2020. november 24. keddEmma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Köllő Zsófia: A magyar diákoknak csak akkor lehet tankönyve, ha a románok már lerendezték a teljes licitet

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. október 17. 07:40, utolsó frissítés: 12:06

Elvileg a román nyelv oktatását könnyíti meg az új tanterv, de előbb talán rajta kellene segíteni, hisz egyből a mély vízbe dobták, és sem felkészült tanárokat, sem egy működő tankkönyvkiadó rendszert nem rendeltek mellé.


A romániai magyarok többsége a felmérések szerint egyetért abban, hogy meg kellene tanulni románul. Mivel nem a szándék hiányzik, hanem a feltételek, új sorozatunkban minél több szakember megszólaltatásával próbáljuk meg körüljárni a témát, hogy mitől lehetne hatékonyabb a román nyelv oktatása az iskolában. Amíg az első részben az 5-8. osztályosok kisebbségi román tankönyveinek szerzőjét, Bartolf Hedwiget kérdeztük, addig a következő részben Köllő Zsófia, a Romániai Pedagógusok Szövetségének (RMPSz) programigazgatójával beszéltünk többek között: a gyakran emlegetett új magyar tankönyvek késéséről és kiszolgáltatott helyzetéről, a székelyföldi és a szórvány megyei diákok oktatásáról, illetve az új tantervet övező körülményekről és véleményekről.

Köllő Zsófia elmondása alapján a kisebbségi magyarok román nyelvű oktatásának legfőbb problémája az új tanterv módszertani kidolgozásának nehézkes megfoghatóságához vezethető vissza. A nem anyanyelvi, de nem is idegennyelvi módszertant, ahogyan már sorozatunk első részében érintettük, a tanügyminisztérium direkt erre a célra hozta létre. Annál az egyszerű oknál fogva, mert a román nyelv nem lehetett idegen nyelvként számon tartott a kisebbségi magyarok román nyelvű oktatásában.

2017-ben ezért az új tantervhez – a már létező anyanyelvi és idegennyelvi pedagógia mellé – újonnan kitalált és nehezen értelmezhető hibrid változatot hoztak létre, a „nem anyanyelvi” (limbă nematernă) oktatást.



Mi történik, ha új, eddig ismeretlen módszertan alapján kell tanítani?

Az ilyen jellegű intézkedéseket normális esetben a pedagógusok átképzése követi. A tanügyminisztérium viszont ebben az esetben bár kidolgoztatta az új tantervet, életbe is léptette azt és évek óta működteti, viszont a pedagógusok átfogó jellegű átképzésére és a diákok megfelelő oktatásához elengedhetetlen feltételek biztosítására máig nem került sor.

Lassan négy év elteltével az RMPSz programigazgatója szerint, most zajlik a Releváns tanterv, nyitott oktatás mindenki számára (CRED) nevű átfogó továbbképzési projekt, amely épp az új tantervek mentén képzi át a pedagógusokat tantárgyanként. Nem mindenkit, de tömegesen, a pedagógusházakon keresztül. „Kicsit későn jött, hiszen a tanítók már második ciklust viszik ezen tantervek mentén, az V-VIII-nál is majdnem kifutott egy egész generáció. Szóval most jött az a lehetőség, amivel előre kellett volna felkészíteni a pedagógustársadalmat” – mutatott rá Köllő Zsófia. Ugyanakkor a programigazgató állítja, az RMPSZ ugyan ajánlott képzéseket az új tanterv elsajátítása érdekében, viszont a romántanároknak szóló képzések kevésbé voltak népszerűek, főleg a román ajkú romántanárok körében.

A távolmaradás szerinte két okból történhetett:
- az RMPSz magyar civil szervezeti jellegéből adódóan,
- vagy azért, mert a pedagógusok nem hittek abban, hogy az új tanterv valódi változásokat eredményezhet.

Beszélhetünk-e valódi változásokról?

Érdeklődésünkre Köllő kifejtette, abból a szempontból nézve a pedagógusok csalódottsága jogos, hogy elvileg az új tanterv értelmében a pedagógusoknak a kompetenciafejlesztésre kell hangsúlyt fektetniük. Azonban a nyelvtudás mérése helyett a vizsgakövetelmények rengeteg fogalmi kérdésre várnak választ, amelyek viszont az ismeretek elsajátításának kategóriájába tartozik.

Emlékeztetett, régebb az működött, hogy a pedagógusok „félkész konzerveket” tanítottak meg a diákoknak. Ezeknek a vizsga recepteknek a megtanulása (vagy bemagolása – szerk. megj.) által a nyelvet jól nem beszélő diákok is jó jegyeket kaphattak. Ehhez képest most az változott, hogy a kisebbségi magyar oktatásban résztvevő diákoknak nem megtanulnia kellene a szövegeket, hanem értenie és felismernie a feladatok során a nyelvi jelenségeket. Amikor megjelentek a 8. osztályosok vizsgatételének mintái, még a vizsgatételeket összeállító bizottság sem értett egyet azzal, ahogyan azt, az új tanterv szerint összeállítottak.

Szerintük nem a román diákoknak szóló román tételeket mintájára kellett volna kidolgozni a magyar diákok vizsgafeladatait. Tehát, a nem anyanyelvi oktatásban résztvevő magyar diákoknak a román diákokhoz hasonlóan most is több száz szavas esszét kell írjanak – mindezek azt jelzik Köllő Zsófia számára, hogy még mindig nem jutottak el az oktatás odáig, hogy a pedagógusok ténylegesen másképp taníthassanak (a román nyelvtanulás kárára – szerk. megj.).



Milyen kritikát fogalmaztak meg a pedagógusok az új tantervvel szemben?

Mint Köllő Zsófiától megtudtuk, az új tanterv esetében nemcsak az előbb említett szempontok okoztak gondot. Az új tanterveket és tankönyveket ugyanis mielőtt életbe léptetik, ki szokták próbálni, hogy a gyakorlatban is kiderüljön milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. Ezt a tantervet viszont egyből mély vízbe dobták. A hozzá újonnan elkészített tankönyveket pedig a késések miatt néha még a pedagógusoknak sem volt ideje tanév kezdete előtt áttanulmányozni. Olyan év is akadt, amikor csak második félévre érkeztek meg egyes tankönyvek.

Amíg pedig nincsenek biztosítva a szükséges feltételek és egy minta, amihez viszonyítani lehet (pl. tankönyvek, vizsgakövetelmények, a vizsgatételek), a pedagógusok azt sem tudhatták, hogy hova kell eljutni adott év során az oktatással. Ezek alapján úgy látja, hogy a pedagógusok az új tantervben résztvevő első generációval még csak tapogatóztak arra nézve, hogy miként lehet azt megvalósítani. Vagy mit kellene másként csinálni.

Mindezek mellett pedig Köllő szerint a pedagógusokat az is zavarta, hogy a szövegválogatás még mindig nagyon archaikus a magyarok számára készült tankönyvekben. Azok ugyanis úgy véli nem a mindennapi nyelvhasználatból indulnak ki. Ha azonban a pedagógusok a románt környezeti nyelvként szeretnék megtanítani a kisebbségi magyaroknak, akkor viszont abból kellene kiindulnia a tantervnek és a kisebbségi román nyelv oktatásának, amit a magyar diák a környezetében már románul tapasztalt. Az archaikus és a kortárs nyelvhasználat közötti szakadékot az anyanyelvi beszélő könnyebben át tudja hidalni, de aki ezt környezeti nyelvként tanulja, annak tanácsos lenne valóban a nyelvhasználatból kiindulni.

Mint kifejtette, a román nyelvismeret a magyarság körében változó, hisz függ az adott régiótól. A román egy környezeti nyelv a szórványban élő romániai magyar diákok számára. Székelyföldön viszont sok helyen környezeti nyelvnek sem mondható. A diákok vidéken gyakran még a hivatalos közegekben sem találkoznak a román nyelvvel, így ott a román nyelv a környezeti nyelvnél is kevesebb. Ezzel szemben viszont a tanterv mindenkire ugyanúgy vonatkozik. Tehát, nincs tekintettel arra, hogy a különböző területeken a magyar diákoknak milyen igényei vannak.

Így azonban a szórványban nagy a törés az általános iskola alsó és felső tagozata között, az I-IV-es kommunikációközpontú megközelítés után hirtelen elkezdenek ötödiktől nyelvtani kifejezéseket és a mindennapi nyelvhasználattól idegen irodalmi szövegeket használni. Köllő szerint a pedagógusnak kell nagyon tudatosnak lennie abban, hogy milyen szöveget, milyen módszert választ az osztályába járó gyerekek nyelvtudásának megfelelően. Ezért az lenne az ideális helyzet, ha az alternatív tankönyvek nemcsak abban különböznének, hogy melyik kiadó adja ki, hanem különböző nyelvi környezetekhez és nyelvismereti szintekhez illeszkednének.

Bartolf Hedwig az 5–8-as osztályosok tankönyveinek írója e tekintetben két ajánlást fogalmazott meg a Transindex megkeresésekor:
Egyrészt szerinte figyelembe lehetne venni a tanterv megalkotásakor az adott vidék sajátosságait. Szerinte minden vidékre külön tantervet ugyan nem lehet kidolgozni, de árnyalatokat azért tartalmazhatna.
Másrészt egy másik megoldás lenne, ha a tanügyminisztérium legalább pedagógusoknak szabadkezet adna abban, hogy úgy tanítsák a magyar diákokat román nyelvre, ahogy ők a leghatékonyabbnak tartják az adott helyzetben. (Hozzátette: viszont ebben az esetben fel is kellene készíteni a pedagógusokat a feladatra!)



Mennyire befolyásolja a diákok éves tevékenységét, hogy késnek a könyvek?

Köllő Zsófia programigazgatóként és tankönyvszerzőként is elsők között követte végig a tanévet megelőzően esedékes új tankönyvek publikálását, esetleg a fellebezések miatti késését. Szerinte a tankönyvek késése közvetetten befolyásolta a diák teljesítményét. Ha a diák nem tudja hazavinni a tankönyvet, hogy önállóan dolgozzon rajta, akkor ez időt vesz el és lehetőséget vesz el az oktatástól, de elsősorban a pedagógusok munkáját nehezíti. Nagyon sok munkája van ugyanis a pedagógusnak a tankönyvvel már évkezdés előtt, de ha a könyvek késnek, erre már nincs idő.

Miért késnek a tankönyvek? Mint megtudtuk, jobb esetben a tanterv négy évre szólna, és úgy lenne az egészséges, hogy már kezdetektől el legyen képzelve, hogy ötödiktől kezdődően nyolcadikig meddig jutnak el a diákok (mindezt tanévekre lebontva), de mivel az új tanterv tankönyveit összevissza adták ki, más-más rendszerekben és kiadóknál (ahol éppen sikerült), akkor ezt az átgondoltságot és folyamatosságot sem fenntartani, sem pedig felépíteni nem lehetett. Mindezt tetőzi, hogy a romániai kisebbségi magyar oktatásban résztvevő diákoknak sajátos tankönyv készül magyar anyanyelvből, románnyelvből, zenéből és kisebbségtörténelemből, viszont az összes többi tankönyv az a román tankönyvek fordítása.

„Nem nehéz kitalálni ebből, hogy először arra kell várnia a magyar diákoknak, hogy az utóbbi kategóriába sorolt tankönyvek megjelenjenek, utána pedig arra, hogy lefordítsák őket. Ha azonban valaki fellebbez valamelyik tantárgy esetében, akkor akár több hónapnyi lemaradása is lehet a magyar diákoknak tankönyvkiadás terén” – mutatott rá Köllő Zsófia. Hozzátette, 2020-ban még semmiből nincs publikálva a románnyelvű tankönyvek magyarra történő fordítása. 2017-ben sem volt más a helyzet, akkor az ötödikeseknek volt magyar nyelv és irodalom, román tankönyvük és római katolikus vallás tankönyvük, az összes többi hiányzott a románból való fordítási kötelezettségek miatt.

Amikor 2017-ben az ötödikes tankönyvekre írták ki a pályázatot, akkor ugyanis szintén magán könyvkiadók pályázhattak. Ezt megelégelve 2018-ban viszont, amikor a hatodikosok tankönyveit pályáztatták, akkor már csak a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó (EDP), azaz a központi tankönyvkiadó adhatott ki tankönyveket (amely ellen az RMPSZ nyílt levélben szólalt fel a Transindexen). Ekkor a szerzőknek kellett pályáznia az EDP-hez kiadás gyanánt.

Amikor az EDP a hatodikosok tankönyvére kiírta a pályázatot, nem adott mellé csapatot. (Azon kívül, hogy a szerző érti a dolgát és tudja mit szeretne csinálni, ezen kívül háttéremberekre is szükség van: illusztrátorra, szerkesztőre, tördelőre.) A központi tankönyvkiadással a magánérdekek megszűntek, az állami tulajdonban lévő kiadónak nem az anyagi érdekeivel volt a gond, hanem a szakmai problémákkal. A kiadó a minőségellenőrzést nem végezte el maradéktalanul: elég sok rossz minőségű tankönyv született. A hibák miatt megesett, hogy vissza kellett vonjanak tankönyveket. A központi tankönyvkiadó esetében azért késtek a tankönyvek, mert ellátási problémák voltak: nem volt annyi pénz, kapacitás, vagy esetleg nem tudtak annyit nyomtatni – így húzták az időt és nagyon sok helyen a tankönyvek jórésze csak a második félévben érkezett meg. Ez a központosított rendszer tehát annyira jól működött, hogy inkább visszatértek a magánkiadós rendszerre.


Megoldás lenne a késésre, a megvalósítás azonban még várat magára

A programigazgató szerint az volna az ideális, ha a tankönyveket már eleve magyarul lehetne írni, azaz a tankönyvkiadásra magyar szerkesztőséget hoznának létre és annak a hatáskörébe helyeznék a magyar tankönyvek kiadását. De ha ezt nem is lehetne megvalósítani, akkor legalább a fordítások elkészítése és ellenőrzése kellene, hogy magyar szerkesztőség hatáskörébe kerüljön a késések csökkentése érdekében.

Az RMPSZ ezt egyébként már ajánlotta a tanügyminisztérium felé, de nem voltak túl fogékonyak rá. Így azonban Köllő szerint a kis magyar rendszer, ki van szolgáltatva a nagy országos rendszernek, amibe bele van kódolva eleve a késés, mert a magyar diákoknak és pedagógusoknak csak akkor lehet tankönyve, ha a románok már lerendezték a teljes licitet.



Milyen következtetések vonhatóak le ezek alapján az utóbbi évek tapasztalatából, illetve az új tantervben résztvevő első nyolcadikosok soron következő országos felméréséből?

Mindezek tudatában az RMPSz programigazgatója úgy látja, bár következtetések levonhatóak az új tanterv kapcsán, de nem volna igazságos úgy tenni, mintha ez a 3-4 év megmutathatta volna az új tanterv eredményességét. Köllő azt sem hinné, hogy a 8. osztályosok eredménye általánosítható lenne, mert nem ugyanazok a feltételek minden régióban: ott is ahol környezeti nyelv a román és a speciális tantervre talán nincs is akkora szükség, esetleg hátráltatja a pedagógusokat, de Székelyföldön is, ahol pedig az jelenthet gondot, hogy a tantervszerzők és a vizsgatételek elbírálói más-más szempontokat követnek.

Szerinte ebből egy nagyon sokszínű minta lesz, és azt fogja mutatni, hogy még tovább kell próbálkozni és finomítani a tantervet, ahol szükséges. Elmondása szerint ha a székelyföldi régióban jobbak lesznek az eredmények, mint korábban: akkor az arra utal, hogy jó az irány. Ellentétben: ha nem lesz jobb, mint előző években, akkor a vizsgák eredménye azt fogja megmutatni, hogy nem voltak meg a szükséges feltételek az alkalmazásához. Ha Partiumban érnek el rosszabb eredményeket, akkor meg azt, hogy számukra nem volt hatásos a speciális tanterv. A 2013-ban indult tantervi reformra kitérve hozzátette, az 1-4 osztályosok esetében meg lehetne nézni, hogy például az attitűd esetleg változott-e (hisz a román nyelvhez fűződő hozzáállás, a használatától való félelem, a vele szembeni attitűd is meghatározza azt, hogy mennyire sikeres a nyelvtanulás).

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS