Mi van veled, udvarhelyszéki RMDSZ?
Kulcsár Árpád 2020. október 12. 09:34, utolsó frissítés: 10:10Elbukott városok, csatározások megyén belül és Kolozsvárral. Megpróbáltuk kibogozni.
A katasztrófa, ami nem katasztrófa
Amikor az önkormányzati választások éjszakáján Bíró Barna Botonddal, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnökével beszélgettünk, úgy tettem fel az egyik kérdést, hogy minek tudja be az udvarhelyszéki katasztrofális RMDSZ-szereplést. Akkor kijavított, mondván, hogy nem volt katasztrofális, csupán városi szinten, és úgy éjfél után nekem sem volt nagy kedvem ezen vitázni, hogy mi is a katasztrófa.
Lehet csűrni vagy csavarni, viszont egyetlen kisvárost sem sikerült megnyerniük, nemhogy a térség központjának számító Székelyudvarhelyet, ahol Gálfi Árpád úgy hozta csuklóból a győzelmet, és majdnem a kétharmadot, hogy előtte sok huzavona után kénytelen volt a helyi szinten ismeretlen helyi párt: a Szabad Emberek Pártjának színeiben mandátumot szerezni. Állítólag hamarosan ki is fog onnan lépni.
No de vissza az RMDSZ-hez: idén elveszett néhány falu (Szentkeresztbánya, Felsőboldogfalva, Kápolnásfalu), viszont a legfájóbb pont, amellett, hogy gyakorlatilag nem sikerült visszaszerezni semmit, az, hogy egy újabb város „esett el”, mégpedig Székelykeresztúr, ahol Rafai Emil eddigi polgármesterük alulmaradt ez EMSZ-es Koncz Hunor Jánossal szemben.
Székelyudvarhelyen azóta megvolt a parlamenti jelöltállítás is, az egyik nagy érdekesség, hogy Bíró Barna Botond, a szervezet elnöke az utolsó pillanatban visszalépett, és helyette Ladányi László Zsolt indult, aki volt prefektus valamikor, de az elmúlt években helyiek nem nagyon hallottak semmit róla, ugyanis a közbeszerzési hatóság főtitkáraként tevékenykedett.
Bíró a visszalépését azzal indokolja, hogy sok még otthon a munka, mikor megkérdeztük, hogy van-e összefüggés a gyenge eredmények és aközött, hogy inkább otthon képzeli el az indulását, azt mondta: “csapatember vagyok, ebben hiszek, és így dolgozom. Egyeztettem a polgármestereinkkel, a helyi RMDSZ elnökökkel, és az az egységes álláspont alakult ki, hogy most itthon van szükség tevékenységemre, ez elől pedig sohasem menekültem el, úgyhogy folytatom, annál is inkább mert az udvarhelyszéki emberek azt a megyei tanácsosi listát támogatták mindenhol többségében amelyet az udvarhelyszéki részről vezettem. Ezt én úgy értelmezem, hogy értékelik azt a munkát amit tettünk, és számítanak ennek folytatására”
Bíró tehát a saját sikerének könyveli el, hogy Borboly Csaba és listája végül jobban teljesített, mint az “ellenzéki” Rákossy Botond-József (POL) és az MPP-s Mezei János. Bár Udvarhelyen a megyei listán is szoros eredmény született, végül tényleg behúzta az RMDSZ a megyei szavazatokat, a POL-nak csak egy körzetben sikerült nyernie a városban, történetesen pont ott, ahol Gálfi Árpád is él, és szavaz. Az RMDSZ 6103, a POL 4827, a EMSZ meg 707 szavazatot sepert be a városban.
"Harc" Kolozsvárral
De miért ennyire kutyaütő az RMDSZ a városban? Bíró Barna Botond szerint “folyamatosan magára van hagyva a szervezet”. “Kialakult anno egyféle Szász Jenő-fóbia a szövetségben, és az esetek többségében - Hargita megyét kivéve - akik segíthettek volna, azok távolról szemlélték az itteni eseményeket, sokszor ki is gúnyoltak, de érdemlegesen soha nem álltak mellénk, hogy az RMDSZ visszanyerje a városban az emberek bizalmát. Ezt érezték, és érzik most is a városlakók. Nem lehet ezen az irányon pár hónap alatt változtatni, és főleg nem kampányidőszakban. Remélem és elvárom, hogy a jövőben ez a hozzáállás megváltozzon!” - mondja Bíró, és ez üzenetnek is beillik Kolozsvár irányába. Bár Kelemen Hunor személyesen is elment Székelyudvarhelyre Derzsi László mellett kiállni, az udvarhelyi RMDSZ-esek magukra hagyottságának érzetét több más vezető személyiség is említette, mikor itt-ott beszélgettem velük.
Ha pedig üzengetés: Bíró Barna Botond a parlamenti jelöltlista-állítás után azt is megüzente Kolozsvárnak, hogy nem kellene büntetni a szervezetet. Négy éve ugyanis azt történt, hogy annak módja s rendje szerint megtörtént az udvarhelyi rangsorolás,az udvarhelyiek meg úgy döntöttek, hogy a két biztosnak számító képviselői helyre Birtalan Józsefet és Sebestyén Csabát küldik. Csakhogy a kolozsváriaknak, vagyis hát pontosabban a Szövetségi Állandó Tanácsnak más tervei voltak, és benyomták az udvarhelyszéki listára az MPP-vel való összeborulás jegyében Bíró Zsoltot és a szórvány jelöltjét, a Korodi Attila után képviselőházi frakcióvezetővé vált Benedek Zakariást. Ha ez megmaradt volna, akkor az lett volna az eredménye, hogy a helyiek egyetlen jelöltet sem küldenek Bukarestbe, legalábbis a képviselői listán, mert a szenátorin Antal Lóránt ment. Végül sikerült kilobbizni, hogy Bírót átejtőernyőzzék Maros megyébe, így Sebestyén Csaba mehetett képviselni az udvarhelyszékieket.
Borboly, a konfliktusforrás
“Régebb lehetett démonizálni Verestóy szenátort, most meg a fiatal vezetést próbálják meg. Sajnos az a helyzet állt elő, hogy olyan érdekek jelentkeztek a szövetségen belül, amelyek ennek az új csapatnak a tevékenységét próbálják hitelteleníteni, súlytalanítani. Nincs rendben, hogy egy együttműködő Udvarehlyszéki RMDSZ-szervezetet, csak azért mert a megyeitanács-elnök jelöltségi >>kínlódásban<< a különböző nyomások ellenére nem szegte meg az adott szavát, most erővel és erőszakkal kellene legyőzni és azt, ami megilleti az udvarhelyszéki embereket, nem teljesíteni” - meséli Bíró Barna Botond. A kínlódás pedig az, hogy Hargita megyében nagyon nehezen sikerült az RMDSZ-nek tanácsosjelöltet választani Előbb kvázi a csíki szenátor, Tánczos Barna dobta be, hogy indulni szándékozik, majd valamiért meggyőzték Kolozsvárról, hogy ne tegye. Nem tette, de akkor meg Barti Tihamér, a gyergyói szervezet elnöke kezdett makrancoskodni, és vele együtt a gyergyóiak, akik közül senki nem volt hajlandó Borboly Csabára, a regnáló elnökre szavazni. Ebben a csatában álltak az udvarhelyiek Borboly mellé, bár nem tiszta, hogy pontosan kik szerették volna megpuccsolni Borbolyt, mert végül szintén Kolozsváron, a SZÁT volt az, aki kimondta, hogy ő lesz ismét az RMDSZ jelöltje.
Nem csoda, hogy megkeresésünkre Borboly Csaba is kiállt az udvarhelyszéki vezetés mellett: “katasztrófáról beszélni indokolatlan. Udvarhelyszék erős bástyája az RMDSZ-nek, az volt az önkormányzati választásokon, és az lesz december 6-án is. A székelyudvarhelyi, a székelykeresztúri és a területi szervezethez tartozó szentkeresztbányai választások eredményét ki kell értékelni, meg kell vizsgálni az okokat, amelyek miatt a helyi lakosság nem az RMDSZ polgármesterjelöltjét és helyi tanácsosi listáját támogatta, és ami legfontosabb, jövőre nézve az előbbiekben említett okokat orvosolni kell. Egyáltalán nem mellékesen jegyzem meg, az udvarhelyszéki falvakban kiváló eredményeket értünk el, köszönet az udvarhelyszéki polgármestereknek, helyi tanácsosoknak és mindazoknak, akik segítették a kiváló RMDSZ-es települési eredmények elérését.” - mondja a megyei tanácselnök.
A két udvarhelyszéki város vonatkozásában megemlítette, hogy az előzetes felmérések szerint nem az RMDSZ-es jelölt volt az esélyes. “A kampány alatt Székelykeresztúron majdnem sikerült fordítani, Székelyudvarhelyen viszont úgy alakultak a folyamatok, hogy a kampány során Gálfi Árpád és csapata erősödött, nem az RMDSZ csapata. De megjegyzem, mindkét városban a leadott szavazatok többségét megszereztem RMDSZ-es megyei tanácselnökjelöltként, megszereztük a megyei tanácsosi lista vonatkozásában is, így egyértelmű a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri emberek üzenete, számítanak ránk, bíznak az RMDSZ-ben, bíznak bennem is, és ezen bizalmat ezúttal is köszönöm, illetve személyesen is meg fogom köszönni a hivatalos eredmények közlését követően” - ecseteli.
Borboly úgy tartaná jónak, ha mielőbb kialakulna egy kiértékelő közvita, mert az eredményeket most kell értékelni, a tanulságokat most kell levonni, nem pedig 2024-ben a hegy alatt abrakolva, kapkodva.
“Van amit orvosolni” - mondja Bíró Barna Botond is. “Talán az egyik fő gond az lehetett, hogy nem volt eléggé időben felmutatva az alternatíva, és ez egy tanulság, ami az elkövetkező 4 évben másként lesz. Aminek még változnia kellene az, hogy érezzék a székelyudvarhelyi emberek, hogy nem csak Udvarhelyszéken vagy a megyében fontosak az RMDSZ számára” - mondja.
Bírótól megkérdeztük, mi a garancia arra, hogy jobban meg tudják szervezni az RMDSZ-t az elkövetkező időszakban, ha eddig nem sikerült. “Látja ez a baj, nagyon is jól sikerült, csak sajnos az orsázgos kommunikációban ez nem kapott hangsúlyt” volt a válasz. Emlékeztetett rá, hogy ő két éve az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, ez alatt három választás volt. “Kelemen Hunor szövetségi elnökre az államelnökválasztás első fordulójában 35.668 ember szavazott a térségben, az EP választások alkalmával 44.033 szavazatot kapott az RMDSZ listája. Érdemes összehasonlítani ezeket az eredményeket a korábbi eredményeinkkel, vagy más területek eredményeivel akár. Itt van a gond, hogy Hargita megye legnagyobb területi szervezete, ahol van 127 település, amely eredményesen dolgozik, de az erre vonatkozó elismerés soha nem jelenik meg a közbeszédben. De ha van egy székelykeresztúri veszteség, vagy egy gyengébb székelyudvarhelyi eremdény, akkor máris zárójelbe kerül minden eddig jól elvégzett munka” - panaszolja.
Szerinte ez is egy tanulság, és ezen változtatniuk kell, hisz az is fontos, amit tesznek, de fontos az is, hogy ebből mi látszik. “Ígérem, hogy a hangunkat a jövőben erősebben fogjuk hallatni, mert Udvarhelyszéken az RMDSZ-es jelöltek és tisztségviselők felemelt fővel, jó eredményekkel dolgoznak. Erről pedig többet kell beszélni” - mondja.