az a mostani nyolcadikosok képességfelmérő próbavizsgája lett volna. Erről a tanügyminisztérium lekésett (és nemcsak a pandémia miatt, már előzőleg is késésben volt). A próbavizsgát ugyanis már hetedikben meg kellett volna szervezniük, ahogyan az történt az előző évfolyam esetében is. Egyesek azt mondták, hogy ez a koronavírus miatt történt, de nem így van. Január-február környékén kellett volna megjelennie annak a módszertannak, ami az abszolváló vizsgát szabályozta volna. Nem jelent meg. Az új tanterv szerint tanuló hetedikes évfolyam emiatt múlt évben lemaradt a próbavizsgáról.
Nem megerősített információim alapján a nyolcadikosoknak idén viszont lesz próbavizsgája, az is előfordulhat, hogy több is. Lesz alkalmuk megismerkedni az új tételekkel, képet alkotni a tudásukról és arról, hogy mi vár rájuk 2021 júniusában. Jobban is meg lehetett volna szervezni, de még ne essünk kétségbe, még semmi sincs veszve. A lényeg az, hogy mindenki komolyan vegye, és akkor remélhetőleg a vizsga is jól fog zajlani.
A diákok nyelvtanulását ön szerint ezen kívül milyen más tényezők akadályozzák?
Elsősorban a pedagógusnak felkészülten kell bemennie órára. Óráról órára. A következő az, hogy a tanár annyit követeljen a diáktól, amennyit a diák megbír. Nincsenek egyforma diákok, viszont ki lehet hozni belőlük a maximumot. Itt a tanár szerepét abban látom, hogy a diákok képességeihez mérten hozza ki belőlük a legjobbat és a legtöbbet. Amire oda lehet még figyelni, hogy nagyon sokan tanulnak angolt. Más nyelvekből, és más tantárgyakból szerzett ismeretek elősegíthetik a román tanulást is. Nem vagyok biztos benne, hogy minden pedagógus felhívja erre a figyelmet, viszont szükséges lenne... Ha például földrajzban tanulnak egy fogalmat, az a román nyelvtanulásban is előfordul, sőt a diák hasznára válik. Ami nagyon fontos ebben a témakörben azaz, hogy az anyanyelvi ismereteket ugyancsak átvigyék. Tehát, a tanár visszautalhat arra, amit a magyar nyelvtanban már megtanultak.
Az új tanterv lehetővé teszi-e, hogy kizárólag osztálytermi tanulás révén elsajátítható a román nyelv? A magyar diákok megtanulnak általa románul beszélni (legalább más idegen nyelvek szintjén)?
Nagyon remélem, hogy igen. Ha nem is tökéletesen, de bizonyos mértékben igen. Persze ez függ attól is, hogy a tanár, a diák komolyan veszi-e és otthonról kap-e a diák egy kis biztatást. Attól is függ, hogy a pedagógus mennyire alakít ki beszédhelyzeteket; hozzászoktatja-e a diákokat a román nyelvhez (románul beszél velük és fordítva, a diáktól is elvárja, hogy románul fejezzék ki önmaguk órán). Ha ezek biztosítva vannak, akkor el lehet érni egy nagyon jó szintet. Viszont ahogy az előbb mondtam, az új tantervet még ki kell egészíteni. Most már meg lehet tanulni románul. Aki egy kicsit is szorgalmas és figyel órán annak nagyon jó esélye van megírni minimum egy ötöst románból. Aki többet tanul, jobban odafigyel, többet gyakorol, netalánkönyveket olvas, filmet néz, zenét hallgat, és ezt mind románul teszi, annak nagyon jó esélye van jó jegyeket elérni.