2020. november 24. keddEmma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Arros Orsolya: ahol nincs jó vezető, ott összevissza jár a szekér

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2020. október 27. 09:59, utolsó frissítés: 11:08

A politika olyan mint a gyereknevelés, de most elengedi kissé a kezét azzal, hogy nem vette fel a mandátumát.


Az udvarhelyiek a politikamentességet választották, ezért szavaztak Gálfi Árpádra
- A városban a hangulatot még mindig Verestóy és Szász Jenő hatalmi harca határozza meg.
- A helyi RMDSZ elvégezte a dolgát, ez annyira elég, amennyi a választásokon látszik
- Nőként nem lehet polgármesteri széket nyerni Székelyudvarhelyen, de lehet csavarni a dolgokon és mentalitáson
- Udvarhely a rendszerváltáskor jól indult, de a következő lépést már gazdaságilag nem sikerült meglépni
- Politikusnak lenni közmegvetés tárgya a városban, de ha már bekerül a tanácsba az ember, ott vannak egyes és kettes számú tanácsosok


Arros Orsolya négy évvel ezelőtt az RMDSZ polgármesterjelöltje volt Székelyudvarhelyen, a mostani eredmények után úgy döntött, nem veszi fel a tanácsosi mandátumát. Ennek okairól, az udvarhelyi politika milyenségéről, és a jelenlegi városvezetésről is beszélgettünk vele.



Miért mondott le a mandátumáról?

- Az ember életében vannak vonalak, amiket meg kell húzni.

De miért pont most, egy sikertelen önkormányzati választás után?

- El kell fogadni a sikertelenséget is, és most nem tudnék ebben a tanácsban, ehhez a csapathoz hozzáadni. Ezzel nincs baj, az embernek oda kell fektetnie az energiáit, ahol ez megtérülhet.

Rossz ez a tanács?

- Nem ezt sugallom, csak most van egy felállás: a polgármester és 12 tanácsosa kaptak felhatalmazást arra, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket. Ha benne vagyok, ha nem, nem lehetek meghatározó tényező. Ismerem a mechanizmusokat, procedúrákat, ezután a feladatokat megpróbálom inkább a tanácson kívül megoldani.

Én rosszul éltem meg, hogy az elmúlt négy évben voltak egyes és kettes tanácsosok. Képzelj el egy olyan helyzetet, hogy tanácsosként egy határozattervezetet még nem kaptál meg, és a városvezetés sajtótájékoztatót tart róla, meghívva a civileket. Én tanácsosként az újságból értesülök az egészről. Egy vezető egy csapatot úgy kell összekovácsoljon, hogy elsimuljanak a dolgok. Mégiscsak egy gazdasági szakember vagyok, nemcsak országos és helyi, hanem uniós szinten is rálátok folyamatokra, de mivel kettes számú tanácsos vagyok, ezért nem számítanak a munkámra. Bántott az is, hogy a város hosszú távú terveiről nem egyeztettek velünk sosem. Úgy kell elképzelni, hogy pénteken kapsz egy ötszáz oldalas dokumentációt, kedden van szakbizottsági ülés róla, és ha ilyenkor kérdezel, akkor azzal vádolnak, hogy akadályozod a város működését.

Tehát a saját pártja felé nincs kritikai éle annak, hogy lemond?

- De van.

Pontosan kit vagy mit kritizál akkor ez a lépés?

- 2015-ben engem befogadott az RMDSZ, de nem minden platformja. Én őket is megértem, kívülről jöttem, és nem mindenki örült ennek.

A mostani csapatban is sok a friss ember...

- Azért az nem mindegy, hogy az RMDSZ ifjúsági szervezetéből érkezel, vagy a civil szférából, mondhatni teljesen kívülről. De nincs különösen rossz érzésem, sőt, hálás vagyok az RMDSZ Nőszervezetén belül a sok vezető nőnek, akikkel példát mutattunk egymásnak. A csapat is, akikkel annak idején kampányoltunk, profi volt, nagyon sokat fejlődtem általuk. Az öt év politizálás miatt végtelen hála van bennem, de ez nem jelenti, hogy a kudarcokról ne kellene beszélni. És én az én alapelveimet nem tudtam megfelelően átadni, beépíteni a helyi politikába.

Miféle alapelveket? Illetve miben térnek el ezek a többiekétől?

- Lehet, hogy nem találtam meg a megfelelő embereket ehhez...

De mik ezek? Túl progresszív ön a közegnek?

- Nem, azért nem így van. Az biztos, hogy nőként nekifutni a választásnak Székelyudvarhelyen eleve nehezebb.

Azt is mondta a négy évvel ezelőtti választás után, hogy Udvarhely nem érett meg egy női polgármesterre.

- Mert ezt mutatták a számok, húsz százalék feletti eredményt hoztam, közel 3000 szavazattal veszítettem.

Ennek inkább ahhoz van köze, hogy ön nő, vagy ahhoz, hogy egy RMDSZ-es belharcból érkezett?

- Mindkettőhöz. De azért nem egyszer volt olyan, hogy teljesen értelmes srácok próbálták elmagyarázni a férjemnek, hogy nálunk a családban mekkora tragédia lesz, ha polgármester leszek. Ekkor értettem meg, hogy ez egy több száz éves modell, amiből én nem fogom kimozdítani őket. Annyit tehetek, hogy kicsit csavarok a kereken. Ekkorát sikerült. Bármekkora is volt, örülök, hogy ezen tudtam legalább segíteni. A túl nagy kanyar soha nem jó, és én ezt elfogadom.

Miben érezte, hogy a helyi RMDSZ nem fogadja be?

- Egyszerűen nem mindenben egyeznek az alapértékeink.

Például?

- Nem volt rá alkalmam kipróbálni, de én abban a vezetési stílusban hiszek, amibe bevonod a politikai porond másik oldalán álló embereket is. Sokkal nyitottabb hozzáállást képzeltem el sok mindenben. Meg amit az elmúlt négy évben láttam, hogy ahol nincs jó vezető, ott összevissza jár a szekér. Ez mindig mindenhol érvényes, városban, önkormányzatnál, akár az RMDSZ-nél is. A politika olyan mint a gyereknevelés számomra: nem úgy van, hogy az ember félvállról veszi, hanem teljes felelősséget kíván.

És akkor most mégis abbahagyja ezt a “gyereknevelést”.

- Mondjuk úgy, hogy picit elengedem a kezét. Csak a vállalást akartam érzékeltetni. Hogy vagy benne van ez az emberben, vagy ne is csinálja. Az élet hozzátartozója. Ezt ha érzésből csinálod, és még gyűjtesz magad mellé embereket, akkor meg tudnak lenni az eredményei. De ha úgy mész bele, hogy amennyit adsz, azért kapnod is kell, akkor csak nagyon kicentizett eredményeid lesznek.

Tehát akkor most nincs jó vezetés?

- Hol?

A városi meg a területi szervezetben.

- Nem mondanám ezt így, Derzsi Laci az elmúlt két évben, amit lehetett, megtett. Nem mindegy, hogy a vezetés milyen múlt után, vagy milyen köveken próbál lépegetni. Ebből a két évből, ami Verestóy halála után volt, ennyit lehetett kihozni. Nem egy ember hibája ez.

Akkor senkinek nem kell viselni a felelősséget az eredményekért. Területi szinten sem?

- A következtetéseket mindenki vonja le. Ha elmismásoljuk a problémákat, akkor az nem azt jelenti, hogy nem jelennek meg három vagy több év múlva. Szász Jenő és a szenátor harcának hatásai sem múltak el azért, mert ők eltűntek a helyi politikából.

Négy évvel ezelőtt is le lehetett volna vonni a következtetéseket az RMDSZ-nek, nem? Mi gátolta meg őket ebben?

- A kampányommal kapcsolatban megtettük. Hangosan elmondtuk az elkövetett hibákat. Az, hogy fentebb, lentebb, vagy oldalt mi történik az RMDSZ-ben, arra nekem nincs rálátásom.

Marad továbbra is az RMDSZ-ben?

- Igen. Vannak a szervezetben jó emberek, akikkel lehet dolgozni. Az RMDSZ az, amely tudott eredményeket elérni. Ha csak a gazdaságélénkítő vagy az óvodaprogramokat nézzük, akkor látjuk. És ezek Erdély-szinten működnek. Mégiscsak az lenne a fontos, hogy legyenek eredmények. Nagyon jó lett volna, hogy a három nagyobb Hargita megyei város tudjon együtt dolgozni. Te is tudod, hogy sokszor emberi attitűdökön múlik a közös munka, embereken múlnak elég nagy döntések. Én ahhoz szerettem volna hozzájárulni, hogy az emberek büszkék tudjanak lenni a politikusukra. Nem sikerült. Vagy én nem voltam jó, vagy a közeg nekem, de akkor meg nem kell erőltetni a dolgokat.

A mostani RMDSZ-eredmény minek köszönhető?

- Az emberek a politikamentességet választották.

Ezt kifejtené?

- Székelyudvarhelyt még mindig Verestóy szenátor és Szász Jenő egykori harca tartja hatalmában. Ez a fajta harc azonban kifárasztotta az embereket, és valami olyat kerestek, amely nem köthető hozzájuk.

De mitől politikamentesebb a POL mint az RMDSZ vagy az MPP?

- Semmitől, épp ez a szép ebben a történetben. Egy jól kitalált pszichomarketinggel elhitették, hogy ha egy helyi pártra szavaznak, akkor az nem politika. Holott persze hogy az, ha a közjóért teszel bármit, az politika és kész. Csak nem nagyon akarják felvállalni ezt, mert Udvarhelyen egy politikusnak nincs jó renoméja. Épp hogy tojással meg nem dobálják az úton. Ma Udvarhelyen civilnek lenni értékelendő, politikusnak lenni lenézett dolog. Holott mindkettő ugyanazt deklarálja. Gálfiék azt mondták, ők nem politizálnak, az emberek meg elhitték. Az emberek nem az eszükkel szavaztak, hanem a velük elhitetett képet választották. Elhitték, hogy ez jó.

Beszéljünk négy évvel ezelőttről. Ha jól tudom, Verestóy erőteljesen támogatta az ön jelöltségét annak idején.

- Nagyon későn ismertem meg a szenátort, 2015 őszén. Én úgy fogalmaznék inkább, hogy nem akadályozta meg. Mindenki tudta, hogy a szenátor és az akkori polgármester között nem volt jó a viszony. És ő látott egy lehetőséget, hogy az RMDSZ-en belül maradva hozzunk egy új típusú vezetési módszert. De kettesben például sosem találkoztunk. Ezért is bánt a közte és Szász Jenő között lévő konfliktus, mert tudtam volna képviselni azt az egyensúlyt, ami kell a városnak, ha nem ez az erőfitogtatás lett volna fontos.

Miféle egyensúlyt. Kik között?

- Az jutott hozzám vissza, hogy Szász Jenő kérte, hogy adjuk nekik az alpolgármesteri tisztséget. Verestóy meg azt mondta, hogy szó sem lehet róla. Ebből született meg aztán Gálfi Árpád elindítása. Kár érte, így utólag.

Ez csak erőfitogtatás volt? Nem inkább kőkemény gazdasági érdekek?

- El tudom képzelni, hogy inkább erőfitogtatás. Holott néha meg kellene állni, és nem erőből csinálni dolgokat. Ezt megszívlelhetné akár a jelenlegi városvezetés is. A nagyvonalú városvezetés hosszú távon meghozza az eredményét.

Milyennek látja most Székelyudvarhelyt? Leszakadóban van? Ha jól tudom, Gálfiék lehívtak egy csomó pályázati pénzt, de nincsenek kivitelezések, bár a kampányban is sokszor a felzárkóztatás retorikája hangzott el.

- Udvarhelyszéknek nagyon nagy tőkeinfúzióra van szüksége. Ma mindannyian látjuk, hogy pénzek jönnek Erdélybe, van egy nyitottság az erdélyi terjeszkedés felé, vállalatokban, különböző érdekeltségeknél. Oda mennek, ahol van kínálat, befogadóképesség. Amikor a szentgyörgyi ipari parkot megcsinálták, sokan azt mondták, nem fog odamenni senki, mert közel van Brassó. Aztán mégis megtelt. Ma Udvarhelyen még egy honlap sincs, amit megmutassunk egy potenciális befektetőnek.

Tegyük fel, hogy adott lenne a megfelelő infrastruktúra, és racionálisan mérlegelve ugyanakkora pontszámot érne el Székelyudvarhely egy befektetőnél, mint egy másik település. Ilyenkor az utolsó döntést az érzelmi hozzáállás fogja hozni. Hogy lát-e partnert az adott településen. Az alap sincs meg, nincs ipari parkunk, fejlesztési tervünk. Eleve régióban kellene gondolkodni, Udvarhelyszékben kellene gondolkodni. Jó lenne egyáltalán a közlekedést is megoldani ehhez. Sokáig egy közeli faluban dolgoztam, naponta vittem le stoppoló embereket. Nincs kínálat, ha lenne, akkor lenne rendszeres ingázó is, de úgy gondolkodnak, hogy kevés az ember. Vannak jó vállalkozások, szép eredmények, országos hálózattal rendelkező cégek, csak az a baj, hogy belterjesség van itt is. A városnak meg nincs stratégiája segíteni nekik. Nem a vállalkozó kellene jöjjön a gondjaival, és két évig könyörögnie, hogy oldja meg a város, hanem a városnak eleve olyan intézkedéseket kellene hoznia, amelyek segítenek az üzleti szférának. Udvarhellyel kapcsolatban azt mondhatom, hogy egy nagyon jó start volt 1990-ben, sok vállalkozó született hirtelen, gyorsan mentek végbe a privatizációk, volt egy vállalkozó réteg, akinek előnye volt, például beszélt angolul. De a következő szintet nem biztos, hogy meg tudtuk lépni.

Ugye, ha ellenzéki a városvezetés, akkor mindig fennáll a kérdés, hogy nem-e gátolja az RMDSZ a sikerét. Kevesebb forrás jut, vagy a városban blokkolják a kezdeményezéseket. Van ilyen?

- Nincs, ezt határozottan kijelentem. Az volt a kampányban a POL szövege, hogy kétharmadot szeretnének, hogy az RMDSZ ne tudja meggátolni a projekteket. Egy fejlesztést mutasson bárki, amit az RMDSZ nem támogatott! Inkább az a kérdés, miért nincsenek az elmúlt négy évből megvalósítások, vagy miért csak annyi, amennyi. Meggyőződésem, hogy Antal szenátor úr, vagy a képviselők is bármiben segítettek volna.

Elképzelhető, hogy még visszatér a politikába?

- Nem zárom ki.

Mi kell ehhez?

- Hogy úgy lássam, hogy egy csapatban dolgozva eredményeket tudunk elérni.

Címoldali kép: Bec Norbert. RMDSZ Nőszervezet/Facebook

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS