2020. november 24. keddEmma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Jakab István-Barna: eszembe se jutott teperni az alelnöki székért, de elfogadtam, mert tenni akarok Székelyföldért

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. november 17. 16:13, utolsó frissítés: 22:47

Milyen fiatal vezetőkre van szüksége az RMDSZ-nek? Van-e szabad akarata a fiatal politikusoknak, vagy a játékszabályokat a helyi vezetők írják? Elég-e jó szakembernek lenni ahhoz, hogy a megyei tanács alelnöke legyen valaki?


„Emberemlékezet óta nem volt ilyen fiatal alelnöke Kovászna Megye Tanácsának” – vallja be őszintén Jakab István-Barna 29 éves repülőmérnök, aki pár hónapja „csöppent” bele a politikába, annak is a kellős közepébe. Jakab ugyanis a Brassó-Vidombáki Nemzetközi repülőtér építésének projektmenedzseri pozíciójából hirtelen Grüman Róbert megyeitanács-alelnöki székében landolt.

Azt nem tudni még, hogy Jakab személye (és Háromszék legismertebb politikusainak iránta való érdeklődése), vagy a Grüman és Tamás Sándor közötti konfliktus (esetleg a kettő együtt) okozta a változást, az viszont tény, hogy Tamás Sándor Grümannal szemben az addig ismeretlen Jakabot javasolta alelnökének, és azóta Jakab már úgy tűnik, hogy a következő mandátuma esetében is Kovászna Megye Tanácsának alelnöki pozíciójára gyúr, de akár az elnöki stafétabot is szóba jöhet a későbbiekben.

Jakabról, addig amíg nem lett egyszerre a városi és a megyei lista tanácsosjelöltje: sem ifjúsági, sem politikai körökben nem lehetett hallani. Talán ezért is volt sokak számára meglepő és egyesek által megkérdőjelezett döntés, amikor a Háromszéki RMDSZ ügyvezető elnökét (és egyben kampányfőnökét), a Háromszéki Ifjúsági Tanács és számos fiatal szervezet alapítóját lecserélték a 29 éves fiatalra.

Jakab jelölésével párhuzamosan Grüman lemondott az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezet ügyvezető elnöki tisztségéről, amelyet 2013 óta töltött be. Facebook-oldalán lemondásakor azt írta ki: „A héten történtek után, amikor nem folytatódhat az alelnöki mandátumom, egy másik út végére is értem. (...) A lemondási döntésemet az utóbbi időszakban észlelt értékrendbeli különbségekkel indokoltam. Sokunknak meggyőződése, hogy az átlátható döntéshozatalnak, a kiszámítható és tisztességes rekrutációnak, az egyenlő felek közti párbeszédnek, a kiadott szó betartásának nem lehet alternatívája egy jól működő szervezetben.”

A felmerülő kérdések megválaszolása érdekében a Transindex úgy döntött a legfiatalabb alpolgármester, Vargha Fruzsina után, a legfiatalabb megyeitanács-alelnöktől is interjút kér.

Ki Jakab István-Barna?

Mint Jakab István-Barnától megtudtuk: gyermekkora nagy részét Vargyason, egyetemi éveit Bukarestben töltötte. Nem áll tőle távol sem a város, sem a vidék, mint mondta nemcsak lovagolni tud, de tehenet fejni is, viszont sepsiszentgyörgyinek és reál beállítottságúnak vallja magát. Életútját a Székely Mikó Kollégiumban kezdte el, ahol osztálytársa volt 12-ig Kondor Ágota városi tanácsos lánya, későbbi felesége, Kondor Boglárka. Jakab végzős volt már, amikor eldöntötte, hogy mérnök szeretne lenni. A tervéhez legmegfelelőbb egyetem pedig Bukarestben volt, a műszaki főiskolán. Kondor Boglárka szintén Bukarestben folytatta tanulmányait, így együtt elhatározták magukat a főváros irányába, ahol az is kiderült, hogy Jakab repülőmérnök lesz.

A politika ennél is később, csak karrierje kezdetén talált rá a fiatal alelnökre. Addig legfeljebb állampolgári kötelességnek érezte a politikával járó szavazást. A sors mégis úgy hozta, hogy szolgálatáért Kovászna megye legismertebb elöljárói versengtek. Így nemcsak a fiatal tisztviselőket és szakpolitikusokat előzhette meg, de még a sokat látott és veterán tanácsosokat is maga alá gyűrte. Pedig Jakab hamarabb tudta, hogy ő lesz a megyei tanács alelnöke, mint azt, hogy milyen feladatra vállalkozik.

Mint mondtad, emberemlékezet óta te vagy Kovászna Megye Tanácsának legfiatalabb alelnöke, viszont még mielőtt a megyei tanácsosok közvetetten megválasztottak volna erre a tisztségre, Bukarestben tanultál repülőmérnökként. Már ekkoriban vagy ezt megelőzően is foglalkoztál politikával?

- Egyáltalán nem. Olyannyira nem, hogy mindig szakemberként képzeltem el magam. Jó tanuló voltam és a repülőmérnöki egyetem kezdete óta arra törekedtem, hogy minél jobb legyek a szakmámban. Politikai karrieren egyáltalán nem gondolkodtam. Annyi közöm volt hozzá, hogy a családban megbeszéltük választásokkor, kire fogunk szavazni. Amikor RMDSZ-re lehetett egyértelműen a szövetségre szavaztunk... de voltak más választások is, amikor Románia egykori miniszterelnöke, Viorica Dăncilă és Klaus Johannis között kellett dönteni.

Már azt hittem, hogy azt fogod kihozni belőle, hogy más választásokkor pedig a Erdélyi Magyar Néppártra vagy a Magyar Polgári Pártra szavaztatok.

- Senki előtt nem titok, hogy mindig az RMDSZ-re szavaztam, amikor lehetett rá szavazni (nevet – szerk. megj.). Amikor nem lehetett, akkor általában „a kisebbik rosszat” választottuk – ahogy a magyar közösség szokta mondani itt Erdélyben.

Mikor döntöttétek el feleségeddel Jakab Boglárkával, hogy hazaköltöztök Sepsiszentgyörgyre?

- Bennünk ez külön-külön fogalmazódott meg. Bennem akkor, amikor az egyetem által biztosított kötelező gyakorlat alatt három hónapig Hollandiában tanulhattam. A jobb tanulóknak ugyanis megadatott az a lehetőség, hogy külföldön is kipróbálják magukat – én pedig közéjük tartoztam. Így kerültem Európa legnagyobb légiirányító központjába, a Maastrichti Légi Irányítási Központba. Három hónap alatt megtapasztaltam milyen külföldön élni: jó fizetésem volt, tehát megélhetési problémám nem volt, de azt éreztem, hogy elszakadtam a gyökereimtől. Ez nagyon érdekes tapasztalat volt számomra, mert addig mindig azt hittem, hogy külföldön fogok maradni és ott fogok dolgozni. A romániai fizetéshez képest az ugyanis egy nullással többet jelent. A gyakorlat alatt viszont rájöttem, hogy haza akarok jönni, a szülőföldemhez minél közelebb akarok élni. Amikor hazajöttem, így egyetem után a Blue Airnél helyezkedtem el Bukarestben. Aztán később feleségemmel elkezdtünk beszélgetni arról, hogy hazahúz a szívünk. Ő kapott egy jó lehetőséget Brassóban, amit el is fogadott. Én még maradtam egy évet Bukarestben, mert nem tudtam a Blue Airtől olyan hamar elszakadni.

Kötött a szerződésed, vagy más oka is volt ennek?

- Kötött a szerződés és a hazaköltözés gondolata még kellett érjen bennem, mert annyira jó pozícióban voltam és jó fizetéssel, hogy az ember kétszer is meggondolta, hogy tényleg ott akarja-e hagyni. Két évnyi munka után a Blue Airnél viszont úgy döntöttem, lesz, ami lesz: hazamegyek!

Miért?

- Első sorban azért, mert feleségemmel kezdtünk családalapításon gondolkodni. A családunkban van rá példa, hogy nagymama nem láthatja az unokáját, mert az 2000 km-re van. Egy gyermek ilyen távolságból nem tud a szüleiről gondoskodni. Mi pedig azt mondtuk, hogy családcentrikusak akarunk lenni, ha valami probléma van, akkor a család tartson össze. Így hazaköltöztem Sepsiszentgyörgyre és előző tapasztalataimnak köszönhetően könnyen kaptam munkahelyet a brassói repülőgépalkatrész gyárban. Érdekes, hogy ismét stabil állásom, jó fizetésem volt, de ismét elkezdett motoszkálni bennem, hogy azon túl, hogy itthon vagyok, akarok tenni valamit Székelyföldért, a régiónkért. Elkezdtem keresni, hogy mi az ami a szakmámhoz kötődik és segíteni tudok benne. Ennek a két halmaznak a metszete a brassói repülőtér. Így kerültem később a Brassó-Vidombáki Nemzetközi repülőtérhez.

Jakab István Barna Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Forrás: Benkő Erika Facebook-oldalJakab István Barna Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Forrás: Benkő Erika Facebook-oldal


Nem diáktanácsoztál, ifjúsági szervezeteknél se tevékenykedtél, nem is szerettél volna politikus lenni, valahogy mégis így történt, nem is akárhogyan. Hogyan kerültél be az RMDSZ vonzáskörébe?

- Az RMDSZ-el egészen addig nem kerültem kapcsolatba, amíg Brassó Megye Tanácsánál nem kezdtem el dolgozni a repülőtér projektmenedzser helyetteseként. Ez volt az első nem privát munkahelyem, ahol megtapasztaltam: mi az a politika. Kollégámmal Alexandru Anghel projektmenedzserrel ketten döntöttük el a repülőtér kivitelezésének módját – így alkalmam nyílt bele látni a politika működésébe is. Láttam, hogy Brassó Megye Tanácsa mögött miként mozognak a politikai szálak.

Miket láttál?

- Ahhoz, hogy a repülőtér meglegyen három dologra van szükség: rengeteg pénzre, technikai tudásra és politikai háttérre. Ha akármelyik hiányzik, akkor nem lesz meg a repülőtér. Pénz és politikai háttér szerencsére volt. A politika segített abban, hogy pénz legyen, mert nem hiába jött Ludovic Orban miniszterelnök és jelentette ki az épülő terminál előtt: „még 25 millió lejt kap a megye a repülőtér megépítésére”. Ez politikai befolyásolás révén történhetett meg. Politikai befolyás az is, ha 1-2 engedélyt hamarabb megkapunk, mert nekünk sürgős, hogy minél előbb meglegyen. Ugyanakkor hiába van pénz és politikai háttér, ha nincs technikai tudás hozzá. Mivel azonban a kollégámmal ketten ott voltunk projektmenedzserként, így a technikai tudás is biztosítva volt.

A repülőtér eddigi késése tehát abból is eredt, hogy nem a liberálisok kormányoztak?

- A Brassó Megyei Tanácsnál a legnagyobb probléma megmondom őszintén, a szakmai tudás hiánya volt, amit én és Anghel Alexandru hoztunk Brassó Megye Tanácsához. A másik dolog ami hiányzott, az Veștea Adrian-Ioan (megyeitanács-elnök - szerk. megj.) volt, aki nagyon céltudatos és aki sokat segített a projekt alakulásán. Ha a projekt mögött nem áll ugyanis egy olyan személy, aki elkötelezett a projekt mellett, akkor nem fog működni.

És a reptérnél, mivel hívtad fel magadra a háromszéki RMDSZ figyelmét?

- Akkor történt, amikor 2019-ben sajtóértekezletet tartottunk és bejelentettük, hogy az RMDSZ kilobbizott a brassói repülőtérnek 23 millió lejt. Ezen a sajtóeseményen ott volt Tamás Sándor Kovászna Megye Tanács-elnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere, Kovács Attila a Brassó megyei RMDSZ-elnök, illetve természetesen Veștea és George Scripcaru Brassó volt polgármestere is. Ekkor találkoztam Antal Árpáddal és Tamás Sándorral, akik arról beszéltek, hogy miért lobbizták ki ezt a pénzt, én pedig a repülőtér építésének technikai részletekről készítettem bemutatót az újságíróknak. Ez volt az első találkozásom Tamás Sándorral és Antal Árpáddal. Utána viszont a polgármester úrral kialakult egy nem túl gyakori, de periodikus beszélgetésem és rajta keresztül kerültem kapcsolatba a Háromszéki RMDSZ-el.

Antal Árpád, Jakab István-Barna, Tamás SándorAntal Árpád, Jakab István-Barna, Tamás Sándor


A Brassó-Vidombáki Nemzetközi repülőtérről úgy adott hírt a magyar sajtó, mint ami Kovászna és Brassó megye összefogásával valósulhat meg. Állítólag várhatóan évi egymillió utasforgalmat fog lebonyolítani, illetve jelentősen hozzájárul majd a térség gazdaságának és turizmusának fellendüléséhez. A 23 millió kilobbizásán kívül, Kovászna Megye Tanácsa miben segítette a repülőtér építését?

- Pénzzel támogatta és lobbival. 2019 elején még a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzott. A PSD-nél az RMDSZ jobban tudott lobbizni, mint a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Ezt a lehetőséget használta ki a háromszéki RMDSZ. A repülőtér ugyanis először akkor kapott pénzt államkasszából, amikor a szövetség kilobbizta neki.

Azon kívül, hogy a megyei tanács is kedvezőnek tartja a repülőtér megépülését. Mekkora anyagi részesedése van a repülőtérből? Van-e anyagi részesedése egyáltalán?

- Nincs részesedése. Teljes mértékben a Brassó Megye Tanácsa hatáskörébe tartozik. A Brassó-Vidombáki Nemzetközi repülőtér az első években biztos nem termel majd profitot, de ha egy idő után fog, akkor ennek egy részét Brassó Megye Tanács fogja kapni. Viszont fordítva is igaz, ameddig a repülőtér veszteséges, addig Brassó Megye Tanácsa finanszírozza.

Kovászna Megye Tanácsa tehát, csak közvetetten remélhet ebből a projektből profitot.

- Igen, nem fog minden leszálló utas után 1 lejt kapni, de a turisták a pénzüket itt is elköltik majd. Erre Kovászna Megye Tanácsának meg kell teremtse a főleg turisztikai infrastruktúrát. Ezen fogunk dolgozni az elkövetkező időszakban.

Arra is ki fogunk térni, hogy pontosan te mivel fogsz foglalkozni, de előtte még lenne pár kérdésem. Az önkormányzati választások alatt városi és megyei tanácsosi tisztségre is jelentkeztél. Bizonytalan voltál azzal kapcsolatban, hogy a várost vagy a megyét szeretnéd képviselni, vagy mi okozta a dilemmát? Min múlt, hogy mind a két helyen jelölt voltál?

Tamás Sándor úgy fogalmazott, hogy a város és a megye is szerette volna, ha a csapatát erősítem.

Tehát, Tamás Sándor és Antal Árpád egyaránt saját tanácsosának szeretett volna?

- Igen, és amíg ők ketten egymás között eldöntötték, hogy hogyan legyen, addig én mind a két listán szerepeltem.

Tamás Sándor, Antal Árpád, Jakab István-Barna és Sipos Dóra-Viola városi tanácsos, az ifjúsági és sport szakbizottság elnökeTamás Sándor, Antal Árpád, Jakab István-Barna és Sipos Dóra-Viola városi tanácsos, az ifjúsági és sport szakbizottság elnöke


Hogyan jött maga a szándék, hogy egyáltalán RMDSZ listán indulj?

- Sepsiszentgyörgy városi tanácsosi listájára szándékomban állt felkerülni.

Az pedig, hogy a megyei listára is felkerültél Tamás Sándor szándéka volt?

- Ez olyan kérdés, amire nem tudok konkrét választ adni. De lehet... Lehet nem jó következtetésekre ráugorni, de egymás között biztos megbeszélték, hogy mivel előtte megyei tanácsnál dolgoztam, akkor a megyéhez jobban értek és ott nagyobb szükség van rám.

Veled ezt hogyan közölték?

- A helyi listára úgy kerültem fel, hogy volt egy beszélgetésem Antal Árpáddal, aki felé jeleztem, hogy szívesen jelentkeznék, mert a repülőtérnél is úgy kezdtem el dolgozni, hogy tennék valamit szülőföldemért. A repülőtér mellett pedig úgy éreztem végig tudnék vinni egy tanácsosi mandátumot. Úgy láttam, hogy a polgármester úr is örült ennek és aztán a listán is a vége felé, de bejutó helyre kerültem. Miután ez megtörtént, a megyei listára is felkértek. Ott már sokkal előrébb szerepeltem, ekkor viszont még egyáltalán nem tulajdonítottam ennek jelentőséget.

Amennyiben a városi lista mellett döntenek, akkor elképzelhető, hogy Sepsiszentgyörgy alpolgármesterével beszélgetnék?

- Az az igazság, hogy nem. Sepsiszentgyörgy szintjén úgy láttam, hogy az volt a stratégia, hogy a második alpolgármester nő legyen a nemek egyensúlya végett. Tóth-Birtan Csabán kívül a második alpolgármester csak a nők közül lett kiválasztva.

Miért?

- A tanácsosi listán sok nő és sok fiatal szerepelt. A polgármester úrnak az volt a stratégiája, hogy a fiatalokat és a nőket is esélyegyenlőségben részesíti és nekik is szerepet adott a város irányításában.

Vargha Fruzsina, Jakab István-Barna, Ambrus Zsombor, Sipos Dóra-Viola, Zsigmond József. Forrás: Antal Árpád Facebook-oldalVargha Fruzsina, Jakab István-Barna, Ambrus Zsombor, Sipos Dóra-Viola, Zsigmond József. Forrás: Antal Árpád Facebook-oldal


Vargha Fruzsina és a te esetedben is úgy volt meghirdetve, hogy a legfiatalabb alpolgármester és legfiatalabb megyeitanács-alelnököt választották meg. A fiatalságon túl, mi az összefüggés a kettő között?

- Amikor már nagyon jó vagy egy szakmában, mint Tamás Sándor vagy Antal Árpád és már egy bizonyos életkort elértél, akkor kezded keresni az utánpótlást, mert rájössz, hogy ezt egyedül már nem tudod csinálni. A stafétát egy idő után át kell adják valakinek, amihez ki kell képezzenek pár olyan fiatalt, akiknek át lehet adni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Vargha Fruzsinából polgármester, belőlem pedig elnök lesz...

De szeretnél az lenni?

- Nem, nem feltétlenül...

Tehát, még nem?

- Úgy vagyok vele, hogy előbb odáig el kell jutni. Nekem az elsődleges célom jelenleg, hogy a másik alelnöktől, Henning Lászlótól (a Kovászna Megyei Tanács másik alelnökétől – szerk. megj.) tanuljak. Amit rám bíznak, azt csináljam meg és négy év múlva, ha Henning úr nem akar majd még egy mandátumot vállalni, akkor legyek én az, aki a megyei tanács ügyeit tovább tudja vinni. Nekem a következő mandátumra is az a tervem, hogy alelnök legyek.

Miután megyei tanácsos lettél azonnal megkaptad az alelnöki pozíciót. Voltak más jelöltek is erre a pozícióra?

- Ez egy olyan kérdés, amire nem tudok válaszolni. Nekem személy szerint meggyőződésem volt, hogy nem lesz változás alelnökök tekintetében, azaz ugyanaz a két alelnök lesz, akik az előző négy évben is voltak. Akkor lepődtem meg nagyon, amikor felkértek erre pozícióra és megkérdeztek, hogy elfogadom-e.

Szerinted miért döntöttek úgy, hogy te legyél az alelnök? Mivel győzted meg őket erről?

- Sokat gondolkodtam azon, hogy miért rám gondoltak. A válasz elég egyértelmű: Kovászna megyében nagy projekteket akarunk megvalósítani. A következő Európai Uniós ciklust ki akarjuk használni. Én már foglalkoztam nagy projekt menedzselésével (a brassói repülőtér építésekor). Másodsorban pedig ismerem a megyei tanács működését (a Brassó megyei által a Kovászna megyei tanács működését is). Fő erényeim között tudható tehát: a projekt menedzseri háttér, illetve dolgoztam az állami- és a nyugati típusú privát szektorban is, ezeket pedig össze tudom kombinálni. Ugyanakkor fiatal vagyok, egy olyan személy, akinek a stafétát át lehet adni. Ezekkel a kvalitásokkal ugyanis ha 50-60 éves lennék, nem lehetne rám hosszú távon alapozni. Viszont így lehet, mert hosszú út áll előttem és dolgozni akarok a szülőföldemért.

Tamás Sándor (1966. szeptember 22., Zágon) és Antal Árpád (1975. augusztus 10., Kőhalom) 2009-2020.
<br />
Tamás Sándor (1966. szeptember 22., Zágon) és Antal Árpád (1975. augusztus 10., Kőhalom) 2009-2020.


Grüman Róbert helyére kerültél. Te hogyan látod, ő miért nem lehetett alelnök?

- A politikával én eddig nem foglalkoztam, csak úgy bele csöppentem (nevet – szerk. megj.). Nem ismerem ennek a hátterét. Meg voltam róla győződve, hogy Henning László és Grüman Róbert fogják folytatni. Hogy a háttérben most pontosan mik történtek... Én csak azt tudom elmondani neked, amit a két hét alatt láttam, amit nem, arról nem tudok neked nyilatkozni. Amit pedig láttam az az, hogy Henning László alappillére jelenleg a megyei tanácsnak. Minden megoldásra váró probléma Henning Lászlón megy keresztül. Ezért is érzem úgy, hogy rengeteget akarok tőle tanulni, hogy amennyiben ő négy év után nem akarja folytatni, akkor tudjam én átvenni a munkáját.

Most Henning László helyéről beszélünk, de te a Grüman helyére érkeztél. Ő tehát nem volt annyira fontos, mint Henning?

- Erről nem tudok nyilatkozni.

Értem, de egy konfliktus vezetett odáig, hogy a másik biztos befutót lecserélték?

- Lehetett, de tényleg nem tudhatom... és megmondom őszintén, nem is az én dolgom! Én a munkámat tisztességesen el akarom végezni, ezért vagyok itt. Henningnek rengeteget segítek, ő pedig rengeteg dolgot tanít nekem.

Rendben, akkor menjünk is tovább. Hogyan történt a megválasztásodról szóló szavazás?

- Az alelnökjelöltek személyéről a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) dönt. Mivel személyesen már nem lehetett találkozni, ezért a 97 tagú testület online és telefonon (sms-en, hívások és whatsappon) keresztül szavazott. Külön-külön mindenki meg volt keresve, mert nem tudtunk találkozni.

Aztán a megye tanácsban is szavaztatok erről.

- Az már az háromszéki RMDSZ-frakció szavazataival eldőlt, de az Erdélyi Magyar Szövetség és a román pártok képviselői is támogattak. Végeredményben egy egyöntetű szavazás volt, mind a 27 funkcióban lévő tanácsos támogatott.

Forrás: Tamás Sándor Facebook-oldalForrás: Tamás Sándor Facebook-oldal


Az RMDSZ alapszabályzata szerint, a személyekről szóló szavazás titkosan történik. Volt-e olyan, aki megkérdőjelezte a HKT online szavazását?

- Egy személyről tudok, hogy megkérdőjelezte a HKT-s szavazást. Eddig ugyanis az is személyesen történt, most pedig a vírus és a törvénykezés miatt ezt át kellett vinni online- vagy más felületre. Gondolom azért nyújtott be óvást valaki, mert erre nem volt kialakítva előzőleg procedúra. Egy módszer ki volt rá találva, amivel valószínűleg nem mindenki értett egyet. De a véleménye mindenkinek megvolt kérdezve, hogy egyetért-e ezzel. Nem is értett egyet ezzel mindenki, a 79 támogató szavazaton kívül volt 10 nem szavazat és egy pár tartózkodás.

Te amúgy hogyan látod, milyen üzenetet közvetít a fiatalok felé az, hogy olyan fiatalok kerültek most magas pozícióba, akik eddig még nem tevékenykedtek diáktanácsban, ifjúsági szervezetben, de még a politikában sem. Szemben azokkal a szakképzett fiatalokkal, akik régóta ott vannak és tevékenykednek. Meg ott van ugy-e Grüman Róbert esete is, aki ifjúsági szervezeti szférából jött, több ifjúsági szervezetet maga is alapított és lassan felmászott a politikai ranglétrán, már ameddig tudott. Egyesek szerint ugyanis az ő leváltása szintén olyan üzenetet közvetített, hogy hiába dolgoznak a fiatalok a szövetségért, úgy is jön majd valaki, akit a helyébe tesznek.

- Értem a kérdést, de megint bele bonyolódunk olyan dolgokba, amihez én személy szerint nem értek. Át tudnád fogalmazni egy kicsit a kérdést?

Persze, nagyon sokan az ifjúsági szférából úgy érzik kimarad a folyamatosság...

- Ja, hogy ők dolgoztak a szervezeti életben?

Igen, és mondjuk végig küzdik magukat a ranglétrán mondjuk a megyei tanács alelnöki pozíciójáig, de még mielőtt elnökök lehetnének, azelőtt a helyükbe tesznek egy olyan személyt, akinél ez a bizonyos ranglétra kimaradt.

- Ehhez annyit tudok hozzáfűzni, hogy civilként is úgy látom, olyan személy kell a megyei tanács alelnöke legyen, aki megérdemli, de még ennél is fontosabb, hogy szakmailag rátermett legyen. Ha a megyének arra volt szüksége, hogy valaki nagy projekteket vezényeljen le, aki ismeri a megyei tanács működését, ugyanakkor a szervezetek tagjai közül senki olyan nem volt, aki ezt meg tudta volna csinálni, akkor muszáj volt külsős személyt válasszanak. Én ezeket a kondíciókat a tapasztalataim által mind teljesíteni tudom. Ennyit látok ebben a dologban: olyan emberre volt szükség, aki teljesíti a kritériumokat, és aki akárhonnan jöhetett volna, úgy ifjúsági szervezetből, mint a brassói repülőtértől vagy a maksai szemétlerakóból. Itt én lettem az, akire rátaláltak. Nem lehet az egy kondíció, hogy valakinek azért lesz olyan funkciója, mert rengeteget kampányolt. Olyan embert kell odatenni, aki tényleg ért a dolgához. Én értek.

Tehát, már nem fontos a politikában, hogy mennyi ideje próbálsz teperni és mennyit teszel azért, hogy megválasszanak különböző pozíciókba? Inkább az a lényeg, hogy szakmailag jobban megfelelsz-e?

- Én például a városi kampányból kivettem a részem: szórólapoztam, újságot osztottam, emberekkel beszéltem. Eszembe se jutott, hogy teperjek az alelnöki székért. Elfogadtam, mert úgy éreztem tenni akarok Székelyföldért, de én voltam a legjobban meglepődve amikor felkértek erre a pozícióra. Azt hittem, hogy csak az kerülhet oda, aki nagyon teper. Ha viszont meggondolod, ez a rendszer a jó rendszer! Sajnos nem így működik Románia, de itt kicsi szinten jó lépés volt az, hogy tényleg, az eredményei alapján tettek oda valakit. Nem azért, mert könyököl vagy sem... Ne azon múljon, hogy ki mennyire akar az lenni, hanem azon múljon, hogy ki mennyire rátermett arra a pozícióra. Én nem voltam egy akarója ennek, de úgy érzem rátermett vagyok. Aztán a munkám során elválik, hogy mennyire. Lehet, hogy majd még jössz egyszer két év múlva interjút készíteni és kiderül...

Hamarabb is talán, mert lesznek különböző projektjeid.

- Lesz amiről tudsz majd írni, de pár év múlva egy nagyobb interjút még csinálhatunk, amiből kitűnik, hogy tényleg rátermett voltam-e. Én most úgy érzem, hogy az vagyok.

Viszont akkor menjünk is tovább a projektjeidre amiért majd számon kérhetlek. Mik ezek a projektek, mert amikor egy újságírói kérdés érkezett hozzád egy online sajtókonferencián, Tamás Sándor maga felé fordította a kamerát és válaszolt helyetted. Számomra ez fura volt, mert azt vártam volna el, hogy Kovászna Megye Tanácsának újdonsült alelnöke mesél majd arról, hogy mik a feladatai; mik azok, amiket vállalt.

- Amikor az első napomon megkérdezték, hogy milyen projektek vannak nálam, normális is volt, hogy Tamás Sándor beszélt helyettem, mert nem volt ahogyan válaszoljak arra, hogy milyen projektek vannak nálam. Akkor csöppentem oda. Most kell megtanuljam az összes létező projektről, hogy milyen stádiumban van, hol akadt el és el kell kezdenem kibogozni azokat, megoldásokat keresnem, ahol elakadás volt és tovább vinnem.

Tamás SándorTamás Sándor


Jelenleg vannak olyan projektek, amelyek már el vannak indítva. Készül a terv a múzeum felújítására. Elő van készítve a terv a Gyárfás Jenő Képtár felújítására és a munkálatok is elkezdődtek, de probléma történt, így ezt a projektet újra el akarjuk kezdeni. Emellett a hatodon át vezető út (Málnásfürdőtől - Ágoston falváig) szintén felújítás alatt áll. A Baróttól Hargita megye határáig vezető út (azaz az Udvarhely felé vezető út) szintén felújítás alatt van. Ez mellett megnyertünk egy Európa Uniós pályázatot. Hamarosan pedig nekikezdünk a 114-es megyei út (Kézdivásárhely környékén található) tervezésének. Rengeteg ilyen projekt van, amelyek nem nagy projektek, de mind-mind fontosak. Ezekbe próbálok most beletanulni.

Viszont eredetileg ezeket a tisztségeket úgy szokták betölteni, hogy a jelölt látja, hogy mire vállalkozik... Ezért volt számomra furcsa, hogy a megyei tanács elnöke válaszolt a már alelnöki pozíciót betöltő személy helyett.

- Tudtam, hogy a projektmenedzseri tapasztalatomra nagy szükség lesz, de annyit még nem egyeztettem elnök úrral és senkivel sem igazából, hogy a kérdéses időszakban pontos választ adjak arra a kérdésre, hogy mivel fogok foglalkozni.

Az általad említett projektekkel külön te foglalkozol?

- Együtt csináljuk Henninggel.

És mi az, amit csak te csinálsz, vagy van-e ilyen egyáltalán?

- Azok, amiket eddig csak Grüman Róbert csinált. Azokat egyedül én viszem tovább. Mielőtt például bejöttél volna az irodába interjút készíteni, épp a negyven ezer eurós start up pályázatokról tárgyaltunk, ami most már lefutóban van, de még most is vannak ott megoldásra váró problémák.

Milyen problémák vannak?

- 38 start up nyert támogatást és meg kell arról bizonyosodjunk, hogy a projekt jól le van papírozva abból a szempontból nézve, hogy mindenki megfelelőképpen költötte el a támogatás összegét és megfelelő számú alkalmazottja van.

Volt aki nem teljesítette a feltételeket?

- Nem azt mondanám, hogy nem teljesítette a feltételeket, hanem van aki határeset ilyen szempontból és nagyon könnyen átbillenhet a másik oldalra, hogy ne teljesítse. Azoknak kell most segítsünk, hogy biztosak lehessünk abban, hogy kielégítően teljesítik majd. A 38-ból ketten vannak ebben a helyzetben, ez azért elég jó eredmény.

Említetted, hogy a Gyárfás Jenő Képtárral is valamilyen probléma van, ami miatt újra kell kezdeni a projektet, csak akkor nem akartam közbevágni. Mi a helyzet azzal?

- Ott az történt, hogy megvolt a műszaki terv, nekifogtak a kivitelezésnek. A kivitelező elkezdte a munkálatot, ügyesen összerombolt mindent, amikor viszont a falakat újra kellett volna rakja, akkor eltűnt.

Mármint eltűnt a kivitelező?

Igen, akkor jöttünk rá, hogy egy nagy összevisszaság közepén maradtunk.

Átverték a megyei tanácsot ezek szerint?

- Nem mondanám, hogy átvertek. Ez Romániában már többször megtörtént dolog: a cég fizetésképtelenné vált és bebukott. A projekt így elakadt.

És ezért újra kell kezdjétek.

- Leadtunk egy pályázatot és műszaki tervet az Országos Befektetési Társasághoz (CNI) és várjuk, hogy elfogadják-e. Így kezdtük újra.

Visszatérve az önálló feladataidra. Ha Grüman tevékenységei kerültek hozzád, akkor a turisztika is. Turisztika alatt pontosan milyen projektekre gondolhatunk?

- Létezik a Visit Covasna is, amiben Grüman Róbertnek rengeteg munkája van. Ezt tovább kell vinni. A visit covasna készített egy kisfilmet ami három nyelven kommunikált, ezen kívül magyar nyelven sok minden elérhető, román nyelven kevesebb, angolul viszont szinte semmi. Ezen is fogok dolgozni, hogy több három nyelvű anyagunk legyen. Ha valaki jön külföldről, akkor tudjak egy angol nyelvű brossúrát adni. Képeket mutatni, leírást adni Kovászna megyéről, mert jelenleg nem tudok. Annyira nem tudok, hogy nekem itt az irodában protokollom sincs, amit adni szoktak a vendégeknek.

Grüman Róbert a Visit Covasna és ezen belül a Covasna Safe Place kitalálója. Forrás: vasarnap.huGrüman Róbert a Visit Covasna és ezen belül a Covasna Safe Place kitalálója. Forrás: vasarnap.hu


Azokat viszont eseményekre szokták legyártani, megrendelni. Én most inkább a projektekről szeretnék beszélni veled.

- Ha projektekről beszélünk, akkor ami nagyon fontos, hogy kihasználjuk azt amink van. Kovászna megye híres a balneo-terapeuta központokról, a mofettákról, a borvizekről és ilyen irányba szeretnénk elmenni, hogy ezeket jobban kihasználjuk. Azaz a gyógyturizmust is ki szeretnénk használni.

Eddig kihasználatlan volt?

- Nem teljesen kihasználatlan. Kovásznán és Tusnádfürdőn már valamennyire ki van használva, de az ami van, egyértelműen nem elég. Málnásfürdőn például mofetta van, de más semmi. Mindenhol ahol természeti kincsek vannak, vagy akár egy forrás feltör, azt ki kell használni.

Nagyon sok vendéglátósnak, panziósnak (és nemcsak) gazdasági terhet okozott a koronavírus megjelenése. A járványügyi helyzetet is figyelembe véve, hogyan kívánja Kovászna Megye Tanácsa a turizmust segíteni?

- Nagyon nagy problémánk, hogy centralizálva vannak ezek a döntések. Ez igazából országos szinten van eldöntve és itt mi helyileg nagyon keveset tudunk segíteni. Tudunk javaslatokat tenni, hogy az iskolákat ne zárjuk be, de csak javasolni tudunk. Mi az mellett vagyunk, hogy a vendéglőket és a hoteleket ne zárjuk be, ne veszítsék el az emberek az állásaikat, működjön a gazdaság. De ha a kormány azt mondja, hogy holnaptól mindent bezárnak, akkor az úgy lesz.

Természetesen, de például a megyei tanácsnak volt a Covasna Safe Place programja. Azt tervezitek-e folytatni? Ha igen, akkor hogyan?

- Ez egy olyan téma, amibe megmondom őszintén még nem folytam bele. Most, hogy felhoztad, akkor megnézem, hogy milyen stádiumban van. Tudom, hogy vannak vendéglők, amelyek megkapták ezt a minősítést. Ezen túl, hogy van-e még vendéglő, amely kérte ezt a minősítést és nem kapott, ennek utána fogok nézni. Ez a két hét nem volt elég ahhoz, hogy mindent lefedjek. Nincs ahogy, emberileg lehetetlen. Főleg azokra koncentráltam, amelyek a legfontosabbak, a legégetőbbek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS