Plusz jogokat kaptak az állatorvosok. Ez azt jelenti, hogy nem eszünk több gyógyszermaradványos húst, tejet, tojást?
Babos Krisztina 2020. október 14. 18:18, utolsó frissítés: 18:19Ezentúl csakis orvosi felügyelet mellett szabad állatot kezelni és patikát is csak állatorvosok nyithatnak. A kezdeményezés alapjában jó, de mégsem örül mindenki.
Egy múlt héten elfogadott törvénymódosítás értelmében csakis állatorvosi végzettségűek nyithatnak állatgyógyszertárat, azaz csak olyan keretek között nyitható patika, ha több, mint 50 százalékban állatorvos a tulajdonosa. Emellett megtiltották, hogy egészségügyi középkáderek vagy a gazdák kezeljék a jószágokat – ez csakis állatorvosi felügyelet mellett történhet ezentúl.
Azok pedig, akik vétenek a szabály ellen, igen borsos bírságokra számíthatnak. A jogszabályt, mint megtudtuk, az állatorvosok indítványa nyomán hozták meg. És nem is vitatja senki, hogy az a jó, ha orvos állapítja meg a diagnózist és felügyeli a kezelést. Vannak azonban, akik aggódnak, mivel úgy vélik, ez egy újabb olyan intézkedés, ami a kis gazdálkodók ellehetetlenítéséhez vezet.
„Jelenleg milliók élete forog veszélyben azért, mert az állattulajdonosok recept nélkül vásárolhatnak a patikákban antibiotikumokat, hormonokat, gyulladáscsökkentőket, stb. Ezeket a gyógyszereket aztán szakképzetlen emberek adják be, úgy ahogy ők jónak látják, majd a húst, tejet és tojást anélkül hozzák forgalomba, hogy kivárnák a gyógyszermaradványok kiürülését az állatok szervezetéből. A törvény a lakosság egészségének védelmét szolgálja és hozzájárul az antibiotikum rezisztencia csökkenéséhez, ami egy súlyos problémának számít Romániában” – fejtette ki álláspontját egy közleményben a Román Állatorvosi Kamara.
Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja elmondta: az állatorvosok határozott kérése nyomán született ez a jogszabály. Kifejtette, az uniós állatjóléti követelményeknek képezi részét ez az intézkedés, és egyetért azzal, hogy csakis orvosi felügyelet mellett lehessen állatot kezelni. „Németországban már ezelőtt 30 évvel is így volt. Nemhogy gyógyszereket, de egy kenőcsöt sem lehetett vásárolni, ha nem volt recept rá az orvostól” – magyarázta Sebestyén, aki végzettségére nézve állattenyésztési mérnök.
Kérdésünk nyomán megjegyezte: azzal kapcsolatban voltak fenntartásai, hogy előírták: csakis állatorvos (többségi) tulajdonában lehet patika. Úgy vélte, „mindegy, hogy ki veszi le a polcról az orvosságot”, a lényeg, hogy szakember írja fel. Egyes lapok arról írtak, hogy az országban levő patikák 40%-a nincs állatorvosok tulajdonában, és kérdéses, hogy a kb. 7000 állatorvos el tudja-e látni a szükségleteket. A képviselő ezzel kapcsolatban elmondta: problémaként értékelték azt is, hogy megjelentek a nagy konzorciumok a gyógyszerpiacon, ezek térnyerésének megakadályozására lehet alkalmas az új szabályozás. Kifejtette: személy szerint fenntartásokkal kezelte a patikák tulajdonjogára vonatkozó előírásokat. Hozzátette: néhány hónap után majd meglátszik, milyen eredményekhez vezet a törvénymódosítás, és ha nem az elvárt hatást hozza meg, lehet még rajta változtatni. Mint elmondta, az egyik várt eredmény az, hogy csökkenni fog a gyógyszerek ára.
Kérdésünkre, hogy milyen méreteket öltött az a jelenség, hogy gyógyszermaradványokat tartalmazó élelmiszer kerül forgalomba, Sebestyén elmondta: nincsenek erre nézve adataik. Magyar Loránd képviselő, a törvénymódosítás egyik kezdeményezője hasonlóképpen nyilatkozott, azaz szerinte sem készült ezirányú felmérés.
Az állatorvosi végzettséggel rendelkező parlamenter rávilágított: lényegében visszatértünk a normalitáshoz, ugyanis 2018-ig a mostanihoz hasonló szabályozás volt érvényben. Kifejtette: két éve azonban a kormány „bedobta a gyeplőt”, azóta pedig megjelentek a nagy, franchise-rendszerben működő patikahálózatok, így boldog-boldogtalan árulhat gyógyszert, ami a képviselő szerint nem helyes.
A mostani törvénymódosítás újdonsága, hogy büntetéseket is kilátásba helyez azok számára, akik vétenek a szabály ellen. A borsos bírságok kapcsán Magyar érdeklődésünkre elmondta: megfelelőnek tartja a büntetések összegét, bár ezek eléggé nagyok. „Például ha olyan fejőstehén teje érkezik egy feldolgozóba, melyet antibiotikummal kezelnek, és még nem ürült ki a szervezetéből, megtörténhet, hogy a teljes begyűjtött mennyiséget nem tudják feldolgozni, mert az antibiotikumok miatt nem alszik meg a tej. Vagy antibiotikumos tejet iszik a vásárló. Ott tartunk jelenleg, hogy az antibiotikum rezisztencia miatt már az embereknél is harmadik generációs antibiotikumokat kell alkalmazni” – részletezte a képviselő, hogy milyen veszélyeket rejt, ha nem bánnak szakszerűen az orvosságokkal.
Magyar arra is kitért, hogy amellett, hogy két évvel ezelőtt fellazították a gyógyszerárusításra vonatkozó szabályozást, az is gond, hogy nem tudnak elhelyezkedni az állatorvosok, pedig lenne feladatuk. Falun egyre kevesebb jószágot tartanak, a haszonállatok túlnyomó többsége pedig hatalmas farmokra van bekoncentrálva, ahol 4-5 orvos ellát több ezer állatot. Hozzátette: az országban öt állatorvosi egyetem működik, ezeken évente kb. 800-an végeznek, így lennének elegen, akik elláthatják a szakmai feladatokat.
Kérdésünkre a képviselő elmondta: nem tudja pontosan, hány patika nyílt az elmúlt két évben, azonban a sajtóban megjelent 40%-ot sokallta. Úgy saccolta, hogy kb. 10%-kal emelkedhetett az állatgyógyszertárak száma a lazítás óta, tehát kb. ennyit tehetnek ki azok a patikák, melyek nem orvosok kezében vannak. (Az állategészségügyben – a humán gyógyászattal ellentétben – nem folyik gyógyszerészképzés, ezért a farmakológia is az állatorvosok hatáskörébe tartozik.) Elmondta: a már meglévő patikák esetén, ha nem állatorvos a tulaj, kötelezővé teszik, hogy foglalkoztassanak állatorvost, nem kell bezárniuk. "A törvénymódosítás fő célja az, hogy visszaszorítsuk a gyógyszerlobbit" - szögezte le Magyar.
Hégető Levente nyugalmazott állaltorvos, aki korábban az álllategészségügyi rendészet szatmári kirendeltségét vezette elmondta: kirívóan súlyos esetekkel nem találkoztak. Egyet azonban megemlített, mint elmesélte: 12-13 évvel ezelőtt jelentette az egyik tejfeldolgozó laborja, hogy DDT-t találtak a tejben.
Az ügy felderítése pedig a korábban álllategészségügyi rendészetnek nevezett hatóság feladata volt. Amint Hégetőtől megtudtuk, sikerült felderíteniük a forrást, ahonnan a súlyosan mérgező, betiltott, ám néhány évtizeddel korábban igen széles körben használt vegyszer származott. Egy csoport bukkant rá egy nagy DDT-lerakatra Torda környékén, majd elkezdték hordani a falvakba a „tetüport”, a gazdák közül pedig volt, aki vett a régi fajta, "jól bevált" szerből. Élősködők ellen használták, azonban a tejet továbbra is eladták, még mielőtt kiürült volna a szer a tehenek szervezetéből. Az orvos szerint annyit tettek, hogy felhívták a feldolgozók, felvásárlók figyelmét arra, hogy mely gazdáktól nem ajánlott tejet átvenni a DDT szervezetből való kiürüléséig.
Hégető Levente, aki állatgyógyszerárban is dolgozott a Transindex érdeklődésére elmondta, a gazdáknak minden alkalommal elmondták, ha gyógyszert vettek, hogy mire kell vigyázni, például hogy hány napig nem ajánlott a kezelés után tojást, tejet vagy az állat húsát fogyasztani, és – az előbbi esettől eltekintve – komolyabb problémákról nem értesült.
„Az a véleményem, hogy ez a jogszabály-módosítás esetlegesen gondot jelenthet a kis, háztáji gazdaságokat fenntartók számára. Megteremti ugyanis a lehetőséget, hogy egy orvos akár visszaéljen a helyzetével. Nem azt mondom, hogy biztos így lesz és hogy minden orvos ezt teszi majd, de megteremtették erre a lehetőséget” – mondta érdeklődésünkre egy gazdálkodó.
„A gazdák nem hülyék. Egy jó tehén vagy egy ló megér 3000-3500 lejt, így ha megbetegszik, biztos nem kezdik el maguk kezelni, kockáztatva, hogy elpusztul. Ilyenkor nyilván kihívják az orvost” – magyarázta. Hozzátette: az viszont, hogy kisebb problémák, például egy rühesség esetén is kötelesek orvost hívni (és fizetni), nagymértékben megnehezítheti a helyzetüket. Hiszen a hazai gazdálkodók annyira rossz helyzetben vannak, hogy akár az orvosi vizitek költségei is befolyásolhatják, hogy fenn tudnak-e maradni vagy sem.
„Alapjában véve nem az a probléma, hogy mostantól kötelező módon orvos kell felügyelje az állatok kezelését. Mert tulajdonképpen jó dolog, ha szakember látja az állatot. Az a baj, hogy nem törődnek a gazdálkodókkal, a multikkal ellentétben ők szinte semmi támogatást nem kapnak, ezért vannak siralmas helyzetben. Olyan környezetet kellene kialakítani számukra, hogy ne reszkessenek, hogy mennyibe kerül majd az orvos, ha lebetegszik például a családi bevétel jelentős részét kitermelő fejőstehén” – összegzett a gazdálkodó.
Nyitókép: Hristina ©atalova/unsplash.com