„Csak magunkra számíthatunk” – bemutatkoztak a Kolozs megyei RMDSZ jelöltjei
K.K. 2020. november 07. 16:43, utolsó frissítés: 16:58
Pénteken hivatalosan is elindult a parlamenti választások kampánya. Ennek megfelelően késő délután az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjei: Csoma Botond és Talpas Botond, valamint szenátorjelöltje, dr. László Attila is bemutatkozott a nagyközönség előtt. A kampányindító beszélgetés lényegi tartalmát néhány pontban szedtük össze.
1. Van remény
Tavaly 123 szavazaton múlott, hogy két képviselő juthasson be a román parlamentbe Kolozs megyéből. Bár ezt nehéz előre kiszámítani, megvan a matematikai esély arra, hogy a listát vezető Csoma Botond mellett Talpas Botond is képviselő lehessen Bukarestben.
2. Bemutatkoznak a jelöltek
Dr. László Attila a koronavírus-járvány alatt nagy figyelmet kapott, mint az RMDSZ egyik kiemelt szakpolitikusa, most harmadik mandátumára készül. Alapvégzettségét illetően gyermekgyógyász, jelenleg az egészségügyi bizottság elnöke.
Csoma Botond a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke, 2016-tól az RMDSZ képviselője. Elsőként a közigazgatási bizottság tagja volt, lévén 10 éves tapasztalattal rendelkezik, ami a helyi önkormányzatok működését illeti. Később a hírszerzést felügyelő bizottság tagja lett, ezt a funkciót tölti be jelenleg is.
Talpas Botond első mandátumáért kampányol. Jelenleg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem doktorandusza, vállalkozó, valamint a kolozsvári közösségi ügyek egyik kiemelt tagja, az ő nevéhez fűződik többek között az Igen, tessék! mozgalom, a kétnyelvű táblák ügye, vagy a Szomszédok.ro kolozsvári időseket segítő platform, amelyet a koronavírus-járvány alatt üzemeltek be. Tavaly a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának elnökévé választották. Elmondása szerint ő az RMDSZ-ben egy fiatalabb generációt képvisel, akikkel együtt képesek hozzájárulni ahhoz, hogy az RMDSZ a vidéken élőket, de a kolozsváriakat is megszólítsa, ugyanakkor a különböző generációkhoz tartozó személyeket is megmozgassa.
3. Az elmúlt négy évben...
Az újrázók beszámoltak az elmúlt időszak tapasztalatairól is. Csoma Botond olyan abszurd helyzetekre is kitért, amelyek „nem is annyira RMDSZ elleni, mint a magyarság elleni hangulatról szóltak”, például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyén való vitájuk során azzal szembesítették őket, hogy „magyarosítani akarják a román diákokat”. A képviselő elmondta, kollégáik sajnos sok esetben belpolitikai eszközként tekintettek a kisebbségi kérdésre, „legtöbbször az ellenzék használta arra, hogy a kormányt támadhassa”, mivel az RMDSZ-szel együttműködni néha hazaárulással volt elkönyvelve. Hozzátette, mindez nem újdonság a román politikában. Képviselőként kötelességének érzi azt, hogy meggyőzze kollégáit a parlamentből, hogy ne tekintsék a magyarságot nemzetbiztonsági veszélynek.
Csoma Botond.
László Attila elmondása szerint „az elmúlt négy év bebizonyította, hogy az alacsony részarányunkat szakmaisággal tudjuk pótolni”. (…) „Arra fektettük a hangsúlyt, hogy olyan kapcsolatot alakítsunk ki a parlamenti pártokkal, amivel megkímélhetjük a magyarságot a kilengésektől, ez részben sikerült, részben nem” – tette hozzá, „volt, hogy szolidaritást tapasztaltunk, máskor egyedül maradtunk”. A szenátor bővebben kitért az egészségügyi bizottság hatékonyságára is, azt pedig sikerként könyvelte el, hogy például egy szakmailag megalapozatlan törvénykezdeményezés elutasításához elegendő képességük volt.
László Attila.
4.Talpas Botond: a politikai szerepvállalás nem cél, hanem eszköz
Ennek érdekében, az eddigi munkálkodása tekintetében három olyan területet célzott meg, amelyet támogatni szeretne, ezek az: anyanyelvhasználat, a nagyvárosok, illetve a tömegközlekedés kérdései. Állítása szerint az anyanyelvhasználat problémája nincs megoldva a többnyelvű táblákkal, amíg például az önkormányzattal való kommunikáció nem megvalósítható anyanyelvi szinten. A nagyvárosokat illetően a helyi kerületek egyfajta közigazgatási formájának lehetőségét veti fel, mivel például más problémáik vannak a Monostor negyedben élőknek, mint a város más pontjain élő lakosságnak. Ez azért lenne fontos, hogy a nagy projektek mellett ezekre a kérdésekre is lehessen választ adni. Végül a tömegközlekedés tekintetében kifejtette, igaz nagyon jól működik Kolozsváron belül, de ha a környező településeket is figyelembe vesszük, akkor van mit tovább fejleszteni.
5. A magyar–magyar viszály ideje lejárt
A jelöltek egyöntetűen vélekedtek arról, hogy szükséges az EMSZ-el való megegyezés, hiszen az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy a parlamenti többség kialakításánál a mérleg nyelve legyen. Talpas hangsúlyozta, egy olyan periódus következik, amikor nem lesz szavazás egészen 2024-ig, tehát lehet előre tervezni és haladni. László Attila pedig úgy vélte, elengedhetetlen ez a pozíció, mivel „csak magunkra számíthatunk”. „Láthatjuk, milyen súlyos következményei lehetnek, ha 69 ember összefog a szenátusban: olyan törvénymódosításokat hozhatnak, hogy ki sem tudunk menni a házból”. A szenátor elmondta, „túl naívak vagyunk, ha azt gondoljuk, hogy a siker örökkévaló”, tehát mindig résen kell lenni.
6.A jelenlegi körülmények nem garantálják, hogy december 6-án szavazni fogunk
Az élő adás mellett Zoomon is be lehetett kapcsolódni a beszélgetésbe, ahol az egyik hallgató a szavazás biztonságáról érdeklődött. László Attila szenátor ekkor kifejtette: „orvosként el kell mondanom, nem biztos, hogy lesz szavazás december 6-án. Láthatjuk, hogy alakul a járvány, de még távolról sem látjuk a végét. Ezért olyan intézkedéseket vezethetnek be, amelyek fel fogják függeszteni a választást”, tehát van esély arra, hogy bevezetik a szükségállapotot. A szenátor hangsúlyozta, mindez nem a parlamenttől függ, hanem az államelnöki rendelettől, ezért ők kötelesek tenni a dolgukat, így hát muszáj kampányolniuk.
7.Milyen koncepcióval szólítják meg a fiatalokat és fiatal felnőtteket, hogy az RMDSZ-re szavazzanak, egyáltalán, hogy elmenjenek szavazni. Miként lehet Kolozsvárt és a vidéket mozgósítani?
Talpas Botond.
Erre volt kíváncsi a Transindex, a kérdésre pedig Talpas Botond válaszolt. Kifejtette, Kolozs megye helyzete bonyolult, lévén, hogy Kolozsvár nagyon dominál, és nehéz ekkora csapattal választ találni a kolozsváriak és a vidéken élő emberek problémáira is. A fiatalok megszólításával kapcsolatban elmondta, már az önkormányzati választásokkor nagyon sok fiatal bekapcsolódott, sokan dolgozni akarnak, felelősséget vállalni. A fiatalok gyakran fogalmaznak meg kritikákat, amely a szervezet projektjeivel, programjaival kapcsolatosak. Tehát az aktív szerepvállalásra buzdítanak mindenkit, hiszen a változtatásokra csak 4 évente van lehetőség. Kifejtette, a lényeg a frissesség fenntartása, az új impulzusok beengedése, az olyan emberekkel való munka, akik türelmesek, akik a Szövetséget ért kritikákra válaszolni tudnak, és elmagyarázni, hogy egyes döntés miért úgy születik, ahogy.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!