Így kezelné a járványt és hatásait az RMDSZ, ha rajta múlna
k. á. 2020. november 18. 17:32, utolsó frissítés: 17:34Rengeteg pénzt osztana szét a Szövetség, hogy megvédje a munkahelyeket, de a járvány kezelését is másként végezné el.
Járványkezelési-gazdaságélénkítési programot dolgozott ki az RMDSZ, amelyet szerdán egy online sajtótájékoztató keretei között mutatott be Kelemen Hunor, a Szövetség elnöke, Cseke Attila és László Attila szenátorok, valamint Miklós Zoltán Kovászna megyei parlamenti képviselőjelölt részvételével.
Kelemen a program létrehozását azzal indokolta hogy, a járvány ”olyan új cselekvési irányokat szab meg, amelyeket a következő hetekben, években követni kell, hiszen december 6-a után sem fognak a járvány hatásai a gazdaságban és az egészségügyben megszűnni”.
“A kormány két területen kellene gyorsan lépjen, és a legtöbb esetben ostoba döntéseket hoz, ráadásul nem transzparens döntéseket, ez pedig a bizalom csökkenéséhez vezetett”- mondta a szövetségi elnök, aki szerint mindenek előtt az emberek egészségét kell megvédeni. Ugyanakkor meg kell menteni a munkahelyeket is, néhány gazdasági ágazatra különösen kellene figyelni.
Decentralizációt szeretne a járványkezelésben az RMDSZ
“Egyfelől hangsúlyoznám, hogy az RMDSZ már júniusban kérte a kormánytól, hogy a járványügyi intézkedések és megszorítások kérdésében a helyi döntések lehetőségét erősítse meg - akkor a kormány azt mondta, hogy ez nem lehetséges. Rossz döntés volt, helyi önkormányzati szinten kellett volna jó pár kérdést eldönteni. Mi azt javasoljuk, hogy a gazdasági vagy oktatási megszorításokról a helyi önkormányzat a DSP-vel együtt, a települések karanténbe helyezésről pedig a megyei önkormányzat dönthessen, a megyei közegészségügyi hatóságokkal együtt” - mondta Cseke Attila szenátor.
Kitért arra is, hogy nem szeretnék az egészségügyi centralizációt, amelyet az egészségügyi minisztérium a Piatra Neamț-i tragédia után vetett fel, és a tervek szerint az önkormányzati menedzselésű kórházak állami helyezésbe kerülnének.
“Nem a decentralizáció rossz, hanem, hogy több helyen nem találták meg a megfelelő embereket az intézmények vezetésére” - mondja Cseke, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ kiáll a decentralizáció mellett, mert számos példa bizonyítja az RMDSZ által vezetett önkormányzatoknál, hogy lehetséges kompetens embereket találni a feladatra. És ha az önkormányzatoknál vannak a kórházak, akkor jelentős infrastrukturális befektetéseket hoztak a helyi közösségeknek, és közelebb kerültek a döntések a helyi lakossághoz.
Cseke elmondta, hogy Románia tavasszal és nyáron az iskolákkal kapcsolatban sok kormánydöntésben ugyanazt a megoldást hozta, mint más EU-s tagállamok, most meg eltér ettől.
“Románia szinte egyedi módon más megoldást választott most, holott települések között különbségek vannak a járványhelyzetet illetően. A kilencedik osztályig nyitva kell hagyni a diákoknak az iskolába járás lehetőségét, és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hogy dönthessenek, hogy iskolába szeretnék-e küldeni a gyerekeket, vagy inkább az otthontanulást favorizálják” - mondta.
Kérdésünkre, hogy egyre több pedagógusban és szülőben merül fel, hogy a teljes tanévet el kellene halasztani, Kelemen Hunor azt mondta, hogy súlyos következményei lennének ennek, úgyhogy jelenleg az RMDSZ az iskolák újranyitását szeretné ott, ahol alacsonyabb szinten van a fertőzés.
Az RMDSZ nem tartja jónak a fedett piacok bezárását sem, mivel szerintük a helyi termelőket támogatni kellene. Cseke emlékeztetett, hogy RMDSZ is támogatta a törvényt, amely a megnyitásáról szól. A törvény jelenleg Johannis előtt van, majd kiderül kihirdeti-e, visszaküldi vagy az alkotmánybírósághoz fordul.
Több tesztelést, járványügyi ankétot!
“Ebben a pillanatban jelentősen javítani kell az egészségügyi ankéton, bővíteni kell a kapacitásokat, és az első 24 órában el kellene végezni a tesztet. A tesztelések számát is jelentősen meg kéne növelni, egy újabb protokollum kellene, mivel csak a tünetekkel rendelkező személyeket teszteljük jelenleg, holott tesztelni kellene azokat is, akik igazoltan kontaktusba kerültek fertőzöttekkel. Illetve ingyenesen kellene tesztelni a kórházi személyeket, bölcsődei dolgozókat és a pedagógusokat is, amint az oktatás újraindul” - foglalta össze röviden az RMDSZ járványkezelési stratégiájának egészségügyre vonatkozó részét László Attila.
A szenátor ugyanakkor kiemelte, hogy biztosítani kell a nem covidos emberek betegellátását is. “Nyolc hónapja halogatjuk ezeknek az embereknek az ellátását, és 41 százalékkal kevesebben fordulnak most az egészségügyi rendszerhez, mint az előző évben” - mondta.
Csökkenteni kell a telemedicina körüli bürokráciát is, az ingyenes teszteléshez szükséges kötelező háziorvosi küldőpapírjának, valamint a krónikus betegségek receptmegújításának digitalizálására van szükség. Ugyanakkor lehetőséget kell teremteni a fertőzött személyek és közvetlen kapcsolataik adatainak online platformon való regisztrálására, nyilvántartásba vételéra a többhetes késések lecsökkentése érdekében.
Gazdasági élénkítés, de miből?
Miklós Zoltán közgazdász elmondta, hogy az elmúlt hónapok foglalkoztatottsági adatai alapján az látszik, hogy nem alakul kedvezően a munkaerőpiaci helyzet. “Több ezer magyar családban veszítettek el munkahelyet emberek, ezeknek a családoknak az életszínvonala alacsonyabb, mint a járvány előtt. Bizonytalan, hogyan fog ez a folyamat alakulni a jövőben, hol áll meg a munkahelyek csökkenése, de az azon múlik, hogy milyen mértékben tudják dinamizálni ezt az állami beavatkozások” mondta a képviselőjelölt, aki szerint mindenképp fontos lenne a december 31-én lejáró munkahelyvédelmi intézkedések meghosszabbítása, és egy hónappal karácsony előtt szükséges lenne a bizonytalanságot megszüntetni.
Az RMDSZ tervében erre nézve a következők szerepelnek:
- a kényszerszabadságról visszatérő alkalmazottak bruttó fizetésének 41,5%-os állami támogatása 6 hónapra (a jelenlegi 3 hónap helyett),
- a csökkentett munkaprogram szerint dolgozó alkalmazottak fizetésének állami résztámogatása a bruttó fizetéskiesésnek a 75%-val,
- a kis- és közepes vállalkozások által kifizetett kényszerszabadsági juttatások összegének a 75%-os állami támogatása, amikor a vállalat tevékenységcsökkentése a járvány következménye,
- a mezőgazdasági idénymunkások és a vendéglátóipari szezonális alkalmazottak támogatása jövedelemkiesés esetében, amikor ez a közegészségügyi intézkedések következménye, a minimálbér 35%-val egyenlő havi juttatással, amely 3-6 hónapra igényelhető.
Ezzel kapcsolatban a Transindex rákérdezett, hogy miből lehetne ezt fedezni, amikor jelenleg hatalmas az ország költségvetési hiánya, és az EU-költségvetése körüli huzavonák miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben ezeket a lyukakat EU-s pénzből be lehetne tömni. Kérdésünkre Miklós azt mondta, hogy válsághelyzetben nem támogatják az adóemelést, inkább jobban kellene behajtani az adókat, hiszen ez évek óta nagyon nagy próbája az adóügyi hivatalnak. A szakértő továbbá az adóalap-kiszélesítést is javasolna.
A veszélyhelyzet idejére hitelmoratóriumot kér ugyanakkor az RMDSZ, hiszen mind a magánszemélyeknek, mint a vállalatoknak nagyon nehéz mos a hiteltörlesztés. Továbbá szeretnék az INM Investet a jövőben is működtetni, hiszen tőkére és kedvezményes hitelekre van szüksége a vállalkozásoknak.
Az RMDSZ kiáll a képzőművészek mellett is
A felvázolt intézkedési tervek mellett Kelemen Hunor elmondta az álláspontját arról is, hogy a Román Szerzői Jogvédő Hivatal (ORDA), a Visarta nevű egyesület segítségével magas illetéketek szeretne beszedni minden kiállított műtárgy után. Kelemen szerint ez lehetetlen helyzetbe hozná a múzeumokat és kiállítótereket, és ebben az időszakban nem megadóztatni kellene a művészeti intézményeket, hanem éppenhogy segíteni. Felszólította a kulturális minisztert és a kormányt, hogy vonják vissza ezt a tervezetet. Kelemen szerint megengedhetetlen, hogy egy egyesület a 21. században ekkora monopóliumot szerezzen a művészek fölött.